Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 
{{Infobox Komitat
 
|Nazwa        = Kis-Küküllő
 
<small>
 
''Komitat Klein-Kokelburg  (niem.)''<br>
 
''Comitatul Târnava-Mică  (rum.)''</small>
 
|Rok          = 1910
 
|Herb        = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
 
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
 
|Powierzchnia = 1 714
 
|Ludność      = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
 
|Narodowości  =
 
47,9 % Rumuni<br>
 
30,1 % Węgrzy<br>
 
17,5 % Niemcy<br>
 
4,5 % inni
 
|Utworzony    = 1876<br>1940
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1944
 
|Mapa        = Kis-kukullo.png
 
}}
 
  
 
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]]
 
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]]
Linia 52: Linia 32:
 
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
  
'''Kis-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Klein-Kokelburg''; románul: Comitatul ''Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
+
'''Kis-Küküllő vármegye''' (pol. ''komitat Kis-Küküllő'', niem. ''Komitat Klein-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
  
 
== Földrajz ==
 
== Földrajz ==
Linia 81: Linia 61:
  
 
== Források ==
 
== Források ==
 
  
 
|
 
|
Linia 88: Linia 67:
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 +
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Kis-Küküllő
 +
<small>
 +
''Komitat Klein-Kokelburg  (niem.)''<br>
 +
''Comitatul Târnava-Mică  (rum.)''</small>
 +
|Rok          = 1910
 +
|Herb        = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
 +
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
 +
|Powierzchnia = 1 714
 +
|Ludność      = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
 +
|Narodowości  =
 +
47,9 % Rumuni<br>
 +
30,1 % Węgrzy<br>
 +
17,5 % Niemcy<br>
 +
4,5 % inni
 +
|Utworzony    = 1876<br>1940
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1944
 +
|Mapa        = Kis-kukullo.png
 +
}}
 
|}
 
|}
  

Wersja z 11:05, 9 kwi 2021

Plik:Kis-Küküllő (1876).png
Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)
Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg
Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Kis-Küküllő vármegye (pol. komitat Kis-Küküllő, niem. Komitat Klein-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros.

Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék.

Történelem

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[1][2] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.

Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.

Lakosság

Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[3] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[4] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[3] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[4]

Közigazgatás

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások

  1. 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont. [2011. lipiec 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010-08-15)
  2. 1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont. [2007. listopad 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007-11-07)
  3. 3,0 3,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie KSH1
  4. 4,0 4,1 Błąd rozszerzenia cite: Błąd w składni elementu <ref>. Brak tekstu w przypisie o nazwie KSH2

Források

Plik:Hungary Arms.svg Blason Louis Ier de Hongrie.svg 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Kis-Küküllő

Komitat Klein-Kokelburg (niem.)
Comitatul Târnava-Mică (rum.)

(1910)

Herb von Kis-Küküllő Komitat Klein-Kokelburg (niem.) Comitatul Târnava-Mică (rum.)
Siedziba: Dicsőszentmárton
Powierzchnia: 1 714 km²
Ludność: 116 091 (1 910)[1][2]
Narodowości: 47,9 % Rumuni

30,1 % Węgrzy
17,5 % Niemcy
4,5 % inni[3]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1944
Kis-Küküllő