Csík: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
 
(Nie pokazano 4 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 +
{|
 +
|
 +
|}
  
{{Infobox Komitat
+
[[Plik:Csík county map.jpg|thumb|left]]
|Nazwa        = Csík
+
[[Plik:Csík county administrative map.jpg|thumb|250px|Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
<small>
 
''Komitat Csík  (niem.)''<br>
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
|Rok          = 1910
 
|Herb        = Csik coatofarms.jpg
 
|Siedziba    = Csíkszereda
 
|Powierzchnia = 4493,22
 
|Ludność      = 145 720<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref>
 
|Narodowości  =
 
86,4 % Węgrzy<br>
 
12,4 % Rumuni<br>
 
? % Niemcy<br>
 
1 % Słowacy<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
1,5 % inni
 
|Utworzony    = 1876
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 
|Mapa        = Csik.png
 
}}
 
  
[[Plik:Csík county map.jpg|thumb]]
+
'''Csík vármegye''' (pol. ''komitat Csík'', niem. ''Komitat Csík'', rum. ''Comitatul Ciuc'') [[Magyarország]] egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt [[Erdély]] keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon [[Beszterce-Naszód vármegye]], nyugaton [[Maros-Torda vármegye]] és [[Udvarhely vármegye]], délen [[Háromszék vármegye]], keleten és északkeleten [[Moldva]] határolta.
 
 
(1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref>
 
[[magyarok|magyar]] 86,4%, [[románok|román]] 12,4% (1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=14|isbn=9632151046}}</ref>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
[[Plik:Csík county administrative map.jpg|bélyegkép|250px|Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
'''Csík vármegye''' ({{ny-ro|Comitatul Ciuc}}) [[Magyarország]] egyik [[vármegye|vármegyéje]] volt [[Erdély]] keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon [[Beszterce-Naszód vármegye]], nyugaton [[Maros-Torda vármegye]] és [[Udvarhely vármegye]], délen [[Háromszék vármegye]], keleten és északkeleten [[Moldva]] határolta.
 
  
 
== Földrajz ==
 
== Földrajz ==
 
Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a [[Gyergyói-havasok]] és a [[Csíki-havasok]] foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a [[Nagy-Hagymás]] (1793 m), a [[Fekete-Hagymás]] (1771 m) és a [[Ló-havas]] (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a [[Gyergyói-medence]] a volt vármegye északnyugati részében a [[Maros]] mindkét partján. A [[Maros]] forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a [[Felcsík]] nevű kisebb medencét, amelyet viszont a [[csíkszereda]]i dombok különítenek el az [[Alcsík]] síkságától. Mindkét sikság az [[Olt]] és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a [[Csíki-medence|Csíki-medencét]].
 
Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a [[Gyergyói-havasok]] és a [[Csíki-havasok]] foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a [[Nagy-Hagymás]] (1793 m), a [[Fekete-Hagymás]] (1771 m) és a [[Ló-havas]] (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a [[Gyergyói-medence]] a volt vármegye északnyugati részében a [[Maros]] mindkét partján. A [[Maros]] forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a [[Felcsík]] nevű kisebb medencét, amelyet viszont a [[csíkszereda]]i dombok különítenek el az [[Alcsík]] síkságától. Mindkét sikság az [[Olt]] és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a [[Csíki-medence|Csíki-medencét]].
 
== Lakosság ==
 
A vármegye összlakossága 1880-ban {{szám|110940}} személy volt,<ref name="KSH1"/> ebből 83,7% [[Magyarok|magyar]], 11,6% [[Románok|román]], 0,4% [[Németek|német]].<ref name="KSH2"/> 1910-ben a népesség {{szám|145720}} fő volt,<ref name="KSH1"/> melyből 86,4% [[magyarok|magyar]], 12,4% [[románok|román]] és 0,7% német.<ref name="KSH2"/>
 
  
 
== Történelme ==
 
== Történelme ==
Linia 98: Linia 71:
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 +
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Csík
 +
<small>
 +
''Komitat Csík  (niem.)''<br>
 +
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 +
|Rok          = 1910
 +
|Herb        = Csik coatofarms.jpg
 +
|Siedziba    = Csíkszereda
 +
|Powierzchnia = 4493,22
 +
|Ludność      = 145 720<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=88|isbn=9632154193}}</ref>
 +
|Narodowości  =
 +
86,4 % Węgrzy<br>
 +
12,4 % Rumuni<br>
 +
1,2 % pozostali <small>(Niemcy, Słowacy, Rusini, inni)</small>
 +
|Utworzony    = 1876<br>1940
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1945
 +
|Mapa        = Csik.png
 +
}}
 
|}
 
|}
 +
 +
== Przypisy ==
 +
{{izvori}}
  
 
[[Kategoria:Komitaty]]
 
[[Kategoria:Komitaty]]
 
[[Kategoria:Komitaty 1876]]
 
[[Kategoria:Komitaty 1876]]
 
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 +
[[Kategoria:Komitaty 1940]]
 +
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1945]]
 
[[Kategoria:Historia]]
 
[[Kategoria:Historia]]
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]
 
[[Kategoria:Historia Rumunii]]

Aktualna wersja na dzień 11:55, 9 kwi 2021

18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px 18px Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Plik:Csík county administrative map.jpg
Csík vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Csík vármegye (pol. komitat Csík, niem. Komitat Csík, rum. Comitatul Ciuc) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Északon Beszterce-Naszód vármegye, nyugaton Maros-Torda vármegye és Udvarhely vármegye, délen Háromszék vármegye, keleten és északkeleten Moldva határolta.

Földrajz

Az egykori Csík vármegye területe túlnyomóan hegyes vidék. Keleti részét a Gyergyói-havasok és a Csíki-havasok foglalják el. Mindkettő túlnyomóan erdős magashegység. Legmagasabb csúcsai a Nagy-Hagymás (1793 m), a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Ló-havas (1611 m). E hegycsoportoktól nyugatra három terjedelmes medence terül el, egyik a Gyergyói-medence a volt vármegye északnyugati részében a Maros mindkét partján. A Maros forrásvidékén emelkedő dombok (870 m) ettől elválasztják a Felcsík nevű kisebb medencét, amelyet viszont a csíkszeredai dombok különítenek el az Alcsík síkságától. Mindkét sikság az Olt és mellékfolyói mentén terül el, és együtt alkotják a Csíki-medencét.

Történelme

A történelmi Csíkszék, beleértve Gyergyó és Kászon fiúszékeket is a Székelyföld egyik közigazgatási egysége volt, melynek sajátos jogállása 1871-ben szűnt meg, az 1876-os megyerendezés során pedig elnevezése is megváltozott, ezzel jött létre Csík vármegye.

Az I. világháború végén, 1918-ban a terület román uralom alá került, amit az 1920-as trianoni békeszerződés tett véglegessé. Az 1940-es második bécsi döntés Csík megyét is Magyarországnak ítélte, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben ismét megszűnt.

Románia közigazgatási beosztásának 1968-as reformja során a tartományok helyét ismét megyék vették át, ezek azonban a korábbiaknál nagyobbak voltak. Az ekkor létrejött magyar többségű Hargita megye lényegében az egykori Csík és Udvarhely vármegye területét foglalja magába.

Közigazgatás

Csík vármegye 1910-ben az alábbi járásokra oszlott:

E járásokon kívül két rendezett tanácsú város is tartozott hozzá:

  • Csíkszereda
  • Gyergyószentmiklós

Hivatkozások

Források

További információk

Plik:Hungary Arms.svg 21px 18px Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Csík

Komitat Csík (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Csík Komitat Csík (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Csíkszereda
Powierzchnia: 4 493 22 km²
Ludność: 145 720[1][2]
Narodowości: 86,4 % Węgrzy

12,4 % Rumuni
1,2 % pozostali (Niemcy, Słowacy, Rusini, inni)[3]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1945
Csík

Przypisy