Nagy-Küküllő

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Strona	Autorzy	Nota
[3]	[4]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku niemieckim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku niemieckim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

Komitat Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) (1910) Herb von Arad Comitatus Aradiensis (łac.) Komitat Arad (niem.) Comitatul Arad (rum.) Siedziba: Arad Powierzchnia: 6 048 km² Ludność: 351 222 Narodowości: 58 % Rumuni 30 % Węgrzy 9 % Niemcy 1 % Słowacy 0,5 % Serbowie 1,5 % inni Utworzony: XI wiek Zlikwidowany: 4.06.1920 (Traktat z Trianon) Nagy-Küküllő Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta. Történelem A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez. 1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik. Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből: 62 224 (41,81%) német 60 381 (40,57%) román 18 474 (12,43%) magyar Közigazgatás A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben: Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom Medgyesi járás, székhelye Medgyes Nagysinki járás, székhelye Nagysink Segesvári járás, székhelye Segesvár Szentágotai járás, székhelye Szentágota Medgyes rtv. Segesvár rtv. Források Küküllő vármegye. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010-07-04) Nagy - Küküllő vármegye. A Pallas nagy lexikona. Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2010-07-04) Szablon:Spam link Jegyzetek

Plik:Hungary Arms.svg Plik:Blason Louis Ier de Hongrie.svg 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea