Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 25: | Linia 25: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]] | [[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]] | ||
| Linia 52: | Linia 32: | ||
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | [[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | ||
| − | '''Kis-Küküllő vármegye''' ( | + | '''Kis-Küküllő vármegye''' (pol. ''komitat Kis-Küküllő'', niem. ''Komitat Klein-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része. |
== Földrajz == | == Földrajz == | ||
| Linia 81: | Linia 61: | ||
== Források == | == Források == | ||
| − | |||
| | | | ||
| Linia 88: | Linia 67: | ||
| | | | ||
|} | |} | ||
| + | |||
| + | {{Infobox Komitat | ||
| + | |Nazwa = Kis-Küküllő | ||
| + | <small> | ||
| + | ''Komitat Klein-Kokelburg (niem.)''<br> | ||
| + | ''Comitatul Târnava-Mică (rum.)''</small> | ||
| + | |Rok = 1910 | ||
| + | |Herb = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg | ||
| + | |Siedziba = Dicsőszentmárton | ||
| + | |Powierzchnia = 1 714 | ||
| + | |Ludność = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref> | ||
| + | |Narodowości = | ||
| + | 47,9 % Rumuni<br> | ||
| + | 30,1 % Węgrzy<br> | ||
| + | 17,5 % Niemcy<br> | ||
| + | 4,5 % inni | ||
| + | |Utworzony = 1876<br>1940 | ||
| + | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1944 | ||
| + | |Mapa = Kis-kukullo.png | ||
| + | }} | ||
|} | |} | ||
Wersja z 11:05, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg Küküllő vármegye 1770-ben Plik:Kis-Küküllő (1876).png Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (pol. komitat Kis-Küküllő, niem. Komitat Klein-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része. FöldrajzKis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. TörténelemA vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[1][2] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként. 1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot. Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva. LakosságKis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[3] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[4] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[3] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[4] Közigazgatás1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
Hivatkozások
Források |
| |||||||||||||||||||||
- ↑ Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
- Strony z zepsutymi przypisami
- 3
- Strony skompilowane
- Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii
- Strony przetłumaczone z niemieckiej Wikipedii
- Strony z odwołaniami do nieistniejących plików
- Komitaty
- Komitaty 1876
- Komitaty zlikwidowane 1920
- Komitaty 1940
- Komitaty zlikwidowane 1944
- Historia
- Historia Królestwa Węgier
- Historia Rumunii