Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 25: | Linia 25: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| + | |||
| + | {{Infobox Komitat | ||
| + | |Nazwa = Arad | ||
| + | <small> | ||
| + | ''Comitatus Aradiensis (łac.)''<br> | ||
| + | ''Komitat Arad (niem.)''<br> | ||
| + | ''Comitatul Arad (rum.)''</small> | ||
| + | |Rok = 1910 | ||
| + | |Herb = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg | ||
| + | |Siedziba = Arad | ||
| + | |Powierzchnia = 6 048 | ||
| + | |Ludność = 351 222 | ||
| + | |Narodowości = | ||
| + | 58 % Rumuni<br> | ||
| + | 30 % Węgrzy<br> | ||
| + | 9 % Niemcy<br> | ||
| + | 1 % Słowacy<br> | ||
| + | 0,5 % Serbowie<br> | ||
| + | 1,5 % inni | ||
| + | |Utworzony = XI wiek | ||
| + | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| + | |Mapa = AradKoH.png | ||
| + | }} | ||
{{MagyarVármegye | {{MagyarVármegye | ||
| Linia 37: | Linia 60: | ||
|domborzat=Kis-Küküllő county map.jpg | |domborzat=Kis-Küküllő county map.jpg | ||
|}} | |}} | ||
| − | [[ | + | |
| − | [[ | + | [[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]] |
| − | [[ | + | [[Plik:Kis-Küküllő (1876).png|bélyegkép|Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)]] |
| + | [[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|bélyegkép|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | ||
'''Kis-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Klein-Kokelburg''; románul: Comitatul ''Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része. | '''Kis-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Klein-Kokelburg''; románul: Comitatul ''Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része. | ||
| Linia 49: | Linia 73: | ||
== Történelem == | == Történelem == | ||
| − | + | ||
A vármegye [[1876]]-ban jött létre az addigi [[Küküllő vármegye]] (két község kivételével), továbbá a megszűnő [[Medgyesszék]] néhány községe és [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]] összevonásával.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 |title=1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont |accessdate=2010-08-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719150601/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 |archivedate=2011-07-19 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 |title=1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont |accessdate=2007-11-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074424/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> Nevét a [[Kis-Küküllő]] folyóról kapta az ekkor alakult [[Nagy-Küküllő vármegye]] elnevezés párjaként. | A vármegye [[1876]]-ban jött létre az addigi [[Küküllő vármegye]] (két község kivételével), továbbá a megszűnő [[Medgyesszék]] néhány községe és [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]] összevonásával.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 |title=1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont |accessdate=2010-08-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719150601/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5746 |archivedate=2011-07-19 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 |title=1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont |accessdate=2007-11-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074424/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5765 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> Nevét a [[Kis-Küküllő]] folyóról kapta az ekkor alakult [[Nagy-Küküllő vármegye]] elnevezés párjaként. | ||
Wersja z 10:03, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része. FöldrajzKis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. TörténelemA vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[3][4] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként. 1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot. Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva. LakosságKis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[5] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[6] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[5] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[6] Közigazgatás1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
Hivatkozások
Források |
| |||||||||||||||||||||
.svg){kind=link}
.png){kind=link}
.svg){kind=link}
