Csík: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
[[Plik:Csík county map.jpg|thumb]] | [[Plik:Csík county map.jpg|thumb]] | ||
| + | [[Plik:Csík county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]] | ||
| − | ( | + | '''Csík vármegye''' (pol. ''komitat Csík'', niem. ''Komitat Csík'', rum. ''Comitatul Ciuc'') [[Magyarország]] egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt [[Erdély]] keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon [[Beszterce-Naszód vármegye]], nyugaton [[Maros-Torda vármegye]] és [[Udvarhely vármegye]], délen [[Háromszék vármegye]], keleten és északkeleten [[Moldva]] határolta. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | ''' | ||
== Földrajz == | == Földrajz == | ||
Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a [[Gyergyói-havasok]] és a [[Csíki-havasok]] foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a [[Nagy-Hagymás]] (1793 m), a [[Fekete-Hagymás]] (1771 m) és a [[Ló-havas]] (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a [[Gyergyói-medence]] a volt vármegye északnyugati részében a [[Maros]] mindkét partján. A [[Maros]] forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a [[Felcsík]] nevű kisebb medencét, amelyet viszont a [[csíkszereda]]i dombok különítenek el az [[Alcsík]] síkságától. Mindkét sikság az [[Olt]] és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a [[Csíki-medence|Csíki-medencét]]. | Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a [[Gyergyói-havasok]] és a [[Csíki-havasok]] foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a [[Nagy-Hagymás]] (1793 m), a [[Fekete-Hagymás]] (1771 m) és a [[Ló-havas]] (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a [[Gyergyói-medence]] a volt vármegye északnyugati részében a [[Maros]] mindkét partján. A [[Maros]] forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a [[Felcsík]] nevű kisebb medencét, amelyet viszont a [[csíkszereda]]i dombok különítenek el az [[Alcsík]] síkságától. Mindkét sikság az [[Olt]] és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a [[Csíki-medence|Csíki-medencét]]. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Történelme == | == Történelme == | ||
Wersja z 11:21, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Csík vármegye (pol. komitat Csík, niem. Komitat Csík, rum. Comitatul Ciuc) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta. FöldrajzAz egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét. TörténelmeA történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye. Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt. Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába. KözigazgatásCsík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott: E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:
HivatkozásokForrásokTovábbi információk |
| |||||||||||||||||||||
- ↑ Szablon:CitLib
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
.svg){kind=link}
