Kis-Küküllő

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitat Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) (1910) Herb von Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) Siedziba: Arad Powierzchnia: 6 048 km² Ludność: 351 222 Narodowości: 58 % Rumuni 30 % Węgrzy 9 % Niemcy 1 % Słowacy 0,5 % Serbowie 1,5 % inni Utworzony: XI wiek Zlikwidowany: 4.06.1920 (Traktat z Trianon) Kis-Küküllő Küküllő vármegye 1770-ben Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát) Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Kis-Küküllő vármegye (németül: Komitat Klein-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része. Földrajz Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék. Történelem A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával. Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként. 1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot. Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva. Lakosság Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban 92 214 lakosa volt, ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német. 1910-ben 116 091 lakosa volt, ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német. Közigazgatás 1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva: Dicsőszentmártoni járás, székhelye Dicsőszentmárton (rendezett tanácsú város) Erzsébetvárosi járás, székhelye Erzsébetváros (rendezett tanácsú város) Hosszúaszói járás, székhelye Hosszúaszó Radnóti járás, székhelye Radnót Hivatkozások Források

21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea