Mistrz skarbu

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Mistrz (magister tavernicorum regalium [1]) lub wódz (camerarius) to jeden z dostojników baronialnych, początkowo nadzorca dworów królewskich, zarządca jego finansów, kustosz jego skarbów. Pod koniec średniowiecza stopniowo przekształcił się w urząd sędziowski, który w XX wieku stał się niefunkcjonalną funkcją. A tárnokmester (magister tavernicorum regalium) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált. Stanowisko wzorowane było na samej frankońskiej organizacji państwowej z czasów powstania państwa, w krajach sąsiednich, w Europie Środkowo-Wschodniej, nazywane było camerarius. A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve. Rola ekonomiczna I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján Niestety dyplomy króla Istvána ledwo wspominają o jednym lub dwóch dostojnikach, o godnościach dworskich wiemy tylko z statutu Tihany. Zarządzającym dochodami królewskimi był naczelny steward (camerarius), który stał na czele stewardów organizacji dworskiej. Zarządzał „komnatą” króla, więc później nazwano ją główną komnatą. [3] Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helyiségeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették. Po raz pierwszy został wymieniony w 1148 r. Jako prezes izby królewskiej (presidens camere regie), następnie w 1198 r. I kilkakrotnie później posiadał tytuł mistrza komnat (magister cubiculariorum). Po raz pierwszy pojawił się w 1214 roku jako magister tavarnicorum. początkowo palatyn kierujący dworem nie był już w stanie wykonywać wszystkich swoich obowiązków i potrzebni byli nowi dygnitarze specjalizujący się w niektórych zadaniach [4]. Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak. Około 1200 roku dochody majątków królewskich zaczęły tracić na znaczeniu. Odtąd steward zarządzał innymi dochodami skarbowymi (królewskie, królewskie podatki miejskie itp.). [5] Dénes, jeden z mistrzów początku XIII wieku, syn (m) strąka, odegrał ważną rolę w kształtowaniu nowej polityki gospodarczej opartej na dochodach pieniężnych. [6] Reformy Károlya Róberta znacznie zwiększyły jego rolę w pierwszej połowie XIV wieku [7], kiedy był on już szefem finansów publicznych, faktycznym kierownikiem polityki finansowej i gospodarczej oraz głównym organem administracyjnym i sądowniczym powiązanych organizacji. Obejmował również dobra koronne i pozostałe folwarki zamkowe. W jego działalności gospodarczej pomagał mu porucznik i generał porucznik. W drugiej połowie XIV w. Obowiązki gospodarcze stopniowo, ostatecznie całkowicie, przejmował jego zastępca, skarbnik (tezaurarius). [5] [6] 1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói, stb.). A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában. Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét, ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius). Bírói szerepe W grupie wolnych miast królewskich, tzw. W miastach dworu królewskiego mistrz królewski osądzał Budę jeszcze przed 1376 r., Ale w tym czasie nawet palatyn i sędzia kraju byli w stanie rozpatrywać ich sprawy. W wyniku reform Lajosa Nagya w latach 1376–1378 oddzielny sędzia sądu miejskiego, zachowując swój urząd sędziego, działał po 1378 r., Gdy funkcję sędziego wspierał sędzia i notariusz [6]. W sprawach cywilnych miast miast królewskich odwołanie musiało zostać złożone na dworze królewskim u prezydentów cywilnych. W XV wieku Buda, Bratysława, Trnawa, Sopron, Koszyce, Preszów i Bardiów składały się z miast pogańskich. Jeszcze zanim Mohács dołączył do nich Pest, a ich liczba stale rosła, szczególnie w XVI-XVII wieku. wieku. W 1848 r. Było ich 28. Podczas okupacji tureckiej królewskie krzesło znajdowało się w Bratysławie. A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették. A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett. Od początku XVI wieku Mistrz Mistrz był czwartą świecką godnością. Palatyn lub. w przypadku przeszkody dla sędziego kraju przewodniczył on również posiedzeniom izby wyższej, a następnie Rady Siedmiu Siedzib. Po 1867 roku nadal istniał jako niewyłączny tytuł batalionu. [5] A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább. Árpád-kor Osl Beled pohárnokmester, tárnokmester (1216–1236) Meggyesi Móricz, Tárnokmester (magister tavernicorum), (fl. 1241-69 Ákos I. Mojs 1291 D1. Hahót Jakab, Királynéi tárnokmester, (fl. 1267-1301, +before 1309; m.Anna (fl. 1296-1309), dau.of László N E1. II. Egyed / Egidije II. Moslavački († 1313) (ft 1265–1313; d. 1313), mistrz skarbu (1270–1272; 1274–1275), Nazwisko (Urodziny–Śmierć) Okres Monarcha (Lata panowania) Uwagi Ják I. Mika 1099-1201 I. László Miska, syn Salamona 1214 II. András Atyusz Salamon 1214–1215 Dénes, syn Apoda 1215–1222 / (1224–1230) Tomaj Dénes 1224–1230 Tomaj Miklós, syn Miklósa 1231–1235 Csák Pósa (Pous, Pózs) 1235 IV. Béla Csák Rátót I. Domokos 1238–1241 Rátót wakat 1241–1242 Csák I. Máté 1242–1246 Csák I. Máté Türje II. Dénes 1246–1248 Türje Hahót I. Csák 1248–1260 Hahót Pok Móric 1260–1270 Pok Ákos Ernye 1272 V. István Ákos Gutkeled Joakim (pierwszy raz) 1272–1273 IV. László Gutkeled Rátót I. István 1273 Rátót Gutkeled Joakim (drugi raz) 1273–1274 Gutkeled Monoszló II. Egyed (pierwszy raz) 1274 Monoszló Gutkeled Joakim (trzeci raz) 1274 Gutkeled Monoszló II. Egyed (drugi raz) 1274–1275 Monoszló Gutkeled Joakim (czwarty raz) 1275 Gutkeled Csák II. Máté 1275–1276 Csák II. Máté Kőszegi Iván (János) 1276–1277 Héder, Kőszegi Csák III. Ugrin 1277–1279 Csák, újlaki ág Aba II. Lőrinc (pierwszy raz) 1279–1280 Aba Aba Péter 1281–1283 Aba Aba II. Lőrinc (drugi raz) 1284–1286 Aba Kőszegi Iván (drugi raz) 1290–1291 Héder, Kőszegi Porc István 1291–1292 Rátót Rátót I. Domokos 1293–1301 (1302) Rátót, Porc István fia, a Pásztói őse Anjou-kor B1 I. István de Pelsőc († przed 23.6.1369), Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60), főispán Heves i Liptó, (fl. 1330-69 B2. Domoszlói Péter, Tárnokmester, +1320; m.N, dau.of Sándor Kárászi B3 Bebek György de Vámos, Tárnokmester, (fl. 1330-90, +before 5.5.1390 B1 Bebek II. István de Pelsőc, Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60) C1 Bebek László, Királynéi tárnokmester, (fl. 1370-1403, +before 22.1.1404 D1. Kanizsai I. Miklós (bd-1404), skarbnik, Tárnokmester (1367–1404), (fl. 1367-1404, †III.1404; m.Margit N (fl. 1404-17), zalai, mosoni, vasi és soproni ispán, C1 Bebek I. Imre Országbíró (1386-92), Ban Chorwacji i Dalmacji Bán of Croatia and Dalmatia (1380-83), Vajda of Halicz (1383-85), Ban Slawonii Bán of Slavonia (1386), Tárnokmester, Főispán of Torna, Sáros, Szepes, Bereg, Liptó, Turóc and Borsod, (fl. 1370-95 -> Nazwisko (Urodziny–Śmierć) Okres Monarcha (Lata panowania) Uwagi Kőszegi II. Henrik 1302–1305 Kőszegi Kőszegi III. Miklós 1307 Kőszegi Csák III. Ugrin 1307–1309 I. Károly Csák újlaki ága Csák III. Máté 1310–1311 Csák trencséni ága, III. Máté Kőszegi III. Miklós 1311–1314 Kőszegi Borsa Beke 1314–1315 Borsa Nekcsei Demeter 1315–1338 Aba Szécsényi I. Tamás (pierwszy raz) 1339–1342 (1341-ig procurator, megbízott) Szécsényi Sirokai Miklós 1341 Lackfi I. István (pierwszy raz) 1342 I. Lajos Lackfi Szécsényi I. Tamás (drugi raz) 1342–1343 Szécsényi Lackfi I. István (drugi raz) 1343–1344 Lackfi Tót Lőrinc 1344–1346 Kont Miklós apja Paksi Olivér (pierwszy raz) 1347–1352 Lackfi I. István (trzeci raz) 1353 Pomázi Cikó 1353–1359 Paksi Olivér (drugi raz) 1359–1360 Zsámboki János (pierwszy raz) 1360–1371 ifjabb? Dunajeci János 1371–1372 Zsámboki János (drugi raz) 1373–1376 ifjabb? Szepesi Jakab 1376 Szentgyörgyi IV. Tamás 1378–1382 Zámbó Miklós (pierwszy raz) 1382–1384 Mária Treutel János 1384–1385 Zámbó Miklós (drugi raz) 1385–1388 Vegyesházi királyok kora XV wiek Poprzednik: Szécsi Frank - Skarbnik królewski (1394-1396) Następca: nieznany nieznany Poprzednik: Mistrz skarbu (1467-1469) Następca: ' ' A2. Serkei Dezső († 1415), Tárnokmester; żona: N Margit (fl. 1412-13); jego następcy używali nazwiska Dezsőfi de Serke C1 Bebek László († przed 22.1.1404), Királynéi tárnokmester, (fl. 1370-1403; żona: Rupolújvári Nn, teść: Rupolújvári Tamás (Vásári and N) -> Bebek László (ispán) († 1403/1404), Bebek István országbíró fia[3] Karlo Kurjaković Master of the treasury (1408), D6 Bebek III. Miklós, Királynéi tárnokmester, (fl. 1404-30 Kórógyi Fülpös, Tárnokmester, +1432/33; m.Ilona Josvay (fl. 1433-36) Rozgonyi I. János, Tárnokmester (magister tavernicorum), +ca 1438; m.Apollónia (fl. 1406-1425), dau.of Demeter Domoszlói and Ilona Debreceni B1. Guthi Országh János, Tárnokmester, +1457; 1m: N, dau.of Tamás Kolozsvári; 2m: Erzsébet Pósa de Szer G4. Rozgonyi Rénold, Tárnokmester, +1472; 1m: Dorottya Garai (fl. 1434-43); 2m: Elizabeth von Maynberg Nazwisko (Urodziny–Śmierć) Okres Monarcha (Lata panowania) Uwagi Bebek I. János 1410-17 Bebek Perényi III. János 1438-58 Albert, I. Ulászló, V. László Perényi Poprzednik: Dóczy Orbán (1494–1496) Następca: Lucas Szegedi Sigismund Vémeri Újkor Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister Nazwisko (Urodziny–Śmierć) Okres Monarcha (Lata panowania) Uwagi Thurzó Elek 1523–1527 II. Lajos betlenfalvi; Thurzó Báthori IV. András 1527. november 10 – 1534 I. Ferdinánd Báthori ecsedi ága (†1534) Drugeth Ferenc 1527 – 1533 I. János homonnai; Drugeth Nádasdy Tamás 1536 – 1543 I. Ferdinánd Nádasdy Kendy Ferenc 1539 I. János Báthori András 1544. január 1 – 1554 június 1. I. Ferdinánd Báthori ecsedi ága (†1566) Perényi Gábor 1554. november 5 – 1557 Zrínyi Miklós 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. I. Ferdinánd, I. Miksa gróf (†1566); Zrínyi Zrínyi György 1567 – 1603 I. Miksa, Rudolf gróf (†1603); Zrínyi Erdődy Tamás 1603. augusztus 19 – 1608 Rudolf, II. Mátyás monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy Forgách Zsigmond 1608. december 1 – 1610 II. Mátyás gimesi báró; Forgách Draskovich János 1610. január 25 – 1613. május 11. üresedés 1613 – 1615 Erdődy Tamás 1615. április 27 – 1624. január 15. II. Mátyás, II. Ferdinánd monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy üresedés 1624. január – 1625. október II. Ferdinánd Bánffy Kristóf 1625. október 8 – 1643 II. Ferdinánd, III. Ferdinánd alsólendvai gróf; Bánffy Csáky István 1644. március 15 – 1662. november 5. III. Ferdinánd, I. Lipót körösszegi gróf; Csáky Erdődy György 1662. november 22 – 1663 I. Lipót monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy Forgách Ádám 1663. június 8 – 1679 gimesi gróf; Forgách Erdődy Imre 1679. augusztus 21 – 1690 gróf; Erdődy Zichy István 1690. június 12 – 1693 vázsonykői gróf; Zichy Erdődy György 1693. április 7 – 1704. január 15. gróf üresedés 1704 – 1705 Csáky Zsigmond 1706. november 17 – 1739 I. József, III. Károly gróf; Csáky Nádasdy Lipót Flórián 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. III. Károly, Mária Terézia Nádasdy Esterházy Ferenc 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus Mária Terézia galántai gróf (†1754); Esterházy Illésházy József 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. gróf; Illésházy Batthyány Ádám 1759. augusztus 21 – 1782. Mária Terézia, II. József Batthyány Csáky János 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. II. József körösszegi gróf; Csáky Niczky Kristóf 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. gróf; Niczky Jankovics Antal 1786. december 21 – 1789 daruvári gróf (†1789); Jankovics Végh Péter 1789. április 27 – 1795. július 21. II. József, II. Lipót, Ferenc Majláth József 1795. július 23 – 1797 Ferenc székhelyi; Majláth Szentiványi Ferenc 1797. október 21 – 1802. április 16. szentiványi; Szentiványi Brunszvik József 1802. április 16 – 1825. március 18. korompai gróf; Brunszvik Cziráky Antal Mózes 1825. április 3 – 1827 ciráki gróf; Cziráky Pálffy Fidél 1828. március 18 – 1836 Ferenc, V. Ferdinánd erdődi gróf; Pálffy Eötvös Ignác 1836. augusztus 9 – 1841 V. Ferdinánd vásárosnaményi gróf; Eötvös Keglevich Gábor 1842. január 12 – 1848 buzini gróf; Keglevich Királynéi tárnokmesterek Anjou-kor (királynéi) Nazwisko (Urodziny–Śmierć) Okres Monarcha (Lata panowania) Uwagi Rátót László 1302 Rátót Rátót Domokos 1313–1314 (1302) Rátót, Porc István fia, a Pásztói őse Szécsényi Tamás 1320–1321 Szécsényi Drugeth Fülöp 1321–1323 Drugeth Ákos Mikcs 1323–1326 Ákos Babonić János 1326–1333 Babonić, Vodicsai Babonjeg fia Rátót Olivér Rátót Lackfi András 1355-56 I. Lajos król Lackfi Bebek István 1359–1360 I. Lajos król Bebek Bebek György 1362-89 I. Lajos król Bebek Bebek Imre 1393–1395 Zsigmond król Bebek Kapcsolódó szócikkek A magyar uralkodó osztály Árpád-ház Erdélyi vajda 1526 előtt Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között Nádor vagy Nádorispán Országbíró Horvát bánok listája Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.) Magyarország kormányfőinek listája Jegyzetek További információk Basa László: Az utolsó tárnokmester.