Nagy-Küküllő

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Coa Hungary Country History (855-1301).svg 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg
Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből

Nagy-Küküllő vármegye (pol. Nagy-Küküllő, niem. Komitat Groß-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1] Jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem

A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.

1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:

  • Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
  • Medgyesi járás, székhelye Medgyes
  • Nagysinki járás, székhelye Nagysink
  • Segesvári járás, székhelye Segesvár
  • Szentágotai járás, székhelye Szentágota
  • Medgyes rtv.
  • Segesvár rtv.

Források

21px 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Nagy-Küküllő

Komitat Groß-Kokelburg (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Nagy-Küküllő Komitat Groß-Kokelburg (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Segesvár
Powierzchnia: 3 337 km²
Ludność: 148 826[2]
Narodowości: 41,81 % Niemcy

40,57 % Rumuni
12,43 % Węgrzy
5,19 % inni[3]

Utworzony: 1876
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Nagy-Küküllő

Przypisy

  1. Kristó Gyula (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest. str. p.387. 
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  3. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)