Mistrz skarbu

Z Felczak story
Wersja z dnia 15:52, 13 wrz 2020 autorstwa Admin (dyskusja | edycje) (Zastępowanie tekstu - "Skarbnik królewski" na "Mistrz skarbu")
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Źródło: Tárnokmester


A tárnokmester (magister tavernicorum regalium[1]) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.

A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve.[2]

Gazdasági szerepe

I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján

Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helyiségeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették.[3]

Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak.[4]

1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói, stb.).[5] A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában.[6] Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét,[7] ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius).[5][6]

Bírói szerepe

W grupie wolnych miast królewskich, tzw. W miastach dworu królewskiego mistrz królewski osądzał Budę jeszcze przed 1376 r., Ale w tym czasie nawet palatyn i sędzia kraju byli w stanie rozpatrywać ich sprawy.

W wyniku reform Lajosa Nagya w latach 1376–1378 oddzielny sędzia sądu miejskiego, zachowując swój urząd sędziego, działał po 1378 r., Gdy funkcję sędziego wspierał sędzia i notariusz [6].

W sprawach cywilnych miast miast królewskich odwołanie musiało zostać złożone na dworze królewskim u prezydentów cywilnych.

W XV wieku Buda, Bratysława, Trnawa, Sopron, Koszyce, Preszów i Bardiów składały się z miast pogańskich. Jeszcze zanim Mohács dołączył do nich Pest, a ich liczba stale rosła, szczególnie w XVI-XVII wieku. wieku. W 1848 r. Było ich 28. Podczas okupacji tureckiej królewskie krzesło znajdowało się w Bratysławie[5]. 

A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben.
Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették.[6]
A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani.
A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett.[5]

Od początku XVI wieku Mistrz Mistrz był czwartą świecką godnością. Palatyn lub. w przypadku przeszkody dla sędziego kraju przewodniczył on również posiedzeniom izby wyższej, a następnie Rady Siedmiu Siedzib. Po 1867 roku nadal istniał jako niewyłączny tytuł batalionu. [5] 

A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább.[5]

Árpád-kor

Osl Beled pohárnokmester, tárnokmester (1216–1236)

Meggyesi Móricz, Tárnokmester (magister tavernicorum), (fl 1241-69

Ákos I. Mojs 1291

D1. Hahót Jakab, Királynéi tárnokmester, (fl 1267-1301, +before 1309; m.Anna (fl 1296-1309), dau.of László N

E1. II. Egyed / Egidije II. Moslavački († 1313) (ft 1265–1313; d. 1313), skarbnik królewski (1270–1272; 1274–1275),

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi
Ják I. Mika 1099-1201 [8] I. László
Miska, syn Salamona 1214[6] II. András
Atyusz Salamon 1214–1215
Dénes, syn Apoda 1215–1222[4] / (1224–1230[6])
Tomaj Dénes 1224–1230[4] Tomaj
Miklós, syn Miklósa 1231–1235[6]
Csák Pósa
(Pous, Pózs) 		1235[4][6] IV. Béla Csák
Rátót I. Domokos 1238–1241[4][6] Rátót
wakat 1241–1242
Csák I. Máté[4] 1242–1246[4][6] Csák I. Máté
Türje II. Dénes 1246–1248[4][6] Türje
Hahót I. Csák 1248–1260[4][6] Hahót
Pok Móric 1260–1270[4][6] Pok
Ákos Ernye 1272[6] V. István Ákos
Gutkeled Joakim (pierwszy raz) 1272–1273[6] IV. László Gutkeled
Rátót I. István 1273[6] Rátót
Gutkeled Joakim (drugi raz) 1273–1274[6] Gutkeled
Monoszló II. Egyed (pierwszy raz) 1274[6] Monoszló
Gutkeled Joakim (trzeci raz) 1274[6] Gutkeled
Monoszló II. Egyed (drugi raz) 1274–1275[6] Monoszló
Gutkeled Joakim (czwarty raz) 1275[6] Gutkeled
Csák II. Máté[4] 1275–1276[6] Csák II. Máté
Kőszegi Iván (János) 1276–1277[6] Héder, Kőszegi
Csák III. Ugrin[4] 1277–1279[6] Csák, újlaki ág
Aba II. Lőrinc (pierwszy raz) 1279–1280[6] Aba
Aba Péter 1281–1283[6] Aba
Aba II. Lőrinc (drugi raz) 1284–1286[6] Aba
Kőszegi Iván (drugi raz) 1290–1291[6] Héder, Kőszegi
Porc István 1291–1292[6] Rátót
Rátót I. Domokos 1293–1301[6] (1302[9]) Rátót, Porc István fia, a Pásztói őse

Anjou-kor

B1 I. István de Pelsőc († przed 23.6.1369), Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60), főispán Heves i Liptó, (fl 1330-69

B2. Domoszlói Péter, Tárnokmester, +1320; m.N, dau.of Sándor Kárászi

B3 Bebek György de Vámos, Tárnokmester, (fl 1330-90, +before 5.5.1390

B1 Bebek II. István de Pelsőc, Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60)

C1 Bebek László, Királynéi tárnokmester, (fl 1370-1403, +before 22.1.1404

D1. Kanizsai I. Miklós (bd-1404), skarbnik, Tárnokmester (1367–1404), (fl 1367-1404, †III.1404; m.Margit N (fl 1404-17), zalai, mosoni, vasi és soproni ispán,

C1 Bebek I. Imre Országbíró (1386-92), Ban Chorwacji i Dalmacji Bán of Croatia and Dalmatia (1380-83), Vajda of Halicz (1383-85), Ban Slawonii Bán of Slavonia (1386), Tárnokmester, Főispán of Torna, Sáros, Szepes, Bereg, Liptó, Turóc and Borsod, (fl 1370-95 ->

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi
Kőszegi II. Henrik 1302–1305 Kőszegi
Kőszegi III. Miklós 1307 Kőszegi
Csák III. Ugrin 1307–1309[6] I. Károly Csák újlaki ága
Csák III. Máté 1310–1311[6] Csák trencséni ága, III. Máté
Kőszegi III. Miklós 1311–1314[6] Kőszegi
Borsa Beke 1314–1315[6] Borsa
Nekcsei Demeter 1315–1338[6][7] Aba
Szécsényi I. Tamás (pierwszy raz) 1339–1342[6] (1341-ig procurator, megbízott[9]) Szécsényi
Sirokai Miklós 1341[9]
Lackfi I. István (pierwszy raz) 1342[6] I. Lajos Lackfi
Szécsényi I. Tamás (drugi raz) 1342–1343[6] Szécsényi
Lackfi I. István (drugi raz) 1343–1344[6] Lackfi
Tót Lőrinc 1344–1346[6] Kont Miklós apja
Paksi Olivér (pierwszy raz) 1347–1352[6]
Lackfi I. István (trzeci raz) 1353[6]
Pomázi Cikó 1353–1359[6]
Paksi Olivér (drugi raz) 1359–1360[6]
Zsámboki János (pierwszy raz) 1360–1371[6] ifjabb?
Dunajeci János 1371–1372[6]
Zsámboki János (drugi raz) 1373–1376[6] ifjabb?
Szepesi Jakab 1376[6]
Szentgyörgyi IV. Tamás 1378–1382[6]
Zámbó Miklós (pierwszy raz) 1382–1384[6] Mária
Treutel János 1384–1385[6]
Zámbó Miklós (drugi raz) 1385–1388[6]

Vegyesházi királyok kora

Fifteenth century

Plik:Andrea Mantegna páduai freskóján Janus Pannonius feltételezett alakja.jpg
Janus Pannonius


Plik:Nagylucsei Orbán címere.jpg
Coat-of-arms of Urban Nagylucsei
Plik:Ernuszt Zsigmond címere.jpg
Coat-of-arms of Sigismund Ernuszt
Term Incumbent Monarch Notes Source
1402–1407 Vacant, tasks were divided between Nicholas Treutel and Mark of Nuremberg sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1407–1408 Pipo of Ozora Sigismund also ispán of Temes, Csanád, Arad, Krassó, Keve (1404–1426), Csongrád and Fejér Counties (1407–1426); also ispán of the chamber of salt (1400–1426) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1408–1409 Charles, Count of Krbava Sigismund also castellan of Visegrád (1403–1409); founding member of the Order of the Dragon (1408) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1410–1412 Zoelus de Nassis Sigismund also castellan of Buda (1402–1412) and ispán of Csepel queenly estate (1404–1411) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1412–1436 John Rozgonyi Sigismund also ispán of Sáros (1409–1435), Zemplén (1428–1435) and Szepes Counties (1435–1437); also Master of the treasury (1433–1438) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1436–1438 Michael Ország Sigismund
Albert 		first term sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1438 Ladislaus Szentgyörgyi Albert sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1439 Leonard Noffri Albert according to an undated conceptus sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1439–1440 Ladislaus Töttös Albert first term sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1440–1453 Michael Ország second term; supported Vladislaus I in the civil war; also ispán of Sopron (1441–1445) and Nyitra Counties (1448–1458); one of the Seven Captains of the Realm (1445–1446) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1453–1456 Nicholas Várdai Ladislaus V also ispán of Szabolcs County (1453–1456) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1456 Ladislaus Töttös Ladislaus V second term sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1457 Benedict Turóci Ladislaus V also ispán of Varaždin County (1452–1458) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1458 John Túz Matthias I sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1459–1464 Emeric Zápolya Matthias I also ispán of the chamber of salt (1459) and Captain of Upper Hungary (1460–1463) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1464–1467 Bartholomew Besenyői Matthias I tax reforms and economic centralization began during his term; the first royal treasurer who was not referred as "baronus" sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1467–1469 John Csezmicei Matthias I together with John Ernuszt (1467–1476); held the title of "arch-treasurer"; also Bishop of Pécs (1459–1472) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1467–1476 John Ernuszt Matthias I together with John Csezmicei (1467–1469); also ispán of Kőrös, Zólyom and Turóc Counties (1469–1476); also Ban of Slavonia (1473–1476); inspired Matthias's reform of the royal revenues and the abolishment of previous tax exemptions sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1476–1478 George Handó Matthias I also Provost of Pécs (1465–1478) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1478–1490 Urban Nagylucsei Matthias I also Provost of Fehérvár (1474–1481), Bishop of Győr (1481–1486) and Bishop of Eger (1486–1491); he also administered the Bishopric of Vienna (1485–1490) and was head of the court of the Palatine of Hungary (1487–1491); resigned as royal treasurer during the coronation of Vladislaus II sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1490–1492 Oswald Túz Vladislaus II brother of John Túz (1458); also Bishop of Zagreb (1466–1499) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1492 William Baumkircher Vladislaus II sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1492–1494 Lucas Szegedi Vladislaus II also Bishop of Bosnia (1491–1493), then Bishop of Csanád (1493–1500) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1494–1496 Sigismund Ernuszt Vladislaus II son of John Ernuszt (1467–1476); also Bishop of Pécs (1473–1505) and Ban of Croatia, Dalmatia and Slavonia (1494–1498); at the Diet in 1496, he was accused of having embezzled royal tax revenues, as a result dismissed and imprisoned sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
1496–1500 Sigismund Vémeri Vladislaus II acting treasurer ("administrator regius") until 1498; also commendator of Provostry of Lelesz and Canon of Eger (1494–1498) sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}


Poprzednik: Szécsi Frank - Skarbnik królewski
(1394-1396) 		Następca:
nieznany nieznany

A2. Serkei Dezső († 1415), Tárnokmester; żona: N Margit (fl 1412-13); jego następcy używali nazwiska Dezsőfi de Serke

C1 Bebek László († przed 22.1.1404), Királynéi tárnokmester, (fl 1370-1403; żona: Rupolújvári Nn, teść: Rupolújvári Tamás (Vásári and N) -> Bebek László (ispán) († 1403/1404), Bebek István országbíró fia[3]

Karlo Kurjaković Master of the treasury (1408),

D6 Bebek III. Miklós, Királynéi tárnokmester, (fl 1404-30

Kórógyi Fülpös, Tárnokmester, +1432/33; m.Ilona Josvay (fl 1433-36)

Rozgonyi I. János, Tárnokmester (magister tavernicorum), +ca 1438; m.Apollónia (fl 1406-1425), dau.of Demeter Domoszlói and Ilona Debreceni

B1. Guthi Országh János, Tárnokmester, +1457; 1m: N, dau.of Tamás Kolozsvári; 2m: Erzsébet Pósa de Szer

G4. Rozgonyi Rénold, Tárnokmester, +1472; 1m: Dorottya Garai (fl 1434-43); 2m: Elizabeth von Maynberg

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi
Bebek I. János 1410-17 Bebek
Perényi III. János 1438-58 Albert, I. Ulászló, V. László Perényi
Poprzednik: Mistrz skarbu
(1494–1496) 		Następca:
Lucas Szegedi Sigismund Vémeri

Dóczy Orbán

Újkor

Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister[10]

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi
Thurzó Elek 1523–1527 II. Lajos betlenfalvi; Thurzó
Báthori IV. András 1527. november 10 – 1534 I. Ferdinánd[10] Báthori ecsedi ága (†1534)
Drugeth Ferenc 1527 – 1533 I. János[10] homonnai; Drugeth
Nádasdy Tamás 1536 – 1543 I. Ferdinánd[10] Nádasdy
Kendy Ferenc 1539 I. János[10]
Báthori András 1544. január 1 – 1554 június 1. I. Ferdinánd Báthori ecsedi ága (†1566)
Perényi Gábor 1554. november 5 – 1557
Zrínyi Miklós 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. I. Ferdinánd, I. Miksa gróf (†1566); Zrínyi
Zrínyi György 1567 – 1603 I. Miksa, Rudolf gróf (†1603); Zrínyi
Erdődy Tamás 1603. augusztus 19 – 1608 Rudolf, II. Mátyás monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy
Forgách Zsigmond 1608. december 1 – 1610 II. Mátyás gimesi báró; Forgách
Draskovich János 1610. január 25 – 1613. május 11.
üresedés 1613 – 1615
Erdődy Tamás 1615. április 27 – 1624. január 15. II. Mátyás, II. Ferdinánd monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy
üresedés 1624. január – 1625. október II. Ferdinánd
Bánffy Kristóf 1625. október 8 – 1643 II. Ferdinánd, III. Ferdinánd alsólendvai gróf; Bánffy
Csáky István 1644. március 15 – 1662. november 5. III. Ferdinánd, I. Lipót körösszegi gróf; Csáky
Erdődy György 1662. november 22 – 1663 I. Lipót monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy
Forgách Ádám 1663. június 8 – 1679 gimesi gróf; Forgách
Erdődy Imre 1679. augusztus 21 – 1690 gróf; Erdődy
Zichy István 1690. június 12 – 1693 vázsonykői gróf; Zichy
Erdődy György 1693. április 7 – 1704. január 15. gróf
üresedés 1704 – 1705
Csáky Zsigmond 1706. november 17 – 1739 I. József, III. Károly gróf; Csáky
Nádasdy Lipót Flórián 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. III. Károly, Mária Terézia Nádasdy
Esterházy Ferenc 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus Mária Terézia galántai gróf (†1754); Esterházy
Illésházy József 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. gróf; Illésházy
Batthyány Ádám 1759. augusztus 21 – 1782. Mária Terézia, II. József Batthyány
Csáky János 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. II. József körösszegi gróf; Csáky
Niczky Kristóf 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. gróf; Niczky
Jankovics Antal 1786. december 21 – 1789 daruvári gróf (†1789); Jankovics
Végh Péter 1789. április 27 – 1795. július 21. II. József, II. Lipót, Ferenc
Majláth József 1795. július 23 – 1797 Ferenc székhelyi; Majláth
Szentiványi Ferenc 1797. október 21 – 1802. április 16. szentiványi; Szentiványi
Brunszvik József 1802. április 16 – 1825. március 18. korompai gróf; Brunszvik
Cziráky Antal Mózes 1825. április 3 – 1827 ciráki gróf; Cziráky
Pálffy Fidél 1828. március 18 – 1836 Ferenc, V. Ferdinánd erdődi gróf; Pálffy
Eötvös Ignác 1836. augusztus 9 – 1841 V. Ferdinánd vásárosnaményi gróf; Eötvös
Keglevich Gábor 1842. január 12 – 1848 buzini gróf; Keglevich

Királynéi tárnokmesterek

Anjou-kor (királynéi)

Nazwisko
(Urodziny–Śmierć) 		Okres Monarcha
(Lata panowania) 		Uwagi
Rátót László 1302[9] Rátót
Rátót Domokos 1313–1314[6] (1302[9]) Rátót, Porc István fia, a Pásztói őse
Szécsényi Tamás 1320–1321[9] Szécsényi
Drugeth Fülöp 1321–1323[9] Drugeth
Ákos Mikcs 1323–1326[9] Ákos
Babonić János 1326–1333[9] Babonić, Vodicsai Babonjeg fia
Rátót Olivér Rátót
Lackfi András 1355-56 I. Lajos król Lackfi
Bebek István 1359–1360 I. Lajos król Bebek
Bebek György 1362-89 I. Lajos król Bebek
Bebek Imre 1393–1395 Zsigmond król Bebek

Kapcsolódó szócikkek

A magyar uralkodó osztály

Jegyzetek

  1. ↑ Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu
  2. ↑ Györffy, György (1983). István király és műve (2. kiadás izd.). Gondolat, Budapest. str. 524. ISBN 963-281-221-2. 
  3. ↑ Györffy, György (1983). István király és műve (2. kiadás izd.). Gondolat, Budapest. str. 241. ISBN 963-281-221-2. 
  4. ↑ 4,00 4,01 4,02 4,03 4,04 4,05 4,06 4,07 4,08 4,09 4,10 4,11 Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető. str. 47-48. ISBN 963-14-0582-6. 
  5. ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 Magyar történelmi fogalomtár. szerkesztette Bán Péter. Gondolat, Budapest. 1989. str. 194-195. ISBN 963 282 202 1. 
  6. ↑ 6,00 6,01 6,02 6,03 6,04 6,05 6,06 6,07 6,08 6,09 6,10 6,11 6,12 6,13 6,14 6,15 6,16 6,17 6,18 6,19 6,20 6,21 6,22 6,23 6,24 6,25 6,26 6,27 6,28 6,29 6,30 6,31 6,32 6,33 6,34 6,35 6,36 6,37 6,38 6,39 6,40 6,41 6,42 6,43 6,44 6,45 6,46 6,47 6,48 6,49 6,50 6,51 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. str. 662. ISBN 963-05-6722-9. 
  7. ↑ 7,0 7,1 Kristó Gyula, Makk Ferenc. "Előszó.". Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9. 
  8. ↑ Szablon:Lefele link
  9. ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 9,8 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1. 
  10. ↑ 10,0 10,1 10,2 10,3 10,4 Fallenbüchl, Zoltán (1988). Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7. 

További információk

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Mistrz_skarbu&oldid=43637”