Nagy-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 27: | Linia 27: | ||
[[Plik:Nagy-Kukullo county map.jpg|thumb]] | [[Plik:Nagy-Kukullo county map.jpg|thumb]] | ||
| + | [[Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|left|360px|Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből]] | ||
'''Nagy-Küküllő vármegye''' (pol. ''Nagy-Küküllő'', niem. ''Komitat Groß-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része. | '''Nagy-Küküllő vármegye''' (pol. ''Nagy-Küküllő'', niem. ''Komitat Groß-Kokelburg'', rum. ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része. | ||
| Linia 38: | Linia 39: | ||
[[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik. | [[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik. | ||
| − | |||
| − | |||
== Közigazgatás == | == Közigazgatás == | ||
Wersja z 11:19, 9 kwi 2021
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből Nagy-Küküllő vármegye (pol. Nagy-Küküllő, niem. Komitat Groß-Kokelburg, rum. Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1] Jelenleg Románia része. Spis treściFöldrajzA vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta. TörténelemA vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez. 1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik. KözigazgatásA vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
Források
Przypisy
|
| |||||||||||||||||||||
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
- ↑ A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)