Nagy-Küküllő: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 27: Linia 27:
  
 
{{Infobox Komitat
 
{{Infobox Komitat
|Nazwa        = Arad
+
|Nazwa        = Nagy-Küküllő
 
<small>
 
<small>
''Comitatus Aradiensis  (łac.)''<br>
+
''Komitat Groß-Kokelburg (niem.)''<br>
''Komitat Arad (niem.)''<br>
 
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
''Comitatul Arad  (rum.)''</small>
 
|Rok          = 1910
 
|Rok          = 1910
|Herb        = Coa_Hungary_County_Arad_(history).svg
+
|Herb        = Coa_Hungary_County_Nagy-Küküllő_(history).svg
|Siedziba    = Arad
+
|Siedziba    = Segesvár
|Powierzchnia = 6 048
+
|Powierzchnia = 3337
|Ludność      = 351 222
+
|Ludność      = 148 826, [[1910]]
 
|Narodowości  =  
 
|Narodowości  =  
 
58 % Rumuni<br>
 
58 % Rumuni<br>
Linia 44: Linia 43:
 
0,5 % Serbowie<br>
 
0,5 % Serbowie<br>
 
1,5 % inni
 
1,5 % inni
|Utworzony    = XI wiek
+
|Utworzony    = 1876
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
 
|Zlikwidowany = 4.06.1920<br>([[Traktat z Trianon]])
|Mapa        = AradKoH.png
+
|Mapa        = Nagy-kukullo.png
 
}}
 
}}
  
{{MagyarVármegye|
+
 
név=Nagy-Küküllő vármegye|
+
[[Plik:Nagy-Kukullo county map.jpg|thumb]]
térkép=Nagy-kukullo.png|
 
címer=Coa_Hungary_County_Nagy-Küküllő_(history).svg|
 
év=|
 
székhely=Segesvár|
 
terület=3337|
 
népesség=148 826, [[1910]]|
 
nemzetiségek=[[németek]], [[románok]], [[magyarok]]|
 
domborzat=Nagy-Kukullo county map.jpg|
 
}}
 
  
 
'''Nagy-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Groß-Kokelburg''; románul: ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része.
 
'''Nagy-Küküllő vármegye''' (németül: ''Komitat Groß-Kokelburg''; románul: ''Comitatul Târnava-Mare'') a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]] helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A ''küküllő'' korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.<ref>{{cite book | author=Kristó Gyula | title= Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). | year=1994 | publisher= Akadémiai Kiadó, Budapest | pages=p.387 }}</ref> Jelenleg [[Románia]] része.
Linia 71: Linia 61:
  
 
[[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik.
 
[[1920]]-tól a vármegye területe [[Románia]] része. A vármegye nyugati része a [[románia]]i [[Szeben megye]], keleti része [[Brassó megye]], északi része pedig [[Maros megye]] területéhez tartozik.
[[Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg|bélyegkép|balra|360px|Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből]]
+
[[Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg|thumb|left|360px|Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből]]
  
 
== Lakosság ==
 
== Lakosság ==

Wersja z 10:39, 9 kwi 2021

Komitat Nagy-Küküllő

Komitat Groß-Kokelburg (niem.)
Comitatul Arad (rum.)

(1910)

Herb von Nagy-Küküllő Komitat Groß-Kokelburg (niem.) Comitatul Arad (rum.)
Siedziba: Segesvár
Powierzchnia: 3337 km²
Ludność: 148 826  1 910[1]
Narodowości: 58 % Rumuni

30 % Węgrzy
9 % Niemcy
1 % Słowacy
0,5 % Serbowie
1,5 % inni[2]

Utworzony: 1876
Zlikwidowany: 4.06.1920
(Traktat z Trianon)
Nagy-Küküllő


Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[3] Jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem

A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.

1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.

Plik:Nagy-Küküllő county administrative map.jpg
Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:

  • Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
  • Medgyesi járás, székhelye Medgyes
  • Nagysinki járás, székhelye Nagysink
  • Segesvári járás, székhelye Segesvár
  • Szentágotai járás, székhelye Szentágota
  • Medgyes rtv.
  • Segesvár rtv.

Források

Jegyzetek

  1. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 12 ff.
  2. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest 1912, S. 22 ff. (Spis ludności z 1910)
  3. Kristó Gyula (1994). Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest. str. p.387. 
21px Blason Louis Ier de Hongrie.svg Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Węgierskie komitaty
w Rumunii 20px

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea