Maros-Torda: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 27: Linia 27:
  
 
{{Infobox Komitat
 
{{Infobox Komitat
|Nazwa        = Arad
+
|Nazwa        = Maros-Torda
 
<small>
 
<small>
''Comitatus Aradiensis  (łac.)''<br>
+
''Komitat Mieresch-Thorenburg (niem.)''<br>
''Komitat Arad (niem.)''<br>
 
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
|Rok          = 1910
 
|Rok          = 1910
|Herb        = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg
+
|Herb        = Coa_Hungary_County_Maros-Torda_(history).svg
|Siedziba    = Arad
+
|Siedziba    = Marosvásárhely
|Powierzchnia = 6 048
+
|Powierzchnia = 4 203
|Ludność      = 351 222
+
|Ludność      = 219 600 (1910)
 
|Narodowości  =  
 
|Narodowości  =  
58 % Rumuni<br>
+
57 % Węgrzy<br>
30 % Węgrzy<br>
+
36 % Rumuni<br>
9 % Niemcy<br>
+
94 % Niemcy<br>
 +
 
 +
nnn
 +
 
 
1 % Słowacy<br>
 
1 % Słowacy<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
1,5 % inni
 
1,5 % inni
|Utworzony    = XI wiek
+
|Utworzony    = 1876
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
|Mapa        = AradKoH.png
+
|Mapa        = Maros-torda.png
 
}}
 
}}
  
{{MagyarVármegye|
+
[[Plik:Maros-Torda county map.jpg|thumb]]
név = Maros-Torda vármegye|
 
térkép=Maros-torda.png|
 
címer=Coa_Hungary_County_Maros-Torda_(history).svg|
 
év=|
 
székhely=Marosvásárhely|
 
terület=4 203|
 
népesség=219 600 (1910)|
 
nemzetiségek= 57% [[magyarok|magyar]]<br>36% [[románok|román]]<br>4% [[németek|német]]|
 
domborzat=Maros-Torda county map.jpg|
 
 
}}
 
}}
  
Linia 69: Linia 62:
 
==Történelem==
 
==Történelem==
 
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye  a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került.
 
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye  a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került.
[[Fájl:Maros-Torda.jpg|bélyegkép|balra|360px|Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
+
[[Plik:Maros-Torda.jpg|thumb|left|360px|Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
  
 
==Lakosság==
 
==Lakosság==

Wersja z 10:35, 9 kwi 2021

Komitat Maros-Torda

Komitat Mieresch-Thorenburg (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Maros-Torda Komitat Mieresch-Thorenburg (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Marosvásárhely
Powierzchnia: 4 203 km²
Ludność: 219 600 (1 910)[1]
Narodowości: 57 % Węgrzy

36 % Rumuni
94 % Niemcy

nnn

1 % Słowacy
0,5 % Serbowie
1,5 % inni[2]

Utworzony: 1876
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Maros-Torda

}}

Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.

Földrajz

Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.

Plik:Maros-Torda.jpg
Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből:

A vármegye összlakossága 1910-ben 194 072 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva:

Jegyzetek

  • Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
  1. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
  3. Révai nagy lexikona, 1915

További információk

18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

21px 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea