Maros-Torda: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
  
[[Plik:Maros-Torda county map.jpg|thumb]]
+
[[Plik:Maros-Torda county map.jpg|thumb|left]]
 +
[[Plik:Maros-Torda.jpg|thumb|left|360px|Maros-Torda vármegye mapa administracyjna z 1910 roku]]
  
 
'''Maros-Torda vármegye''' (pol. ''komitat Maros-Torda'', niem. ''Komitat Maros-Torda'' lub ''Komitat Mieresch-Thorenburg'', rum. ''Comitatul Mureș-Turda'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg [[Románia]] része. A történelmi [[Erdély]] területén található.
 
'''Maros-Torda vármegye''' (pol. ''komitat Maros-Torda'', niem. ''Komitat Maros-Torda'' lub ''Komitat Mieresch-Thorenburg'', rum. ''Comitatul Mureș-Turda'') közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg [[Románia]] része. A történelmi [[Erdély]] területén található.
Linia 36: Linia 38:
 
==Történelem==
 
==Történelem==
 
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye  a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került.
 
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Marosszék]] területének és [[Torda vármegye]] egy részének összevonásával. [[1920]]-tól Romániához tartozott. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült [[Magyarország]]hoz, és az 1920 előtti [[Kolozs vármegye]] keleti részét ([[Mezőörményes]], [[Teke (település)|Teke]], [[Tancs]] környékét), valamint a korábban [[Udvarhely vármegye]]i [[Székelyszállás]]t is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a [[Második világháború]] után visszakerült Romániához. A vármegye  a [[második világháború]] után újra Románia birtoka lett, és [[1960]]-tól [[Maros megye]] részét képezi, leszámítva [[Maroshévíz]]t, mely [[Hargita megye|Hargita megyéhez]] került.
[[Plik:Maros-Torda.jpg|thumb|left|360px|Maros-Torda vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
  
 
==Lakosság==
 
==Lakosság==
Linia 43: Linia 44:
 
* 62 179 (34,96%) [[Románok|román]]
 
* 62 179 (34,96%) [[Románok|román]]
 
* 6438 (3,62%) [[Németek|német]]
 
* 6438 (3,62%) [[Németek|német]]
 
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 194 072 személy volt, ebből:
 
* 111 376 (57,39%) [[Magyarok|magyar]]
 
* 70 192 (36,17%) [[Románok|román]]
 
* 7706 (3,97%) [[Németek|német]]
 
* 47 [[Szlovákok|tót]]
 
* 4579 (2,36%) egyéb<ref>Révai nagy lexikona, 1915</ref>
 
  
 
==Közigazgatás==
 
==Közigazgatás==
Linia 57: Linia 51:
 
* [[Régeni alsó járás]], székhelye [[Szászrégen]] ([[rendezett tanácsú város]])
 
* [[Régeni alsó járás]], székhelye [[Szászrégen]] ([[rendezett tanácsú város]])
 
* [[Régeni felső járás]], székhelye [[Magyarrégen]]
 
* [[Régeni felső járás]], székhelye [[Magyarrégen]]
 
== Jegyzetek ==
 
*[[Gergely Lajos]] 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
 
{{jegyzetek}}
 
 
==További információk==
 
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 
  
 
|
 
|
Linia 92: Linia 79:
 
}}
 
}}
 
|}
 
|}
 +
 +
== Przypisy ==
 +
*[[Gergely Lajos]] 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.
 +
{{izvori}}
  
 
[[Kategoria:Komitaty]]
 
[[Kategoria:Komitaty]]

Wersja z 11:35, 9 kwi 2021

18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Plik:Maros-Torda.jpg
Maros-Torda vármegye mapa administracyjna z 1910 roku

Maros-Torda vármegye (pol. komitat Maros-Torda, niem. Komitat Maros-Torda lub Komitat Mieresch-Thorenburg, rum. Comitatul Mureș-Turda) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.

Földrajz

Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 177860 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva:

21px 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Maros-Torda

Komitat Maros-Torda (niem.)
Komitat Mieresch-Thorenburg (niem.)
Comitatul Mureș-Turda (rum.)

(1910)

Herb von Maros-Torda Komitat Maros-Torda (niem.) Komitat Mieresch-Thorenburg (niem.) Comitatul Mureș-Turda (rum.)
Siedziba: Marosvásárhely
Powierzchnia: 4 203 km²
Ludność: 219 600[1]
Narodowości: 57,39 % Węgrzy

36,17 % Rumuni
3,97 % Niemcy
2,47 % inni[2]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1944
Maros-Torda

Przypisy

  • Gergely Lajos 1891: Maros-Torda megye földrajza. Marosvásárhely.