Fogaras: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 25: | Linia 25: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Plik:Fogaras county map.jpg|thumb]] | [[Plik:Fogaras county map.jpg|thumb]] | ||
| − | |||
[[Plik:Fogaras county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | [[Plik:Fogaras county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | ||
| − | '''Fogaras vármegye''' ( | + | |
| + | '''Fogaras vármegye''' (pol. ''komitat Fogaras'', niem. ''Komitat Fogarasch'', rum. ''Comitatul Făgăraș'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|délkeleti részében]] 1876 és 1920 között. Egykori területe 1920 óta [[Románia]] része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként. | ||
== Fekvése == | == Fekvése == | ||
| Linia 95: | Linia 71: | ||
| | | | ||
|} | |} | ||
| + | |||
| + | {{Infobox Komitat | ||
| + | |Nazwa = Fogaras | ||
| + | <small> | ||
| + | ''Komitat Fogarasch (niem.)''<br> | ||
| + | ''Comitatul Făgăraș (rum.)''</small> | ||
| + | |Rok = 1910 | ||
| + | |Herb = Coa_Hungary_County_Fogaras_(history).svg | ||
| + | |Siedziba = Fogaras | ||
| + | |Powierzchnia = 1 875 | ||
| + | |Ludność = 95 174<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=106|isbn=9632154193}}</ref> | ||
| + | |Narodowości = | ||
| + | 88,7 % Rumuni<br> | ||
| + | 6,8 % Węgrzy<br> | ||
| + | 3,4 % Niemcy<br> | ||
| + | |||
| + | <ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref> | ||
| + | <br> | ||
| + | 1,1 % pozostali <small>(Słowacy, Rusini)</small> | ||
| + | |Utworzony = 1876 | ||
| + | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| + | |Mapa = Fogaras.png | ||
| + | }} | ||
|} | |} | ||
Wersja z 10:57, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (pol. komitat Fogaras, niem. Komitat Fogarasch, rum. Comitatul Făgăraș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között. Egykori területe 1920 óta Románia része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként. Spis treściFekvéseFogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebes. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta. TörténeteSzablon:Részben nincs forrás Fogaras vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre. A későbbi vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdett elrománosodni. Jelentősége az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. 1526 után a Keleti Magyar Királyság része lett, és központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, és csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően. 1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. Területét sem a kuruc felkelés, sem a 48-as szabadságharc nem érintette, végig császári uralom alatt maradt. 1916 augusztusától októberéig egy része román megszállás alá került. 1920-tól egészében Románia része, az azonos nevű román megye az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. A második bécsi döntés nem érintette. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált, kis része Szeben megyéhez került. LakosságFogaras vármegyének 1880-ban 84 571 lakosa volt,[1] ebből 88,7% román, 4,6% német, 3,2% magyar[2] 1910-ben 95 174 lakosa volt,[1] ebből 88,7% román, 6,8% magyar, 3,4% német.[2] Közigazgatás1910-ben a vármegye négy járásra és egy rendezett tanácsú városra volt felosztva:
HivatkozásokForrások |
| |||||||||||||||||||||
- ↑ Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)