Ákos Ernye: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 63: | Linia 63: | ||
[[Plik:Bela menekul.jpg|thum|left||280px|IV. Béla 1250 júliusában Ernye főlovászmester számára kiállított oklevelében ez áll: ''„a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk”'' (illusztráció, ''[[Képes krónika]]'' 125. oldal)]] | [[Plik:Bela menekul.jpg|thum|left||280px|IV. Béla 1250 júliusában Ernye főlovászmester számára kiállított oklevelében ez áll: ''„a saját menekülésére szánt lovat személyünk megmentése érdekében átadta nekünk”'' (illusztráció, ''[[Képes krónika]]'' 125. oldal)]] | ||
| − | '''Ákos Ernye''' lub '''''Erne''''' († po styczniu 1275), trzykrotny [[sędzia królewski]] (styczeń 1267 - maj 1270; czerwiec 1274; wrzesień 1274 - styczeń 1275), [[ | + | '''Ákos Ernye''' lub '''''Erne''''' († po styczniu 1275), węgierski szlachcic, trzykrotny [[sędzia królewski]] (styczeń 1267 - maj 1270; czerwiec 1274; wrzesień 1274 - styczeń 1275), [[koniuszy królewski]] (1248-1251), [[wojewoda Siedmiogrodu]](1252-1260) i [[skarbnik królewski]] (1272) |
<small><small>'''Ákos Ernye''' ''vagy Erne'' (? – [[1275]]. január után) [[országbíró]] háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során. </small></small> | <small><small>'''Ákos Ernye''' ''vagy Erne'' (? – [[1275]]. január után) [[országbíró]] háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során. </small></small> | ||
| Linia 69: | Linia 69: | ||
== Życiorys == | == Życiorys == | ||
| − | + | Syn [[Ákos Erdő|Erdő]]. Miał dwoje rodzeństwa. Z nieznaną z imienia żoną miał jedynego syna, palatyna [[Ákos István|Stefana]]. Źródła ohistoryczne pochodzą z 1241 r. Brał udział w [[Mohi|bitwie pod Muhi]] 11 kwietnia 1241 r. Pomógł uciekającemu z bitwy królowi [[IV. Béla|Beli IV]], gdyż walcząc dalej z Tatarami zatrzymał na chwilę prześladowców i, choć poważnie ranny, uratował się. Po wyzdrowieniu poszedł za królem i szpiegował pod obozem tatarskim pod zamkiem [[Trogir|Trau]]. | |
<small><small>Az [[Ákos nemzetség]] Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, [[Ákos István (nádor)|Ákos István]] nádor, [[tartományúr]] született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az [[1241]]. [[április 11.|április 11-én]] lezajlott [[Muhi csata|muhi csatában]]. A csatából menekülve átadta lovát [[IV. Béla magyar király|IV. Béla királynak]], azután megint harcba indult a [[tatárok]] ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és [[Trogir|Trau]] vára alatt kémkedett a tatárok táboránál. </small></small> | <small><small>Az [[Ákos nemzetség]] Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, [[Ákos István (nádor)|Ákos István]] nádor, [[tartományúr]] született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az [[1241]]. [[április 11.|április 11-én]] lezajlott [[Muhi csata|muhi csatában]]. A csatából menekülve átadta lovát [[IV. Béla magyar király|IV. Béla királynak]], azután megint harcba indult a [[tatárok]] ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és [[Trogir|Trau]] vára alatt kémkedett a tatárok táboránál. </small></small> | ||
| − | W 1243 r. (?) po śmierci [[Miskolc Domokos]] | + | W 1243 r. (?) po śmierci bana [[Miskolc Domokos|Domokosa Miskolca]] odziedziczył po nim: |
<small><small>[[1243]](?)-ban, a [[Miskolc nemzetség|Miskolc nembeli]] [[Domokos bán]] halála után ő örökölte a bán birtokait: </small></small> | <small><small>[[1243]](?)-ban, a [[Miskolc nemzetség|Miskolc nembeli]] [[Domokos bán]] halála után ő örökölte a bán birtokait: </small></small> | ||
| − | + | * w komitacie [[Borsod]]: Vadna, Ivánka i obecnie Harnócz, Barcza i Christmas Village; | |
| − | + | * w komitacie [[Gemer]] wsie majątku Pelsőczi powstałe ze starego majątku Tornac: Pelsőc, Ardo, Lekenye, Kún-Taplócza, Somkút, Csetnek i nieznanego Mirka; | |
| − | * | + | * w komitacie [[Sopron]]: posiadłość, która została przekazana na rzecz opactwa Borsmonostor; |
| − | * | + | * w komitacie [[Moson]]: 2 wioski: Flancendorf (na południe od Pozsony) i Seveser; |
| − | * | + | * w komitacie [[Komárom]]: '''do 1233 r. miał nad rzeką Szomód, Usztancs i Dunaszél'''; |
| − | * | + | * w komitacie [[Vas]]: przez pewien czas Bors był właścicielem Ivanc i Visacs oraz 6 innych wiosek w nieznanych lokalizacjach. |
| − | * | ||
: Borsod megyében: [[Vadna]], [[Sajóivánka|Ivánka]] és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt. | : Borsod megyében: [[Vadna]], [[Sajóivánka|Ivánka]] és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt. | ||
| Linia 92: | Linia 91: | ||
: Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt [[Ivánc]] és [[Viszák]] és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu; | : Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt [[Ivánc]] és [[Viszák]] és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu; | ||
| − | + | i w ten sposób ustanowił ''małe królestwo'' swojemu synowi Stefanowi. | |
| − | i w ten sposób | ||
<small><small>és ezzel megalapozta fia, [[Ákos István]] [[tartományúr|kiskirályságát]]. </small></small> | <small><small>és ezzel megalapozta fia, [[Ákos István]] [[tartományúr|kiskirályságát]]. </small></small> | ||
| − | W 1246 roku brał udział w wojnie z [[Fryderyk II Bitny|II | + | W 1246 roku brał udział w wojnie z księciem Austrii [[Fryderyk II Bitny|Fryderykiem II]]. W 1250 roku ponownie walczył z Austriakami, w 1270 uczestniczył w wojnie z czeskim królem [[Ottokar II|Ottokarem II]]. |
<small><small>1246-ban részt vett a [[II. Frigyes osztrák herceg|II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg]] elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a [[II. Ottokár cseh király]] elleni háborúban. </small></small> | <small><small>1246-ban részt vett a [[II. Frigyes osztrák herceg|II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg]] elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a [[II. Ottokár cseh király]] elleni háborúban. </small></small> | ||
| Linia 103: | Linia 101: | ||
== Kariera == | == Kariera == | ||
| − | Między 1248 a 1251 r. był [[lovászmester]] i [[ispán]]em [[Szolgagyőr]], w drugiej połowie 1251 r. [[ispán]]em [[Varasd]]u, między sierpniem 1252 r. [[Wojewoda | + | Między 1248 a 1251 r. był [[lovászmester]] i [[ispán]]em [[Szolgagyőr]], w drugiej połowie 1251 r. [[ispán]]em komitatu [[Varasd]]u, między sierpniem 1252 r. [[Wojewoda|wojewodą Siedmiogrodu]], w 1254 r. [[ispán]]em komitatu [[Borsod]], w 1256 r. [[ispán]]em komitatu [[Bács]]u, w 1262–1267 był '''[[Ban Ozora|banem Ozora]]''' i [[Ban Szreberniki|Ban sói]]'''. W 1264 IV. Béla wysłał go przeciwko księciu, który przejął tron, przyszłemu [[V. István]]owi, ale został pokonany i schwytany przez swoją armię i odzyskał wolność po ugodzie króla i syna. Od 1270 do 1272 r. był [[tárnokmester]], w 1272 r. był [[ispán]]em [[Somogy]], w 1274 r. był [[ispán]]em [[Szatmár]] (Satu Mare). Siedziba jego majątku znajdowała się w hrabstwie Borsod, gdzie zbudował swój zamek [[Dédest]]. |
<small><small>1248 és 1251 között [[lovászmester]] és [[szolgagyőr]]i ispán, 1251 második felében [[Varasd vármegye|varasdi]] [[ispán]], 1252 augusztusa és 1260 között [[erdélyi vajda]], 1254-ben [[Borsod vármegye|borsodi]], [[1256]]-ban [[Bács vármegye|bácsi]] ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói [[Bán (méltóság)|bán]], 1263–1267-ben [[Nyitra (település)|nyitrai]] ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani [[V. István magyar király|V. István]] ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben [[tárnokmester]], 1272-ben [[Somogy vármegye|somogyi]] és varasdi, 1274-ben [[Szatmár vármegye|szatmári]] ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, [[Dédesi vár|Dédest]]. </small></small> | <small><small>1248 és 1251 között [[lovászmester]] és [[szolgagyőr]]i ispán, 1251 második felében [[Varasd vármegye|varasdi]] [[ispán]], 1252 augusztusa és 1260 között [[erdélyi vajda]], 1254-ben [[Borsod vármegye|borsodi]], [[1256]]-ban [[Bács vármegye|bácsi]] ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói [[Bán (méltóság)|bán]], 1263–1267-ben [[Nyitra (település)|nyitrai]] ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani [[V. István magyar király|V. István]] ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben [[tárnokmester]], 1272-ben [[Somogy vármegye|somogyi]] és varasdi, 1274-ben [[Szatmár vármegye|szatmári]] ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, [[Dédesi vár|Dédest]]. </small></small> | ||
Wersja z 08:24, 30 mar 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Ákos Ernye lub Erne († po styczniu 1275), węgierski szlachcic, trzykrotny sędzia królewski (styczeń 1267 - maj 1270; czerwiec 1274; wrzesień 1274 - styczeń 1275), koniuszy królewski (1248-1251), wojewoda Siedmiogrodu(1252-1260) i skarbnik królewski (1272) Ákos Ernye vagy Erne (? – 1275. január után) országbíró háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során. Spis treściŻyciorysSyn Erdő. Miał dwoje rodzeństwa. Z nieznaną z imienia żoną miał jedynego syna, palatyna Stefana. Źródła ohistoryczne pochodzą z 1241 r. Brał udział w bitwie pod Muhi 11 kwietnia 1241 r. Pomógł uciekającemu z bitwy królowi Beli IV, gdyż walcząc dalej z Tatarami zatrzymał na chwilę prześladowców i, choć poważnie ranny, uratował się. Po wyzdrowieniu poszedł za królem i szpiegował pod obozem tatarskim pod zamkiem Trau. Az Ákos nemzetség Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, Ákos István nádor, tartományúr született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az 1241. április 11-én lezajlott muhi csatában. A csatából menekülve átadta lovát IV. Béla királynak, azután megint harcba indult a tatárok ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és Trau vára alatt kémkedett a tatárok táboránál. W 1243 r. (?) po śmierci bana Domokosa Miskolca odziedziczył po nim: 1243(?)-ban, a Miskolc nembeli Domokos bán halála után ő örökölte a bán birtokait:
: Borsod megyében: Vadna, Ivánka és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt. : Gömör megyében a régi tornai uradalomból kialakított pelsőczi uradalom falvait: Pelsőc, Ardó, Lekenye, Kún-Taplócza, Somkút, Csetnek és az ismeretlen Mirk. : Sopron megyében: a Borsmonostori apátságnak ajándékozott birtokai voltak. : Moson megyében: 2 falu; a Pozsonytól délre eső Flancendorf és a mellette fekvő Hetesér. : Komárom megyében: 1233-ig birtoka volt a Tata melletti Szomód, Usztancs, valamint Dunaszél. : Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt Ivánc és Viszák és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu; i w ten sposób ustanowił małe królestwo swojemu synowi Stefanowi. és ezzel megalapozta fia, Ákos István kiskirályságát. W 1246 roku brał udział w wojnie z księciem Austrii Fryderykiem II. W 1250 roku ponownie walczył z Austriakami, w 1270 uczestniczył w wojnie z czeskim królem Ottokarem II. 1246-ban részt vett a II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a II. Ottokár cseh király elleni háborúban. KarieraMiędzy 1248 a 1251 r. był lovászmester i ispánem Szolgagyőr, w drugiej połowie 1251 r. ispánem komitatu Varasdu, między sierpniem 1252 r. wojewodą Siedmiogrodu, w 1254 r. ispánem komitatu Borsod, w 1256 r. ispánem komitatu Bácsu, w 1262–1267 był banem Ozora i Ban sói. W 1264 IV. Béla wysłał go przeciwko księciu, który przejął tron, przyszłemu V. Istvánowi, ale został pokonany i schwytany przez swoją armię i odzyskał wolność po ugodzie króla i syna. Od 1270 do 1272 r. był tárnokmester, w 1272 r. był ispánem Somogy, w 1274 r. był ispánem Szatmár (Satu Mare). Siedziba jego majątku znajdowała się w hrabstwie Borsod, gdzie zbudował swój zamek Dédest. 1248 és 1251 között lovászmester és szolgagyőri ispán, 1251 második felében varasdi ispán, 1252 augusztusa és 1260 között erdélyi vajda, 1254-ben borsodi, 1256-ban bácsi ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói bán, 1263–1267-ben nyitrai ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani V. István ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben tárnokmester, 1272-ben somogyi és varasdi, 1274-ben szatmári ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, Dédest. PrzypisyEmlékezete
Bibliografia
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- Redak
- Strony z odwołaniami do nieistniejących plików
- Klan Ákos
- Klany
- Koniuszy królewscy
- Nieznana data urodzenia
- Sędziowie królewscy
- Skarbnicy królewscy
- Urodzeni w XII wieku
- Urzędnicy Królestwa Węgier
- Węgierscy dygnitarze historyczni
- Węgierscy szlachcice
- Węgierscy urzędnicy królewscy
- Wojewodowie Siedmiogrodu
- Zmarli w 1275
- Zmarli w XIII wieku