Ákos Ernye
Źródło: Ákos Ernye
| Poprzednik: | Sędzia króla Węgier (1267-1270) |
Następca: |
| Lőrinc | Monoszló III. Miklós |
| Poprzednik: | Sędzia króla Węgier (1274) |
Następca: |
| ddd | fff |
| Poprzednik: | Sędzia króla Węgier (1274) powtórnie |
Następca: |
| ddd | fff |
| Poprzednik: | Koniuszy Królestwa Węgier (1248-1251) |
Następca: |
| Hahót I. Csák | Majs ??? |
| Poprzednik: | Sędzia królewski (1267-1270) (1274) |
Następca: |
| Lőrinc | Gutkeld Miklós ??? |
| ||
| succession | Judge royal | |
| Okres | 1267–1270 1274 | |
| poprzednik | Lawrence, son of Kemény (1st term) Nicholas Gutkeled (2nd term) | |
| następca | Nicholas Monoszló (1st term) Denis Péc (2nd term) | |
| dzieci | Stephen | |
| Ród | {{{noble_family}}} | |
| ojciec | Erdő I | |
| data urodzenia | c. 1225 | |
| data śmierci | after January 1275 | |
Ákos Ernye vagy Erne (? – 1275. január után) országbíró háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során.
Élete
Az Ákos nemzetség Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, Ákos István nádor, tartományúr született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az 1241. április 11-én lezajlott muhi csatában. A csatából menekülve átadta lovát IV. Béla királynak, azután megint harcba indult a tatárok ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és Trau vára alatt kémkedett a tatárok táboránál.
1243(?)-ban, a Miskolc nembeli Domokos bán halála után ő örökölte a bán birtokait:
- Borsod megyében: Vadna, Ivánka és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt.
- Gömör megyében a régi tornai uradalomból kialakított pelsőczi uradalom falvait: Pelsőc, Ardó, Lekenye, Kún-Taplócza, Somkút, Csetnek és az ismeretlen Mirk.
- Sopron megyében: a Borsmonostori apátságnak ajándékozott birtokai voltak.
- Moson megyében: 2 falu; a Pozsonytól délre eső Flancendorf és a mellette fekvő Hetesér.
- Komárom megyében: 1233-ig birtoka volt a Tata melletti Szomód, Usztancs, valamint Dunaszél.
- Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt Ivánc és Viszák és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu;
és ezzel megalapozta fia, Ákos István kiskirályságát.
1246-ban részt vett a II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a II. Ottokár cseh király elleni háborúban.
1248 és 1251 között lovászmester és szolgagyőri ispán, 1251 második felében varasdi ispán, 1252 augusztusa és 1260 között erdélyi vajda, 1254-ben borsodi, 1256-ban bácsi ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói bán, 1263–1267-ben nyitrai ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani V. István ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben tárnokmester, 1272-ben somogyi és varasdi, 1274-ben szatmári ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, Dédest.
Emlékezete
- Karczag György Zúgó nyilak c. történelmi regénye mutatja be Ernye bán kalandos életét, az írói képzelet eszközeivel kiegészítve az ismert történelmi tényeket. A könyvet 1970-ben jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó.
- Makkai Sándor Sárga vihar c. romantikus történelmi regényének a muhi csatáról és a király visszatéréséről szóló fejezeteiben leírja Ákos Ernye cselekedeteit (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980).
Források
- Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig.
- Életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban
- Szilágyi Sándor:A Magyar Nemzet Története, V. fejezet, A tatárjárás, Budapest, 1894.
Kategória:Országbírók
Kategória:Tárnokmesterek
Kategória:Erdélyi vajdák
Ernye
Kategória:Varasd vármegye főispánjai
Kategória:Borsod vármegye főispánjai
Kategória:Bács vármegye főispánjai
Kategória:Nyitra vármegye főispánjai
Kategória:Somogy vármegye főispánjai
Kategória:Szatmár vármegye főispánjai
Kategória:Az 1270-es években elhunyt személyek