Csík: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 
{{Infobox Komitat
 
|Nazwa        = Csík
 
<small>
 
''Komitat Csík  (niem.)''<br>
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
|Rok          = 1910
 
|Herb        = Csik coatofarms.jpg
 
|Siedziba    = Csíkszereda
 
|Powierzchnia = 4493,22
 
|Ludność      = 145 720<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref>
 
|Narodowości  =
 
86,4 % Węgrzy<br>
 
12,4 % Rumuni<br>
 
? % Niemcy<br>
 
1 % Słowacy<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
1,5 % inni
 
|Utworzony    = 1876
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 
|Mapa        = Csik.png
 
}}
 
  
 
[[Plik:Csík county map.jpg|thumb]]
 
[[Plik:Csík county map.jpg|thumb]]
Linia 98: Linia 76:
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 +
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Csík
 +
<small>
 +
''Komitat Csík  (niem.)''<br>
 +
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 +
|Rok          = 1910
 +
|Herb        = Csik coatofarms.jpg
 +
|Siedziba    = Csíkszereda
 +
|Powierzchnia = 4493,22
 +
|Ludność      = 145 720<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref>
 +
|Narodowości  =
 +
86,4 % Węgrzy<br>
 +
12,4 % Rumuni<br>
 +
1,2 % pozostali <small>(Niemcy, Słowacy, Rusini, inni)</small>
 +
|Utworzony    = 1876<br>1940
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1945
 +
|Mapa        = Csik.png
 +
}}
 
|}
 
|}
  
Linia 103: Linia 100:
 
[[Kategoria:Komitaty 1876]]
 
[[Kategoria:Komitaty 1876]]
 
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 +
[[Kategoria:Komitaty 1940]]
 +
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1945]]
 
[[Kategoria:Historia]]
 
[[Kategoria:Historia]]
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]

Wersja z 10:50, 9 kwi 2021

(1910)[1] magyar 86,4%, román 12,4% (1910)[2]



Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Csík vármegye (Szablon:Ny-ro) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.

Földrajz

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1880-ban 110 940 személy volt,[1] ebből 83,7% magyar, 11,6% román, 0,4% német.[2] 1910-ben a népesség 145 720 fő volt,[1] melyből 86,4% magyar, 12,4% román és 0,7% német.[2]

Történelme

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

Hivatkozások

Források

További információk

21px 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Csík

Komitat Csík (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Csík Komitat Csík (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Csíkszereda
Powierzchnia: 4 493 22 km²
Ludność: 145 720[1][2]
Narodowości: 86,4 % Węgrzy

12,4 % Rumuni
1,2 % pozostali (Niemcy, Słowacy, Rusini, inni)[3]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1945
Csík