Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
{{Infobox Komitat | {{Infobox Komitat | ||
| − | |Nazwa = | + | |Nazwa = Kis-Küküllő |
<small> | <small> | ||
| − | + | ''Komitat Klein-Kokelburg (niem.)''<br> | |
| − | ''Komitat | + | ''Comitatul Târnava-Mică (rum.)''</small> |
| − | ''Comitatul | ||
|Rok = 1910 | |Rok = 1910 | ||
| − | |Herb = | + | |Herb = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg |
| − | |Siedziba = | + | |Siedziba = Dicsőszentmárton |
| − | |Powierzchnia = | + | |Powierzchnia = 1 714<ref>Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1911.</ref> |
| − | |Ludność = | + | |Ludność = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref> |
|Narodowości = | |Narodowości = | ||
| − | + | 47,9 % Rumuni<br> | |
| − | 30 % Węgrzy<br> | + | 30,1 % Węgrzy<br> |
| − | + | 17,5 % Niemcy<br> | |
| + | |||
| + | (1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref> | ||
| + | |||
1 % Słowacy<br> | 1 % Słowacy<br> | ||
0,5 % Serbowie<br> | 0,5 % Serbowie<br> | ||
1,5 % inni | 1,5 % inni | ||
| − | |Utworzony = | + | |Utworzony = 1876 |
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| − | |Mapa = | + | |Mapa = Kis-kukullo.png |
}} | }} | ||
| − | + | [[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]] | |
| − | + | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]] | [[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]] | ||
Wersja z 10:30, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része. FöldrajzKis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. TörténelemA vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[6][7] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként. 1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot. Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva. LakosságKis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt,[2] ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.[4] 1910-ben 116 091 lakosa volt,[2] ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.[4] Közigazgatás1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
Hivatkozások
Források |
| |||||||||||||||||||||
.svg){kind=link}
.png){kind=link}
.svg){kind=link}
