Kis-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
(Utworzono nową stronę "Kategoria:3 Kategoria:Strony skompilowane Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii Kategoria:Strony przetłumaczone z niemieckiej Wikipedi...")
 
 
(Nie pokazano 12 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 25: Linia 25:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 +
{|
 +
|
 +
|}
  
−
{{MagyarVármegye
+
[[Plik:Kis-Küküllő county map.jpg|thumb|left]]
−
|név=Kis-Küküllő vármegye
+
[[Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|Kis-Küküllő vármegye mapa administracyjna z 1910 roku]]
−
|térkép=Kis-kukullo.png
 
−
|címer=Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
 
−
|év=
 
−
|székhely= Dicsőszentmárton
 
−
|terület=1714<ref>Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1911.</ref>
 
−
|népesség=116 091 (1910)<ref name="KSH1">{{CitLib|tit=Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=2001|pag=234|isbn=9632154193}}</ref>
 
−
|nemzetiségek=47,9% [[románok|román]], 30,1% [[magyarok|magyar]], 17,5% [[németek|német]] (1910)<ref name="KSH2">{{CitLib|tit=Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941)|ass=Szerk. dr. Kepecs József|loc=Budapest|red=Központi Statisztikai Hivatal|ann=1996|pag=13–14|isbn=9632151046}}</ref>
 
−
|domborzat=Kis-Küküllő county map.jpg
 
−
|}}
 
−
[[Fájl:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|bélyegkép|Küküllő vármegye 1770-ben]]
 
−
[[Fájl:Kis-Küküllő (1876).png|bélyegkép|Kis-Küküllő vármegye kialakítása 1876-ban (a lila szín jelöli Küküllő megye területét a rendezés előtt, a fekete vonal pedig Kis-Küküllő új határát)]]
 
−
[[Fájl:Kis-Küküllő county administrative map.jpg|bélyegkép|Kis-Küküllő vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 
  
−
'''Kis-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Klein-Kokelburg''; románul: Comitatul ''Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
+
'''Kis-Küküllő vármegye''' (pol. ''komitat Kis-Küküllő'', niem. ''Komitat Klein-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mică'') a [[Magyar Királyság]] [[erdély]]i részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye [[Dicsőszentmárton]] volt. Jelenleg [[Románia]] része.
  
 
== Földrajz ==
 
== Földrajz ==
 +
 
Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt [[Erdély]] területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a [[Magyar Királyság]] egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a [[Kis-Küküllő]], a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagyküküllő]] és a [[Maros]].
 
Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt [[Erdély]] területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a [[Magyar Királyság]] egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a [[Kis-Küküllő]], a [[Nagy-Küküllő (folyó)|Nagyküküllő]] és a [[Maros]].
  
Linia 49: Linia 42:
  
 
== Történelem ==
 
== Történelem ==
−
{{részben nincs forrás}}
+
 
 +
[[Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg|thumb|left|Küküllő vármegye w 1770]]
 +
[[Plik:Kis-Küküllő (1876).png|thumb|Założenie komitatu Kis-Küküllő w 1876 r. (kolor fioletowy wskazuje obszar powiatu Küküllő przed osadą, a czarna linia nową granicę Kis-Küküllő)]]
 +
 
 
A vármegye [[1876]]-ban jött létre az addigi [[Küküllő vármegye]] (két község kivételével), továbbá a megszűnő [[Medgyesszék]] néhány községe és [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]] összevonásával.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 |title=1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont |accessdate=2010-08-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719150601/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 |archivedate=2011-07-19 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 |title=1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont |accessdate=2007-11-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074424/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> Nevét a [[Kis-Küküllő]] folyóról kapta az ekkor alakult [[Nagy-Küküllő vármegye]] elnevezés párjaként.
 
A vármegye [[1876]]-ban jött létre az addigi [[Küküllő vármegye]] (két község kivételével), továbbá a megszűnő [[Medgyesszék]] néhány községe és [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]] összevonásával.<ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 |title=1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont |accessdate=2010-08-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719150601/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5746 |archivedate=2011-07-19 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 |title=1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont |accessdate=2007-11-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20071107074424/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5765 |archivedate=2007-11-07 }}</ref> Nevét a [[Kis-Küküllő]] folyóról kapta az ekkor alakult [[Nagy-Küküllő vármegye]] elnevezés párjaként.
  
Linia 55: Linia 51:
  
 
Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta [[Maros megye|Maros]], [[Fehér megye|Fehér]] és [[Szeben megye|Szeben]] megyék között van felosztva.
 
Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta [[Maros megye|Maros]], [[Fehér megye|Fehér]] és [[Szeben megye|Szeben]] megyék között van felosztva.
−
 
−
== Lakosság ==
 
−
Kis-Küküllő vármegyének 1880-ban {{szám|92214}} lakosa volt,<ref name="KSH1"/> ebből 48,1% román, 23,4% magyar, 18,4% német.<ref name="KSH2"/> 1910-ben {{szám|116091}} lakosa volt,<ref name="KSH1"/> ebből 47,9% román, 30,1% magyar, 17,5% német.<ref name="KSH2"/>
 
  
 
== Közigazgatás ==
 
== Közigazgatás ==
Linia 70: Linia 63:
  
 
== Források ==
 
== Források ==
−
 
  
 
|
 
|
Linia 77: Linia 69:
 
|
 
|
 
|}
 
|}
 +
 +
{{Infobox Komitat
 +
|Nazwa        = Kis-Küküllő
 +
<small>
 +
''Komitat Klein-Kokelburg  (niem.)''<br>
 +
''Comitatul Târnava-Mică  (rum.)''</small>
 +
|Rok          = 1910
 +
|Herb        = Coa_Hungary_County_Kis-Küküllö_(history).svg
 +
|Siedziba    = Dicsőszentmárton
 +
|Powierzchnia = 1 714
 +
|Ludność      = 116 091
 +
|Narodowości  =
 +
47,9 % Rumuni<br>
 +
30,1 % Węgrzy<br>
 +
17,5 % Niemcy<br>
 +
4,5 % inni
 +
|Utworzony    = 1876<br>1940
 +
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])<br>1944
 +
|Mapa        = Kis-kukullo.png
 +
}}
 
|}
 
|}
  
−
[[Kategória:Kis-Küküllő vármegye]]
+
== Przypisy ==
 +
{{izvori}}
 +
 
 +
[[Kategoria:Komitaty]]
 +
[[Kategoria:Komitaty 1876]]
 +
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1920]]
 +
[[Kategoria:Komitaty 1940]]
 +
[[Kategoria:Komitaty zlikwidowane 1944]]
 +
[[Kategoria:Historia]]
 +
[[Kategoria:Historia Królestwa Węgier]]
 +
[[Kategoria:Historia Rumunii]]

Aktualna wersja na dzień 11:55, 9 kwi 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Strona Autorzy Nota
[3] [4] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
18px Plik:Coa Hungary Country History Venczel (1301-1305).svg Plik:Coa Hungary Country History Otto (1305-1307).svg Plik:Coa Hungary Country History Charles I (1310-1342).svg Plik:Blason Louis Ier de Hongrie.svg Plik:Tiercé en pal de Hongrie, Jérusalem et Anjou.svg Plik:Sigismund Arms.svg Plik:Armoiries Albert II de Habsbourg.svg Plik:Coa Hungary Country History Vladislaus I (1440–1444).svg Plik:Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg Plik:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Plik:Coa Hungary Country History Vladislas II (1490–1516).jpg Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Plik:Kis-Küküllő county map.jpg
Plik:Kis-Küküllő county administrative map.jpg
Kis-Küküllő vármegye mapa administracyjna z 1910 roku

Kis-Küküllő vármegye (pol. komitat Kis-Küküllő, niem. Komitat Klein-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mică) a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.

Földrajz

Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros.

Határai keleten Udvarhely és Nagy-Küküllő vármegyék, délen Nagy-Küküllő vármegye és a Nagy-Küküllő folyó, mely a két vármegye határfolyója, nyugaton Alsó-Fehér vármegye, Északon Torda-Aranyos és Maros-Torda vármegyék.

Történelem

Plik:Komitat Kokelburg-Josephinische Landesaufnahme 1769-1773.jpg
Küküllő vármegye w 1770
Plik:Kis-Küküllő (1876).png
Założenie komitatu Kis-Küküllő w 1876 r. (kolor fioletowy wskazuje obszar powiatu Küküllő przed osadą, a czarna linia nową granicę Kis-Küküllő)

A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyesszék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával.[1][2] Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.

1920-tól Románia része. 1940-ben a második bécsi döntéssel újra magyar fennhatóság alá került hajdani területéből Balavásár és környéke, de ez az átmeneti helyzet 1944-ben megszűnt, amikor visszaállt az 1940 előtti állapot.

Területe az 1968-as romániai megyerendezés óta Maros, Fehér és Szeben megyék között van felosztva.

Közigazgatás

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások

  1. ↑ 1876. évi XXXIII. törvénycikk némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, 1. §. 8. és 9. pont. [2011. lipiec 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010-08-15)
  2. ↑ 1877. évi I. törvénycikk némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról, 2. §. 8. és 9. pont. [2007. listopad 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007-11-07)

Források
Plik:Hungary Arms.svg Plik:Blason Louis Ier de Hongrie.svg Plik:Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Komitat Kis-Küküllő

Komitat Klein-Kokelburg (niem.)
Comitatul Târnava-Mică (rum.)
(1910)

Herb von Kis-Küküllő Komitat Klein-Kokelburg (niem.) Comitatul Târnava-Mică (rum.)
Siedziba: Dicsőszentmárton
Powierzchnia: 1 714 km²
Ludność: 116 091[1]
Narodowości: 47,9 % Rumuni

30,1 % Węgrzy
17,5 % Niemcy
4,5 % inni[2]

Utworzony: 1876
1940
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
1944
Kis-Küküllő

Przypisy

  1. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Kis-Küküllő&oldid=54956”