Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 26: Linia 26:
 
  |
 
  |
  
−
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb]]
+
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb|left]]
 +
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye mapa administracyjna z 1910 roku]]
  
−
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|thumb|Küküllő vármegye 1770-ben]]
+
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|thumb|Küküllő vármegye w 1770]]
−
[[Plik:Kis-Küküllő (1876).png|thumb|Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)]]
+
[[Plik:Kis-Küküllő (1876).png|thumb|Założenie komitatu Kis-Küküllő w 1876 r. (kolor fioletowy wskazuje obszar powiatu Küküllő przed osadą, a czarna linia nową granicę Kis-Küküllő)]]
−
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
  
 
'''Kis-Küküllő vármegye''' (pol. ''komitat Kis-Küküllő'', niem. ''Komitat Klein-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
 
'''Kis-Küküllő vármegye''' (pol. ''komitat Kis-Küküllő'', niem. ''Komitat Klein-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
Linia 46: Linia 46:
  
 
Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta [[Maros megye|Maros]], [[Fehér megye|Fehér]] és [[Szeben megye|Szeben]] megyék között van felosztva.
 
Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta [[Maros megye|Maros]], [[Fehér megye|Fehér]] és [[Szeben megye|Szeben]] megyék között van felosztva.
−
 
−
== Lakosság ==
 
−
Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban {{szám|92214}} lakosa volt,<ref name="KSH1"/> ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.<ref name="KSH2"/> 1910-ben {{szám|116091}} lakosa volt,<ref name="KSH1"/> ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.<ref name="KSH2"/>
 
  
 
== Közigazgatás ==
 
== Közigazgatás ==
Linia 77: Linia 74:
 
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
 
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
 
|Powierzchnia = 1 714
 
|Powierzchnia = 1 714
−
|Ludność      = 116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
+
|Ludność      = 116 091
 
|Narodowości  =  
 
|Narodowości  =  
 
47,9 % Rumuni<br>
 
47,9 % Rumuni<br>

Wersja z 11:30, 9 kwi 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Strona Autorzy Nota
[3] [4] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Plik:Kis-Küküllő county map.jpg
Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg
Kis-Küküllő vármegye mapa administracyjna z 1910 roku
Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg
Küküllő vármegye w 1770
Plik:Kis-Küküllő (1876).png
Założenie komitatu Kis-Küküllő w 1876 r. (kolor fioletowy wskazuje obszar powiatu Küküllő przed osadą, a czarna linia nową granicę Kis-Küküllő)

Kis-Küküllő vármegye (pol. komitat Kis-Küküllő, niem. Komitat Klein-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros.

Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék.

Történelem

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[1][2] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.

Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.

Közigazgatás

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások

  1. ↑ 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont. [2011. lipiec 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010-08-15)
  2. ↑ 1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont. [2007. listopad 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007-11-07)

Források
21px 21px Plik:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Kis-Küküllő

Komitat Klein-Kokelburg (niem.)
Comitatul Târnava-Mică (rum.)
(1910)

Herb von Kis-Küküllő Komitat Klein-Kokelburg (niem.) Comitatul Târnava-Mică (rum.)
Siedziba: Dicsőszentmárton
Powierzchnia: 1 714 km²
Ludność: 116 091[1]
Narodowości: 47,9 % Rumuni

30,1 % Węgrzy
17,5 % Niemcy
4,5 % inni[2]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1944
Kis-Küküllő
  1. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Kis-Küküllő&oldid=54944”