Udvarhely

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Udvarhely vármegye (pol. komitat Udvarhely, niem. Komitat Udvarhely, rum. Comitatul Odorheiu)

rum. Comitatul Odorheiu) była jednostką administracyjną w siedmiogrodzkiej części Węgier w latach 1876-1918, a następnie w latach 1940-1944. Obecnie jest częścią Rumunii.

rum. Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között. Jelenleg Románia része.

Földrajza

A vármegye területe nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták.

Történelme

A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-től gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A második bécsi döntés értelmében a terület nagyobbik része 1940–1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből:

A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye az 1910-es években négy járásra volt felosztva:

Források

További információk

21px 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Udvarhely

Komitat Udvarhely (niem.)
Comitatul Odorheiu (rum.)

(1910)

Herb von Udvarhely Komitat Udvarhely (niem.) Comitatul Odorheiu (rum.)
Siedziba: Székelyudvarhely
Powierzchnia: 2 938 km²
Ludność: 124 200[1]
Narodowości: 98,63 % Węgrzy

1,37 % Rumuni
[2]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1944
Udvarhely