Fogaras: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
{{Infobox Komitat | {{Infobox Komitat | ||
| − | |Nazwa = | + | |Nazwa = Fogaras |
<small> | <small> | ||
| − | |||
''Komitat Arad (niem.)''<br> | ''Komitat Arad (niem.)''<br> | ||
| − | ''Comitatul | + | ''Comitatul Făgăraș (rum.)''</small> |
|Rok = 1910 | |Rok = 1910 | ||
| − | |Herb = | + | |Herb = Coa_Hungary_County_Fogaras_(history).svg |
| − | |Siedziba = | + | |Siedziba = Fogaras |
| − | |Powierzchnia = | + | |Powierzchnia = 1 875 |
| − | |Ludność = | + | |Ludność = 95 174<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=106|isbn=9632154193}}</ref> |
|Narodowości = | |Narodowości = | ||
| − | + | 88,7 % Rumuni<br> | |
| − | + | 6,8 % Węgrzy<br> | |
| − | + | 3,4 % Niemcy<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref> | |
| + | <br> | ||
1 % Słowacy<br> | 1 % Słowacy<br> | ||
0,5 % Serbowie<br> | 0,5 % Serbowie<br> | ||
| Linia 46: | Linia 46: | ||
|Utworzony = XI wiek | |Utworzony = XI wiek | ||
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| − | |Mapa = | + | |Mapa = Fogaras.png |
}} | }} | ||
| − | + | ||
| − | + | [[Plik:Fogaras county map.jpg|thumb]] | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
|}} | |}} | ||
Wersja z 10:21, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| ||||||||||||||||||
}
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között. Egykori területe 1920 óta Románia része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként.
Spis treści
Fekvése
Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebes.
A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.
Története
Szablon:Részben nincs forrás Fogaras vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre.
A későbbi vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdett elrománosodni.
Jelentősége az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. 1526 után a Keleti Magyar Királyság része lett, és központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, és csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően.
1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. Területét sem a kuruc felkelés, sem a 48-as szabadságharc nem érintette, végig császári uralom alatt maradt.
1916 augusztusától októberéig egy része román megszállás alá került. 1920-tól egészében Románia része, az azonos nevű román megye az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. A második bécsi döntés nem érintette. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált, kis része Szeben megyéhez került.
Lakosság
Fogaras vármegyének 1880-ban 84 571 lakosa volt,[1] ebből 88,7% román, 4,6% német, 3,2% magyar[3] 1910-ben 95 174 lakosa volt,[1] ebből 88,7% román, 6,8% magyar, 3,4% német.[3]
Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra és egy rendezett tanácsú városra volt felosztva:
- Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
- Fogarasi járás, székhelye Fogaras, rendezett tanácsú város
- Sárkányi járás, székhelye Sárkány
- Törcsvári járás, székhelye Zernest
Hivatkozások
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
Források
|
| 21px 21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px |
|---|
|
♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea |
|}
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
