Csík: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Arad
 +
<small>
 +
''Comitatus Aradiensis  (łac.)''<br>
 +
''Komitat Arad  (niem.)''<br>
 +
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 +
|Rok          = 1910
 +
|Herb        = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg
 +
|Siedziba    = Arad
 +
|Powierzchnia = 6 048
 +
|Ludność      = 351 222
 +
|Narodowości  =
 +
58 % Rumuni<br>
 +
30 % Węgrzy<br>
 +
9 % Niemcy<br>
 +
1 % Słowacy<br>
 +
0,5 % Serbowie<br>
 +
1,5 % inni
 +
|Utworzony    = XI wiek
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 +
|Mapa        = AradKoH.png
 +
}}
  
 
{{MagyarVármegye
 
{{MagyarVármegye
Linia 37: Linia 60:
 
|domborzat=Csík county map.jpg
 
|domborzat=Csík county map.jpg
 
|}}
 
|}}
[[Fájl:Csík county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
+
 
 +
 
 +
 
 +
[[Plik:Csík county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
'''Csík vármegye''' ({{ny-ro|Comitatul Ciuc}}) [[Magyarország]] egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt [[Erdély]] keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon [[Beszterce-Naszód vármegye]], nyugaton [[Maros-Torda vármegye]] és [[Udvarhely vármegye]], délen [[Háromszék vármegye]], keleten és északkeleten [[Moldva]] határolta.
 
'''Csík vármegye''' ({{ny-ro|Comitatul Ciuc}}) [[Magyarország]] egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt [[Erdély]] keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon [[Beszterce-Naszód vármegye]], nyugaton [[Maros-Torda vármegye]] és [[Udvarhely vármegye]], délen [[Háromszék vármegye]], keleten és északkeleten [[Moldva]] határolta.
  

Wersja z 10:02, 9 kwi 2021

Komitat Arad

Comitatus Aradiensis (łac.)
Komitat Arad (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Arad
Powierzchnia: 6 048 km²
Ludność: 351 222[1]
Narodowości: 58 % Rumuni

30 % Węgrzy
9 % Niemcy
1 % Słowacy
0,5 % Serbowie
1,5 % inni[2]

Utworzony: XI wiek
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Csík

Szablon:MagyarVármegye


Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Csík vármegye (Szablon:Ny-ro) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.

Földrajz

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[3] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[4] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[3] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[4]

Történelme

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

Hivatkozások

  1. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
  3. 3,0 3,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie KSH1
  4. 4,0 4,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie KSH2

Források

További információk

Plik:Hungary Arms.svg 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea