Jász-Nagykun-Szolnok: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:1brak")
 
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:1brak]]
+
[[Kategoria:2komitat]]
 +
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 +
{{Uwaga|
 +
|strona  = https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1sz-Nagykun-Szolnok_v%C3%A1rmegye
 +
|autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=J%C3%A1sz-Nagykun-Szolnok_v%C3%A1rmegye&action=history
 +
|nota    = węgierski
 +
}}
 +
 
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 
 +
{|
 +
|-style="vertical-align:top;"
 +
|
 +
 
 +
{{MagyarVármegye
 +
| név = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
 +
| térkép = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.png
 +
| címer = Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere.png
 +
| székhely = [[Szolnok]]
 +
| terület = 5251
 +
| népesség = 318 553 ([[1896]])
 +
| nemzetiségek = 99% [[magyarok]]<br>0,5% [[németek]]<br>0,3% [[szlovákok]]<br>0,2% egyéb
 +
| domborzat = Jász-Nagykun-Szolnok county map (1891).jpg|
 +
| fennállás = 1876-1949
 +
| vallás = [[Római katolikus egyház|katolikusok]], [[Kálvinizmus|reformátusok]]
 +
| főbb települések = [[Szolnok]]<br>[[Jászberény]]<br>[[Törökszentmiklós]]<br>[[Dunaföldvár]]
 +
| ország = [[Magyar Királyság]]
 +
}}
 +
 
 +
'''Jász-Nagykun-Szolnok vármegye''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Komitat'' ''Jaß-Großkumanien-Sollnock'', [[Latin nyelv|latinul]]: ''Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis'') közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a [[Magyar Királyság]] [[Alföld|alföldi]] részében. Jelenleg is [[Magyarország|Magyarországhoz]] tartozik, a mai [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] területe nagyrészt megegyezik vele. Északról [[Heves vármegye]], keletről [[Hajdú vármegye]] és [[Bihar vármegye]], délkeletről [[Békés vármegye]], délről [[Csongrád vármegye]], nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] határolta. Központja [[Szolnok]] volt.
 +
 
 +
==Földrajz==
 +
[[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] teljes területe az [[Alföld]] része volt.. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a [[Tisza]], a [[Zagyva]], a [[Tarna (patak)|Tarna]], a [[Körösök|Körös]], a [[Berettyó]] voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak.
 +
Északról [[Heves vármegye]], keletről [[Hajdú vármegye|Hajdú]], [[Bihar vármegye|Bihar]] és [[Békés vármegye|Békés]] vármegyék, délről Békés és [[Csongrád vármegye|Csongrád]] vármegyék, nyugatról pedig [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] határolta.
 +
 
 +
==Történelem==
 +
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye [[1876]]-ban alakult meg a [[Jászkun kerület|Hármas kerület]] két alkotórészének, a [[Jászság]]nak és a [[Nagykunság]]nak, illetve az addig [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] déli felét alkotó egykori [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyének]] az összevonásával. A [[trianoni békeszerződés]] nem érintette a vármegye területét. Az [[1950-es megyerendezés]] során a megye területe kis mértékben módosult: a [[Tisza|Tiszától]] bal partján fekvő, addig [[Heves vármegye|Heveshez]] tartozó [[Tiszafüred]] és környéke [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították [[Békés megye|Békés megyével]] közös határát.
 +
 
 +
==Lakosság==
 +
A vármegye lakossága a [[19. század]] vége felé ugrásszerűen kezdett nőni:
 +
* [[1870]]-ben 258&nbsp;553 lakosa
 +
* [[1881]]-ben  278&nbsp;443 lakosa
 +
* [[1891]]-ben 318&nbsp;475 lakosa
 +
*1896-ban 318 553 lakosa volt
 +
Nemzetiségi szempontból [[1896]]-ban:
 +
* 315&nbsp;387 (99%) [[Magyarok|magyar]]
 +
* 1567 (0,5%) [[Németek|német]]
 +
* 977 (0,3%) [[Szlovákok|szlovák]]
 +
* 622 (0,2%) egyéb
 +
[[Fájl:Jász-Nagykun-Szolnok county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási térképe 1927-ből]]
 +
==Közigazgatás==
 +
===Járási beosztás===
 +
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat [[járás]]ra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |title=1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról) |accessdate=2009-04-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160305010117/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6214 |archivedate=2016-03-05 }}</ref> addig a [[főszolgabíró]] mindenkori lakhelye számított a székhelynek.
 +
 
 +
A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).
 +
 
 +
# [[Jászsági alsó járás]] ([[Jászapáti]])
 +
# [[Jászsági felső járás]] ([[Jászberény]])
 +
# [[Tiszai alsó járás]] ([[Tiszaföldvár]])
 +
# [[Tiszai felső járás]] ([[Kenderes]], majd 1895-től [[Kunhegyes]])
 +
# [[Tiszai közép járás]], ([[Tiszaroff]], majd 1908-tól [[Törökszentmiklós]])
 +
# [[Központi járás (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)|Központi járás]] (1923-tól, székhelye [[Szolnok]])
 +
 
 +
Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.
 +
 
 +
===Városai===
 +
A vármegyében megalakulásakor kilenc [[rendezett tanácsú város]] volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.
 +
 
 +
# [[Jászberény]]
 +
# [[Karcag]]
 +
# [[Kisújszállás]]
 +
# [[Mezőtúr]]
 +
# [[Szolnok]]
 +
# [[Túrkeve]]
 +
# [[Jászárokszállás]] (1886-ig)
 +
# [[Kunhegyes]] (1893-ig)
 +
# [[Kunszentmárton]] (1895-ig)
 +
 
 +
===A vármegye főispánjai===
 +
{| {{széptáblázat}}
 +
! Név
 +
! Időszak
 +
! Egyéb tisztségek és címek
 +
|-
 +
| ''balásfalvi'' [[Balásfalvi Kiss Miklós|Kiss Miklós]]
 +
| 1876–1879
 +
|
 +
|-
 +
| ''németújvári gróf'' [[Batthyány József (főispán)|Batthyány József]]
 +
| 1880–1881
 +
| császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
 +
|-
 +
| ''beniczei és micsinyei'' [[Beniczky Ferenc (politikus)|Beniczky Ferenc]]
 +
| 1881–1884
 +
| titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja
 +
|-
 +
| [[Balogh Imre (főispán)|Balogh Imre]]
 +
| 1884–1889
 +
|
 +
|-
 +
| ''újfalusi'' [[Újfalussy Sándor]]
 +
| 1889–1892
 +
| császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja
 +
|-
 +
| ''zsadányi és törökszentmiklósi'' [[Almásy Géza]]
 +
| 1892–1898
 +
| császári és királyi kamarás
 +
|-
 +
| ''koronghi'' [[Lippich Gusztáv]]
 +
| 1899–1905
 +
|
 +
|-
 +
| dr. [[Lenk Gyula]]
 +
| 1905–1906
 +
|
 +
|-
 +
| dr. ''zsadányi és törökszentmiklósi gróf'' [[Almásy Imre]]
 +
| 1906–1910
 +
| császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
 +
|-
 +
| dr. ''nagybányai vitéz'' [[Horthy Szabolcs]]
 +
| 1910–1914
 +
|
 +
|-
 +
| ''szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf'' [[Szapáry György (főispán)|Szapáry György]]
 +
| 1915–1917
 +
| császári és királyi kamarás
 +
|-
 +
| dr. [[Kuszka István]]
 +
| 1917–1918
 +
|
 +
|-
 +
| [[Darvas Ferenc (főispán)|Darvas Ferenc]]
 +
| 1918–1919
 +
| kormánybiztos-főispán
 +
|-
 +
| ''koronghi'' [[Lippich István]]
 +
| 1919–1920
 +
| kormánybiztos-főispán
 +
|-
 +
| dr. ''borostyánkői'' [[Egán Imre]]
 +
| 1920
 +
| kormánybiztos-főispán, [[Békés vármegye]] főispánja is
 +
|-
 +
| ''koronghi'' [[Lippich István]]
 +
| 1920–1922
 +
|
 +
|-
 +
| [[Almásy Sándor]]
 +
| 1922–1932
 +
| a Ferenc József-rend lovagja, [[Bihar vármegye]] főispánja is
 +
|-
 +
| ''roffi'' [[Borbély György]]
 +
| 1932–1939
 +
| császári és királyi kamarás
 +
|-
 +
| ''monyorói báró'' [[Urbán Gáspár]]
 +
| 1939–1944
 +
|
 +
|-
 +
| [[Veres József (főispán)|Veres József]]
 +
| 1944–1945
 +
|
 +
|-
 +
| [[Baráth Endre]]
 +
| 1945
 +
|
 +
|-
 +
| dr. [[Kovács Kálmán (jogász)|Kovács Kálmán]]
 +
| 1945–1946
 +
|
 +
|-
 +
| [[Földi István (főispán)|Földi István]]
 +
| 1946–1949
 +
|
 +
|-
 +
| [[Juhász Imréné Gonda Zsuzsanna|Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna]]
 +
| 1949–1950
 +
|
 +
|}
 +
 
 +
== Források ==
 +
* [http://jnsz.archivportal.hu/data/files/302481315.pdf Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjainak listája]
 +
{{források}}
 +
 
 +
==További információk==
 +
{{Commonskat|Jász-Nagykun-Szolnok County (Kingdom of Hungary)}}
 +
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 +
{{Nemzetközi katalógusok}}
 +
 
 +
{{DEFAULTSORT:Jasznagykunszolnokvarmegye}}
 +
{{SORTUJ:Komitaty, Zala}}
 +
 
 +
[[Kategoria:Komitaty]]
 +
[[Kategoria:Komitaty XII wiek]]
 +
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 +
[[Kategoria:Historia]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Chorwacji]]
 +
[[Kategoria:Historia Austrii]]
 +
[[Kategoria:Historia Słowenii]]

Wersja z 17:33, 5 lut 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Szablon:MagyarVármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (németül: Komitat Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a Magyar Királyság alföldi részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Heves vármegye, keletről Hajdú vármegye és Bihar vármegye, délkeletről Békés vármegye, délről Csongrád vármegye, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Központja Szolnok volt.

Földrajz

Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe az Alföld része volt.. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak. Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta.

Történelem

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1876-ban alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét. Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát.

Lakosság

A vármegye lakossága a 19. század vége felé ugrásszerűen kezdett nőni:

  • 1870-ben 258 553 lakosa
  • 1881-ben 278 443 lakosa
  • 1891-ben 318 475 lakosa
  • 1896-ban 318 553 lakosa volt

Nemzetiségi szempontból 1896-ban:

bélyegkép|balra|360px|Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási térképe 1927-ből

Közigazgatás

Járási beosztás

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[1] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

  1. Jászsági alsó járás (Jászapáti)
  2. Jászsági felső járás (Jászberény)
  3. Tiszai alsó járás (Tiszaföldvár)
  4. Tiszai felső járás (Kenderes, majd 1895-től Kunhegyes)
  5. Tiszai közép járás, (Tiszaroff, majd 1908-tól Törökszentmiklós)
  6. Központi járás (1923-tól, székhelye Szolnok)

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.

Városai

A vármegyében megalakulásakor kilenc rendezett tanácsú város volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.

  1. Jászberény
  2. Karcag
  3. Kisújszállás
  4. Mezőtúr
  5. Szolnok
  6. Túrkeve
  7. Jászárokszállás (1886-ig)
  8. Kunhegyes (1893-ig)
  9. Kunszentmárton (1895-ig)

A vármegye főispánjai

Név Időszak Egyéb tisztségek és címek
balásfalvi Kiss Miklós 1876–1879
németújvári gróf Batthyány József 1880–1881 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc 1881–1884 titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja
Balogh Imre 1884–1889
újfalusi Újfalussy Sándor 1889–1892 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja
zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Géza 1892–1898 császári és királyi kamarás
koronghi Lippich Gusztáv 1899–1905
dr. Lenk Gyula 1905–1906
dr. zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre 1906–1910 császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
dr. nagybányai vitéz Horthy Szabolcs 1910–1914
szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry György 1915–1917 császári és királyi kamarás
dr. Kuszka István 1917–1918
Darvas Ferenc 1918–1919 kormánybiztos-főispán
koronghi Lippich István 1919–1920 kormánybiztos-főispán
dr. borostyánkői Egán Imre 1920 kormánybiztos-főispán, Békés vármegye főispánja is
koronghi Lippich István 1920–1922
Almásy Sándor 1922–1932 a Ferenc József-rend lovagja, Bihar vármegye főispánja is
roffi Borbély György 1932–1939 császári és királyi kamarás
monyorói báró Urbán Gáspár 1939–1944
Veres József 1944–1945
Baráth Endre 1945
dr. Kovács Kálmán 1945–1946
Földi István 1946–1949
Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna 1949–1950

Források

  1. ↑ 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról). [2016. marzec 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009-04-19)

További információk

Szablon:Commonskat

18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Szablon:Nemzetközi katalógusok


Uwaga: Domyślnym kluczem sortowania będzie „Komitaty, Zala” i zastąpi on wcześniej wykorzystywany klucz „Jasznagykunszolnokvarmegye”.

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Jász-Nagykun-Szolnok&oldid=49135”