Csík: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
{{Infobox Komitat | {{Infobox Komitat | ||
| − | |Nazwa = | + | |Nazwa = Csík |
<small> | <small> | ||
| − | + | ''Komitat Csík (niem.)''<br> | |
| − | ''Komitat | ||
''Comitatul Arad (rum.)''</small> | ''Comitatul Arad (rum.)''</small> | ||
|Rok = 1910 | |Rok = 1910 | ||
| − | |Herb = | + | |Herb = Csik coatofarms.jpg |
| − | |Siedziba = | + | |Siedziba = Csíkszereda |
| − | |Powierzchnia = | + | |Powierzchnia = 4493,22 |
| − | |Ludność = | + | |Ludność = 145 720<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref> |
|Narodowości = | |Narodowości = | ||
| − | + | 86,4 % Węgrzy<br> | |
| − | + | 12,4 % Rumuni<br> | |
| − | + | ? % Niemcy<br> | |
1 % Słowacy<br> | 1 % Słowacy<br> | ||
0,5 % Serbowie<br> | 0,5 % Serbowie<br> | ||
1,5 % inni | 1,5 % inni | ||
| − | |Utworzony = | + | |Utworzony = 1876 |
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| − | |Mapa = | + | |Mapa = Csik.png |
}} | }} | ||
| − | + | [[Plik:Csík county map.jpg|thumb]] | |
| − | + | ||
| − | + | (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref> | |
| − | + | [[magyarok|magyar]] 86,4%, [[románok|román]] 12,4% (1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=14|isbn=9632151046}}</ref> | |
| − | | | + | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Wersja z 10:16, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
(1910)[1] magyar 86,4%, román 12,4% (1910)[4]
Spis treściFöldrajzAz egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét. LakosságA vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[1] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[4] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[1] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[4] TörténelmeA történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye. Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt. Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába. KözigazgatásCsík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott: E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:
Hivatkozások
ForrásokTovábbi információk |
| |||||||||||||||||||||
.svg){kind=link}
