|
A tárnokmester (magister tavernicorum regalium[1]) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.
A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve.[2]
Gazdasági szerepe
Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helyiségeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették.[3]
Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak.[4]
1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói, stb.).[5]
A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában.[6]
Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét,[7]
ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette.
A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius).[5][6]
Bírói szerepe
W grupie wolnych miast królewskich, tzw. W miastach dworu królewskiego mistrz królewski osądzał Budę jeszcze przed 1376 r., Ale w tym czasie nawet palatyn i sędzia kraju byli w stanie rozpatrywać ich sprawy.
W wyniku reform Lajosa Nagya w latach 1376–1378 oddzielny sędzia sądu miejskiego, zachowując swój urząd sędziego, działał po 1378 r., Gdy funkcję sędziego wspierał sędzia i notariusz [6].
W sprawach cywilnych miast miast królewskich odwołanie musiało zostać złożone na dworze królewskim u prezydentów cywilnych.
W XV wieku Buda, Bratysława, Trnawa, Sopron, Koszyce, Preszów i Bardiów składały się z miast pogańskich. Jeszcze zanim Mohács dołączył do nich Pest, a ich liczba stale rosła, szczególnie w XVI-XVII wieku. wieku. W 1848 r. Było ich 28. Podczas okupacji tureckiej królewskie krzesło znajdowało się w Bratysławie[5].
A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben.
Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették.[6]
A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani.
A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett.[5]
Od początku XVI wieku Mistrz Mistrz był czwartą świecką godnością. Palatyn lub. w przypadku przeszkody dla sędziego kraju przewodniczył on również posiedzeniom izby wyższej, a następnie Rady Siedmiu Siedzib. Po 1867 roku nadal istniał jako niewyłączny tytuł batalionu. [5]
A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább.[5]
Árpád-kor
Osl Beled pohárnokmester, tárnokmester (1216–1236)
Meggyesi Móricz, Tárnokmester (magister tavernicorum), (fl 1241-69
Ákos I. Mojs 1291
D1. Hahót Jakab, Királynéi tárnokmester, (fl 1267-1301, +before 1309; m.Anna (fl 1296-1309), dau.of László N
E1. II. Egyed / Egidije II. Moslavački († 1313) (ft 1265–1313; d. 1313), mistrz skarbu (1270–1272; 1274–1275),
Anjou-kor
B1 I. István de Pelsőc († przed 23.6.1369), Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60), főispán Heves i Liptó, (fl 1330-69
B2. Domoszlói Péter, Tárnokmester, +1320; m.N, dau.of Sándor Kárászi
B3 Bebek György de Vámos, Tárnokmester, (fl 1330-90, +before 5.5.1390
B1 Bebek II. István de Pelsőc, Országbíró (1360-69), Tárnokmester (1359-60)
C1 Bebek László, Királynéi tárnokmester, (fl 1370-1403, +before 22.1.1404
D1. Kanizsai I. Miklós (bd-1404), skarbnik, Tárnokmester (1367–1404), (fl 1367-1404, †III.1404; m.Margit N (fl 1404-17), zalai, mosoni, vasi és soproni ispán,
C1 Bebek I. Imre Országbíró (1386-92), Ban Chorwacji i Dalmacji Bán of Croatia and Dalmatia (1380-83), Vajda of Halicz (1383-85), Ban Slawonii Bán of Slavonia (1386), Tárnokmester, Főispán of Torna, Sáros, Szepes, Bereg, Liptó, Turóc and Borsod, (fl 1370-95 ->
Vegyesházi királyok kora
Fifteenth century
| Term
|
Incumbent
|
Monarch
|
Notes
|
Source
|
| 1402–1407
|
Vacant, tasks were divided between Nicholas Treutel and Mark of Nuremberg
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1407–1408
|
Pipo of Ozora
|
Sigismund
|
also ispán of Temes, Csanád, Arad, Krassó, Keve (1404–1426), Csongrád and Fejér Counties (1407–1426); also ispán of the chamber of salt (1400–1426)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1408–1409
|
Charles, Count of Krbava
|
Sigismund
|
also castellan of Visegrád (1403–1409); founding member of the Order of the Dragon (1408)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1410–1412
|
Zoelus de Nassis
|
Sigismund
|
also castellan of Buda (1402–1412) and ispán of Csepel queenly estate (1404–1411)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1412–1436
|
John Rozgonyi
|
Sigismund
|
also ispán of Sáros (1409–1435), Zemplén (1428–1435) and Szepes Counties (1435–1437); also Master of the treasury (1433–1438)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1436–1438
|
Michael Ország
|
Sigismund Albert
|
first term
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1438
|
Ladislaus Szentgyörgyi
|
Albert
|
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1439
|
Leonard Noffri
|
Albert
|
according to an undated conceptus
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1439–1440
|
Ladislaus Töttös
|
Albert
|
first term
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1440–1453
|
Michael Ország
|
|
second term; supported Vladislaus I in the civil war; also ispán of Sopron (1441–1445) and Nyitra Counties (1448–1458); one of the Seven Captains of the Realm (1445–1446)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1453–1456
|
Nicholas Várdai
|
Ladislaus V
|
also ispán of Szabolcs County (1453–1456)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1456
|
Ladislaus Töttös
|
Ladislaus V
|
second term
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1457
|
Benedict Turóci
|
Ladislaus V
|
also ispán of Varaždin County (1452–1458)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1458
|
John Túz
|
Matthias I
|
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1459–1464
|
Emeric Zápolya
|
Matthias I
|
also ispán of the chamber of salt (1459) and Captain of Upper Hungary (1460–1463)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1464–1467
|
Bartholomew Besenyői
|
Matthias I
|
tax reforms and economic centralization began during his term; the first royal treasurer who was not referred as "baronus"
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1467–1469
|
John Csezmicei
|
Matthias I
|
together with John Ernuszt (1467–1476); held the title of "arch-treasurer"; also Bishop of Pécs (1459–1472)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1467–1476
|
John Ernuszt
|
Matthias I
|
together with John Csezmicei (1467–1469); also ispán of Kőrös, Zólyom and Turóc Counties (1469–1476); also Ban of Slavonia (1473–1476); inspired Matthias's reform of the royal revenues and the abolishment of previous tax exemptions
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1476–1478
|
George Handó
|
Matthias I
|
also Provost of Pécs (1465–1478)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1478–1490
|
Urban Nagylucsei
|
Matthias I
|
also Provost of Fehérvár (1474–1481), Bishop of Győr (1481–1486) and Bishop of Eger (1486–1491); he also administered the Bishopric of Vienna (1485–1490) and was head of the court of the Palatine of Hungary (1487–1491); resigned as royal treasurer during the coronation of Vladislaus II
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1490–1492
|
Oswald Túz
|
Vladislaus II
|
brother of John Túz (1458); also Bishop of Zagreb (1466–1499)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1492
|
William Baumkircher
|
Vladislaus II
|
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1492–1494
|
Lucas Szegedi
|
Vladislaus II
|
also Bishop of Bosnia (1491–1493), then Bishop of Csanád (1493–1500)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1494–1496
|
Sigismund Ernuszt
|
Vladislaus II
|
son of John Ernuszt (1467–1476); also Bishop of Pécs (1473–1505) and Ban of Croatia, Dalmatia and Slavonia (1494–1498); at the Diet in 1496, he was accused of having embezzled royal tax revenues, as a result dismissed and imprisoned
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
| 1496–1500
|
Sigismund Vémeri
|
Vladislaus II
|
acting treasurer ("administrator regius") until 1498; also commendator of Provostry of Lelesz and Canon of Eger (1494–1498)
|
sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}{{#invoke:Footnotes|sfn|template=sfn}}
|
A2. Serkei Dezső († 1415), Tárnokmester; żona: N Margit (fl 1412-13); jego następcy używali nazwiska Dezsőfi de Serke
C1 Bebek László († przed 22.1.1404), Királynéi tárnokmester, (fl 1370-1403; żona: Rupolújvári Nn, teść: Rupolújvári Tamás (Vásári and N) -> Bebek László (ispán) († 1403/1404), Bebek István országbíró fia[3]
Karlo Kurjaković Master of the treasury (1408),
D6 Bebek III. Miklós, Királynéi tárnokmester, (fl 1404-30
Kórógyi Fülpös, Tárnokmester, +1432/33; m.Ilona Josvay (fl 1433-36)
Rozgonyi I. János, Tárnokmester (magister tavernicorum), +ca 1438; m.Apollónia (fl 1406-1425), dau.of Demeter Domoszlói and Ilona Debreceni
B1. Guthi Országh János, Tárnokmester, +1457; 1m: N, dau.of Tamás Kolozsvári; 2m: Erzsébet Pósa de Szer
G4. Rozgonyi Rénold, Tárnokmester, +1472; 1m: Dorottya Garai (fl 1434-43); 2m: Elizabeth von Maynberg
Dóczy Orbán
Újkor
Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister[10]
Nazwisko (Urodziny–Śmierć)
|
Okres
|
Monarcha (Lata panowania)
|
Uwagi
|
| Thurzó Elek
|
1523–1527
|
II. Lajos
|
betlenfalvi; Thurzó
|
| Báthori IV. András
|
1527. november 10 – 1534
|
I. Ferdinánd[10]
|
Báthori ecsedi ága (†1534)
|
| Drugeth Ferenc
|
1527 – 1533
|
I. János[10]
|
homonnai; Drugeth
|
| Nádasdy Tamás
|
1536 – 1543
|
I. Ferdinánd[10]
|
Nádasdy
|
| Kendy Ferenc
|
1539
|
I. János[10]
|
|
| Báthori András
|
1544. január 1 – 1554 június 1.
|
I. Ferdinánd
|
Báthori ecsedi ága (†1566)
|
| Perényi Gábor
|
1554. november 5 – 1557
|
|
| Zrínyi Miklós
|
1557. november 23 – 1566. szeptember 7.
|
I. Ferdinánd, I. Miksa
|
gróf (†1566); Zrínyi
|
| Zrínyi György
|
1567 – 1603
|
I. Miksa, Rudolf
|
gróf (†1603); Zrínyi
|
| Erdődy Tamás
|
1603. augusztus 19 – 1608
|
Rudolf, II. Mátyás
|
monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy
|
| Forgách Zsigmond
|
1608. december 1 – 1610
|
II. Mátyás
|
gimesi báró; Forgách
|
| Draskovich János
|
1610. január 25 – 1613. május 11.
|
|
| üresedés
|
1613 – 1615
|
|
| Erdődy Tamás
|
1615. április 27 – 1624. január 15.
|
II. Mátyás, II. Ferdinánd
|
monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy
|
| üresedés
|
1624. január – 1625. október
|
II. Ferdinánd
|
|
| Bánffy Kristóf
|
1625. október 8 – 1643
|
II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
|
alsólendvai gróf; Bánffy
|
| Csáky István
|
1644. március 15 – 1662. november 5.
|
III. Ferdinánd, I. Lipót
|
körösszegi gróf; Csáky
|
| Erdődy György
|
1662. november 22 – 1663
|
I. Lipót
|
monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy
|
| Forgách Ádám
|
1663. június 8 – 1679
|
gimesi gróf; Forgách
|
| Erdődy Imre
|
1679. augusztus 21 – 1690
|
gróf; Erdődy
|
| Zichy István
|
1690. június 12 – 1693
|
vázsonykői gróf; Zichy
|
| Erdődy György
|
1693. április 7 – 1704. január 15.
|
gróf
|
| üresedés
|
1704 – 1705
|
|
| Csáky Zsigmond
|
1706. november 17 – 1739
|
I. József, III. Károly
|
gróf; Csáky
|
| Nádasdy Lipót Flórián
|
1739. május 9 – 1746. augusztus 2.
|
III. Károly, Mária Terézia
|
Nádasdy
|
| Esterházy Ferenc
|
1746. augusztus 3 – 1754. augusztus
|
Mária Terézia
|
galántai gróf (†1754); Esterházy
|
| Illésházy József
|
1755. november 24 – 1759. augusztus 21.
|
gróf; Illésházy
|
| Batthyány Ádám
|
1759. augusztus 21 – 1782.
|
Mária Terézia, II. József
|
Batthyány
|
| Csáky János
|
1782. október 18 – 1783. augusztus 14.
|
II. József
|
körösszegi gróf; Csáky
|
| Niczky Kristóf
|
1783. augusztus 14 – 1786. december 21.
|
gróf; Niczky
|
| Jankovics Antal
|
1786. december 21 – 1789
|
daruvári gróf (†1789); Jankovics
|
| Végh Péter
|
1789. április 27 – 1795. július 21.
|
II. József, II. Lipót, Ferenc
|
|
| Majláth József
|
1795. július 23 – 1797
|
Ferenc
|
székhelyi; Majláth
|
| Szentiványi Ferenc
|
1797. október 21 – 1802. április 16.
|
szentiványi; Szentiványi
|
| Brunszvik József
|
1802. április 16 – 1825. március 18.
|
korompai gróf; Brunszvik
|
| Cziráky Antal Mózes
|
1825. április 3 – 1827
|
ciráki gróf; Cziráky
|
| Pálffy Fidél
|
1828. március 18 – 1836
|
Ferenc, V. Ferdinánd
|
erdődi gróf; Pálffy
|
| Eötvös Ignác
|
1836. augusztus 9 – 1841
|
V. Ferdinánd
|
vásárosnaményi gróf; Eötvös
|
| Keglevich Gábor
|
1842. január 12 – 1848
|
buzini gróf; Keglevich
|
Királynéi tárnokmesterek
Anjou-kor (királynéi)
Kapcsolódó szócikkek
A magyar uralkodó osztály
Jegyzetek
- ↑ Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu
- ↑ Györffy, György (1983). István király és műve (2. kiadás izd.). Gondolat, Budapest. str. 524. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ Györffy, György (1983). István király és műve (2. kiadás izd.). Gondolat, Budapest. str. 241. ISBN 963-281-221-2.
- ↑ 4,00 4,01 4,02 4,03 4,04 4,05 4,06 4,07 4,08 4,09 4,10 4,11 Fügedi, Erik (1986). Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető. str. 47-48. ISBN 963-14-0582-6.
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 Magyar történelmi fogalomtár. szerkesztette Bán Péter. Gondolat, Budapest. 1989. str. 194-195. ISBN 963 282 202 1.
- ↑ 6,00 6,01 6,02 6,03 6,04 6,05 6,06 6,07 6,08 6,09 6,10 6,11 6,12 6,13 6,14 6,15 6,16 6,17 6,18 6,19 6,20 6,21 6,22 6,23 6,24 6,25 6,26 6,27 6,28 6,29 6,30 6,31 6,32 6,33 6,34 6,35 6,36 6,37 6,38 6,39 6,40 6,41 6,42 6,43 6,44 6,45 6,46 6,47 6,48 6,49 6,50 6,51 Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc, ur. (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. str. 662. ISBN 963-05-6722-9.
- ↑ 7,0 7,1 Kristó Gyula, Makk Ferenc. "Előszó.". Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9.
- ↑ Szablon:Lefele link
- ↑ 9,0 9,1 9,2 9,3 9,4 9,5 9,6 9,7 9,8 Markó, László (2000). A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1.
- ↑ 10,0 10,1 10,2 10,3 10,4 Fallenbüchl, Zoltán (1988). Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7.
További információk
|