Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 27: Linia 27:
  
 
{{Infobox Komitat
 
{{Infobox Komitat
|Nazwa        = Arad
+
|Nazwa        = Kis-Küküllő
 
<small>
 
<small>
''Comitatus Aradiensis  (łac.)''<br>
+
''Komitat Klein-Kokelburg (niem.)''<br>
''Komitat Arad (niem.)''<br>
+
''Comitatul Târnava-Mică (rum.)''</small>
''Comitatul Arad (rum.)''</small>
 
 
|Rok          = 1910
 
|Rok          = 1910
|Herb        = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg
+
|Herb        = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
|Siedziba    = Arad
+
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
|Powierzchnia = 6 048
+
|Powierzchnia = 1 714<ref>Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1911.</ref>
|Ludność      = 351 222
+
|Ludność      = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
 
|Narodowości  =  
 
|Narodowości  =  
58 % Rumuni<br>
+
47,9 % Rumuni<br>
30 % Węgrzy<br>
+
30,1 % Węgrzy<br>
9 % Niemcy<br>
+
17,5 % Niemcy<br>
 +
 
 +
(1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref>
 +
 
 
1 % Słowacy<br>
 
1 % Słowacy<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
1,5 % inni
 
1,5 % inni
|Utworzony    = XI wiek
+
|Utworzony    = 1876
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
|Mapa        = AradKoH.png
+
|Mapa        = Kis-kukullo.png
 
}}
 
}}
  
{{MagyarVármegye
+
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]]
|név=Kis-Küküllő vármegye
+
 
|térkép=Kis-kukullo.png
 
|címer=Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
 
|év=
 
|székhely= Dicsőszentmárton
 
|terület=1714<ref>Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1911.</ref>
 
|népesség=116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
 
|nemzetiségek=47,9% [[románok|román]], 30,1% [[magyarok|magyar]], 17,5% [[németek|német]] (1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref>
 
|domborzat=Kis-Küküllő county map.jpg
 
|}}
 
  
 
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]]
 
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]]

Wersja z 10:30, 9 kwi 2021

Komitat Kis-Küküllő

Komitat Klein-Kokelburg (niem.)
Comitatul Târnava-Mică (rum.)

(1910)

Herb von Kis-Küküllő Komitat Klein-Kokelburg (niem.) Comitatul Târnava-Mică (rum.)
Siedziba: Dicsőszentmárton
Powierzchnia: 1 714[1] km²
Ludność: 116 091 (1 910)[2][3]
Narodowości: 47,9 % Rumuni

30,1 % Węgrzy
17,5 % Niemcy

(1910)[4]

1 % Słowacy
0,5 % Serbowie
1,5 % inni[5]

Utworzony: 1876
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Kis-Küküllő


Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros.

Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék.

Történelem

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[6][7] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.

Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.

Lakosság

Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[2] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[4] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[2] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[4]

Közigazgatás

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások

Források

Plik:Hungary Arms.svg 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea