Maros-Torda

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Szablon:MagyarVármegye Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található. Földrajz Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták. Történelem A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került. bélyegkép|balra|360px|Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Lakosság A vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből: 102 572 (57,67%) magyar 62 179 (34,96%) román 6438 (3,62%) német A vármegye összlakossága 1910-ben 194 072 személy volt, ebből: 111 376 (57,39%) magyar 70 192 (36,17%) román 7706 (3,97%) német 47 tót 4579 (2,36%) egyéb Közigazgatás A vármegye öt járásra volt felosztva: Marosi alsó járás és Marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város) Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város) Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen Jegyzetek Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely. További információk 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty  ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Plik:Hungary Arms.svg 21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea