Ákos Ernye: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
Linia 54: Linia 54:
 
}}
 
}}
  
{{Redoslijed|
 
|poprzednik        = [[ddd]]
 
|gl_članak_funkcija = [[Wojewoda Siedmiogrodu]]<br>(ee)
 
|współrządzący      =
 
|następca          = [[fff]]
 
}}
 
  
 
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box
 
{| align=right style="margin: 0 0 0 0; text-align: center; border:1px solid #aaaaaa; font-size: 85%; width: 250px;" class=box

Wersja z 17:03, 21 paź 2019

Źródło: Ákos Ernye


Ákos Ernye

Koniuszy
Okres od 1248
do 1252
Poprzednik Hahót I. Csák
Następca Majs ???
Wojewoda Siedmiogrodu
Okres od 1252
do 1260
Poprzednik Lőrinc
Następca Kán II. László
Sędzia
Okres od 1267
do 1270
Poprzednik Lőrinc
Następca Gutkeld Miklós ???
Skarbnik
Okres 1272
Poprzednik Pok Móric
Następca Gutkeled Joakim
Wojewoda Siedmiogrodu
Okres od 1252
do 1260
Poprzednik Lőrinc
Następca Kán II. László
Dane biograficzne
Klan Ákos
Pochodzenie węgierskie
Państwo Królestwo Węgier
Urodziny ok. 1225
Śmierć po styczniu 1275
Ojciec I. Erdő
Matka nieznana


Szablon:Személy infobox

Ákos Ernye vagy Erne (? – 1275. január után) országbíró háromszor is (1267. január–1270. május; 1274. június; 1274. szeptember–1275. január), ezenkívül még több tisztséget is betöltött élete során.

Élete

Az Ákos nemzetség Erne ágából származott. Ákos Erdő fia, két fiútestvére volt. Ismeretlen nevű feleségétől egyetlen fia, Ákos István nádor, tartományúr született. A történeti forrásokban 1241-től szerepel. Részt vett az 1241. április 11-én lezajlott muhi csatában. A csatából menekülve átadta lovát IV. Béla királynak, azután megint harcba indult a tatárok ellen; egy időre feltartóztatta az üldözőket, és bár súlyosan megsebesült, sikerült elmenekülnie. Felgyógyulása után követte a királyt, és Trau vára alatt kémkedett a tatárok táboránál.

1243(?)-ban, a Miskolc nembeli Domokos bán halála után ő örökölte a bán birtokait:

Borsod megyében: Vadna, Ivánka és a ma már puszta Harnócz, Barcza és Karácsonyfalva volt.
Gömör megyében a régi tornai uradalomból kialakított pelsőczi uradalom falvait: Pelsőc, Ardó, Lekenye, Kún-Taplócza, Somkút, Csetnek és az ismeretlen Mirk.
Sopron megyében: a Borsmonostori apátságnak ajándékozott birtokai voltak.
Moson megyében: 2 falu; a Pozsonytól délre eső Flancendorf és a mellette fekvő Hetesér.
Komárom megyében: 1233-ig birtoka volt a Tata melletti Szomód, Usztancs, valamint Dunaszél.
Vas megyében: egy ideig Bors birtoka volt Ivánc és Viszák és 6 másik, ismeretlen helyen fekvő falu;

és ezzel megalapozta fia, Ákos István kiskirályságát.

1246-ban részt vett a II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg elleni háborúban. 1250-ben ismét az osztrákok ellen harcolt, 1270-ben részt vett a II. Ottokár cseh király elleni háborúban.

1248 és 1251 között lovászmester és szolgagyőri ispán, 1251 második felében varasdi ispán, 1252 augusztusa és 1260 között erdélyi vajda, 1254-ben borsodi, 1256-ban bácsi ispán, 1262–1267-ben ozorai és sói bán, 1263–1267-ben nyitrai ispán volt. 1264-ben IV. Béla a trónt követelő herceg, a majdani V. István ellen küldte, de serege élén vereséget szenvedett és elfogták, a király és fiának kibékülése után visszanyerte szabadságát. 1270–1272-ben tárnokmester, 1272-ben somogyi és varasdi, 1274-ben szatmári ispán. Birtokainak központja Borsod vármegyében volt, itt építtette fel várát, Dédest.

Emlékezete

Források



Kategória:Tárnokmesterek

Ernye Kategória:Varasd vármegye főispánjai Kategória:Borsod vármegye főispánjai Kategória:Bács vármegye főispánjai Kategória:Nyitra vármegye főispánjai Kategória:Somogy vármegye főispánjai Kategória:Szatmár vármegye főispánjai Kategória:Az 1270-es években elhunyt személyek