Maros-Torda: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 25: | Linia 25: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| + | {{Magyar Királyság vármegyéi}} | ||
| − | [[Plik:Maros-Torda county map.jpg|thumb]] | + | [[Plik:Maros-Torda county map.jpg|thumb|left]] |
| + | [[Plik:Maros-Torda.jpg|thumb|left|360px|Maros-Torda vármegye mapa administracyjna z 1910 roku]] | ||
'''Maros-Torda vármegye''' (pol. ''komitat Maros-Torda'', niem. ''Komitat Maros-Torda'' lub ''Komitat Mieresch-Thorenburg'', rum. ''Comitatul Mureș-Turda'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg [[Románia]] része. A történelmi [[Erdély]] területén található. | '''Maros-Torda vármegye''' (pol. ''komitat Maros-Torda'', niem. ''Komitat Maros-Torda'' lub ''Komitat Mieresch-Thorenburg'', rum. ''Comitatul Mureș-Turda'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg [[Románia]] része. A történelmi [[Erdély]] területén található. | ||
| Linia 36: | Linia 38: | ||
==Történelem== | ==Történelem== | ||
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került. | A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került. | ||
| − | |||
==Lakosság== | ==Lakosság== | ||
| Linia 43: | Linia 44: | ||
* 62 179 (34,96%) [[Románok|román]] | * 62 179 (34,96%) [[Románok|román]] | ||
* 6438 (3,62%) [[Németek|német]] | * 6438 (3,62%) [[Németek|német]] | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
==Közigazgatás== | ==Közigazgatás== | ||
| Linia 57: | Linia 51: | ||
* [[Régeni alsó járás]], székhelye [[Szászrégen]] ([[rendezett tanácsú város]]) | * [[Régeni alsó járás]], székhelye [[Szászrégen]] ([[rendezett tanácsú város]]) | ||
* [[Régeni felső járás]], székhelye [[Magyarrégen]] | * [[Régeni felső járás]], székhelye [[Magyarrégen]] | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| | | | ||
| Linia 92: | Linia 79: | ||
}} | }} | ||
|} | |} | ||
| + | |||
| + | == Przypisy == | ||
| + | *[[Gergely Lajos]] 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely. | ||
| + | {{izvori}} | ||
[[Kategoria:Komitaty]] | [[Kategoria:Komitaty]] | ||
Wersja z 11:35, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Plik:Maros-Torda.jpg Maros-Torda vármegye mapa administracyjna z 1910 roku Maros-Torda vármegye (pol. komitat Maros-Torda, niem. Komitat Maros-Torda lub Komitat Mieresch-Thorenburg, rum. Comitatul Mureș-Turda) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található. Spis treściFöldrajzAz egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták. TörténelemA vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került. LakosságA vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből: KözigazgatásA vármegye öt járásra volt felosztva:
|
| |||||||||||||||||||||||
Przypisy
- Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)