Udvarhely

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitat Udvarhely vármegye Comitatus xxx (łac.) Komitat xxx (niem.) Comitatul Odorheiu (rum.) (1910) Herb von Udvarhely vármegye Comitatus xxx (łac.) Komitat xxx (niem.) Comitatul Odorheiu (rum.) Siedziba: Székelyudvarhely Powierzchnia: 2 938 km² Ludność: 124 200 Narodowości: 58 % Rumuni 30 % magyarok 9 % Niemcy 1 % Słowacy 0,5 % Serbowie 1,5 % inni Utworzony: 1876 Zlikwidowany: 4.06.1920 (Traktat z Trianon) Udvarhely Plik:Udvarhely.png 'Udvarhely vármegye (rum. Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között. Jelenleg Románia része. Földrajza A vármegye területe nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták. Történelme A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-től gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A második bécsi döntés értelmében a terület nagyobbik része 1940–1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel. Lakosság A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből: 103 209 (93,71%) magyar 3191 (2,90%) román 2131 (1,93%) német A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből: 122 500 (98,63%) magyar 1700 (1,37%) román Közigazgatás A vármegye az 1910-es években négy járásra volt felosztva: Homoródi járás, székhelye Oklánd Parajdi járás, székhelye Parajd Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely Források Forró Albert 2009: Udvarhely vármegye kialakulása. Aeropolisz IX, 59-70. További információk

21px 21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea