Ákos Ernye

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Źródło: Ákos Ernye


Poprzednik: Sędzia króla Węgier
(1267-1270) 		Następca:
Lőrinc Monoszló III. Miklós
Poprzednik: Sędzia króla Węgier
(1274) 		Następca:
ddd fff


Poprzednik: Sędzia króla Węgier
(1274)
powtórnie 		Następca:
ddd fff


Poprzednik: Koniuszy Królestwa Węgier
(1248-1251) 		Następca:
Hahót I. Csák Majs ???


Poprzednik: Sędzia królewski
(1267-1270)
(1274) 		Następca:
Lőrinc Gutkeld Miklós ???

Ernye Ákos
{{{native_name}}}

succession Judge royal
Okres 1267–1270
1274
poprzednik Lawrence, son of Kemény (1st term)
Nicholas Gutkeled (2nd term)
następca Nicholas Monoszló (1st term)
Denis Péc (2nd term)
dzieci Stephen
Ród {{{noble_family}}}
ojciec Erdő I
data urodzenia c. 1225
data śmierci after January 1275

Szablon:Személy infobox

IV. Béla 1250 júliusában Ernye főlovászmester számára kiállított oklevelében ez áll: „a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk” (illusztráció, Képes krónika 125. oldal)

Ákos Ernye vagy Erne (? – 1275. január után) országbíró háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során.

Élete

Az Ákos nemzetség Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, Ákos István nádor, tartományúr született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az 1241. április 11-én lezajlott muhi csatában. A csatából menekülve átadta lovát IV. Béla királynak, azután megint harcba indult a tatárok ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és Trau vára alatt kémkedett a tatárok táboránál.

1243(?)-ban, a Miskolc nembeli Domokos bán halála után ő örökölte a bán birtokait:

Borsod megyében: Vadna, Ivánka és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt.
Gömör megyében a régi tornai uradalomból kialakított pelsőczi uradalom falvait: Pelsőc, Ardó, Lekenye, Kún-Taplócza, Somkút, Csetnek és az ismeretlen Mirk.
Sopron megyében: a Borsmonostori apátságnak ajándékozott birtokai voltak.
Moson megyében: 2 falu; a Pozsonytól délre eső Flancendorf és a mellette fekvő Hetesér.
Komárom megyében: 1233-ig birtoka volt a Tata melletti Szomód, Usztancs, valamint Dunaszél.
Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt Ivánc és Viszák és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu;

és ezzel megalapozta fia, Ákos István kiskirályságát.

1246-ban részt vett a II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a II. Ottokár cseh király elleni háborúban.

1248 és 1251 között lovászmester és szolgagyőri ispán, 1251 második felében varasdi ispán, 1252 augusztusa és 1260 között erdélyi vajda, 1254-ben borsodi, 1256-ban bácsi ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói bán, 1263–1267-ben nyitrai ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani V. István ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben tárnokmester, 1272-ben somogyi és varasdi, 1274-ben szatmári ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, Dédest.

Emlékezete

Források



Kategória:Országbírók Kategória:Tárnokmesterek Kategória:Erdélyi vajdák Ernye Kategória:Varasd vármegye főispánjai Kategória:Borsod vármegye főispánjai Kategória:Bács vármegye főispánjai Kategória:Nyitra vármegye főispánjai Kategória:Somogy vármegye főispánjai Kategória:Szatmár vármegye főispánjai Kategória:Az 1270-es években elhunyt személyek

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Ákos_Ernye&oldid=5357”