Fogaras

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitat Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) (1910) Herb von Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) Siedziba: Arad Powierzchnia: 6 048 km² Ludność: 351 222 Narodowości: 58 % Rumuni 30 % Węgrzy 9 % Niemcy 1 % Słowacy 0,5 % Serbowie 1,5 % inni Utworzony: XI wiek Zlikwidowany: 4.06.1920 (Traktat z Trianon) Fogaras Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között. Egykori területe 1920 óta Románia része, ahol 1950-ig maradt fenn megyeként. Fekvése Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is volt: az Olt, a Barca, a Sebes. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta. Története Szablon:Részben nincs forrás Fogaras vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre. A későbbi vármegye területe a honfoglalás után sem volt sűrűn lakott, köszönhetően a földrajzi jellegzetességeinek. A tatárjárás után a terület a legelsők között kezdett elrománosodni. Jelentősége az 1300-as években nőtt, amikor Apor László parancsára építettek várat Fogaras városban. 1526 után a Keleti Magyar Királyság része lett, és központi vára a fejedelmek szálláshelyévé vált. 1599-ben Vitéz Mihály irányításába vette a területet, és csak 1605-ben került vissza magyar kézbe, Bocskai Istvánnak köszönhetően. 1685-ben országgyűlést tartottak itt. I. Apafi Mihály fejedelemsége idején Erdély központja. Területét sem a kuruc felkelés, sem a 48-as szabadságharc nem érintette, végig császári uralom alatt maradt. 1916 augusztusától októberéig egy része román megszállás alá került. 1920-tól egészében Románia része, az azonos nevű román megye az 1950-es román közigazgatási reformig létezett. A második bécsi döntés nem érintette. 1944-ben a helyi szász lakosokat a Szovjetunióba telepítették. Ekkor a Brassó központú Sztálin régióhoz tartozott. 1965-ben az újabb közigazgatási reform után területe a mai Brassó megye részévé vált, kis része Szeben megyéhez került. Lakosság Fogaras vármegyének 1880-ban 84 571 lakosa volt, ebből 88,7% román, 4,6% német, 3,2% magyar 1910-ben 95 174 lakosa volt, ebből 88,7% román, 6,8% magyar, 3,4% német. Közigazgatás 1910-ben a vármegye négy járásra és egy rendezett tanácsú városra volt felosztva: Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás Fogarasi járás, székhelye Fogaras, rendezett tanácsú város Sárkányi járás, székhelye Sárkány Törcsvári járás, székhelye Zernest Hivatkozások Források Szablon:Pnl

21px 21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea