Nagy-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 25: | Linia 25: | ||
|-style="vertical-align:top;" | |-style="vertical-align:top;" | ||
| | | | ||
| + | |||
| + | {{Infobox Komitat | ||
| + | |Nazwa = Arad | ||
| + | <small> | ||
| + | ''Comitatus Aradiensis (łac.)''<br> | ||
| + | ''Komitat Arad (niem.)''<br> | ||
| + | ''Comitatul Arad (rum.)''</small> | ||
| + | |Rok = 1910 | ||
| + | |Herb = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg | ||
| + | |Siedziba = Arad | ||
| + | |Powierzchnia = 6 048 | ||
| + | |Ludność = 351 222 | ||
| + | |Narodowości = | ||
| + | 58 % Rumuni<br> | ||
| + | 30 % Węgrzy<br> | ||
| + | 9 % Niemcy<br> | ||
| + | 1 % Słowacy<br> | ||
| + | 0,5 % Serbowie<br> | ||
| + | 1,5 % inni | ||
| + | |Utworzony = XI wiek | ||
| + | |Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]]) | ||
| + | |Mapa = AradKoH.png | ||
| + | }} | ||
{{MagyarVármegye| | {{MagyarVármegye| | ||
| Linia 37: | Linia 60: | ||
domborzat=Nagy-Kukullo county map.jpg| | domborzat=Nagy-Kukullo county map.jpg| | ||
}} | }} | ||
| − | + | ||
'''Nagy-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Groß-Kokelburg''; románul: ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része. | '''Nagy-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Groß-Kokelburg''; románul: ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része. | ||
| Linia 48: | Linia 71: | ||
[[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik. | [[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik. | ||
| − | [[ | + | [[Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből]] |
== Lakosság == | == Lakosság == | ||
Wersja z 10:04, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[3] Jelenleg Románia része. Spis treściFöldrajzA vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta. TörténelemA vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez. 1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik. Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből LakosságA vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből: KözigazgatásA vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
Források
Jegyzetek
|
| |||||||||||||||||||||
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
