Szilágy: Różnice pomiędzy wersjami

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
 
(Nie pokazano 5 pośrednich wersji utworzonych przez tego samego użytkownika)
Linia 1: Linia 1:
−
[[Kategoria:1brak]]
+
[[Kategoria:2komitaty]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
[[Kategoria:Strony przetłumaczone z węgierskiej Wikipedii]]
 
{{Uwaga|
 
{{Uwaga|
Linia 14: Linia 14:
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |-style="vertical-align:top;"
 
  |
 
  |
 +
{{Magyar Királyság vármegyéi}}
 +
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 +
{{MagyarVármegye|
 +
név=Szilágy vármegye|
 +
térkép=Szilagy.png|
 +
címer=Szilagy coatofarms.jpg|
 +
év=|
 +
székhely=Zilah|
 +
terület=3 815|
 +
népesség=230 140 ([[1910]])|
 +
nemzetiségek=[[románok]], [[magyarok]]|
 +
domborzat=Szilagy county map.jpg|
 +
}}
 +
'''Szilágy vármegye''' közigazgatási egység volt a [[Magyar Királyság]] [[Erdély|keleti részében]]. Területe jelenleg [[Románia]] része.
 +
 +
[[Plik:Hungary 1490.jpg|thumb|260px|[[Csánki Dezső]]–[[Kogutowicz Manó]]: Magyarország [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel]]
 +
[[Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg|thumb|260px|Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye [[Magyarország első katonai felmérése]] térképének részletén, 1782-85]]
 +
[[Plik:Hungary,_Galicia_and_Transylvania.jpg|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy [[1862]]-es térképen]]
 +
[[Plik:Szilágy county administrative map.jpg|thumb|260px|Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből]]
 +
 +
==Földrajz==
 +
Az egykori vármegye a [[Szilágyság]] (népiesen ''Szilágyország'') tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a [[Kraszna (folyó)|Kraszna folyó]] völgyében volt található az [[Alföld]] egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a [[Réz-hegység]], illetve a [[Meszes-hegység]] fedte le.
 +
Északról [[Szatmár vármegye]], keletről [[Szatmár vármegye|Szatmár]] illetve [[Szolnok-Doboka vármegye|Szolnok-Doboka]], délről [[Kolozs vármegye]], keletről pedig [[Bihar vármegye]] határolta.
 +
 +
==Története==
 +
 +
Powiat powstał w 1876 r. Z połączenia powiatu Kraszna i środkowego Szolnok, uzupełnionego o powiat Egregy z powiatu dobokańskiego. Powiat w 1910 r. Zajmował powierzchnię 3815 km², a jego siedzibą od początku była Żila.
 +
 +
A vármegye [[1876]]-ban alakult [[Kraszna vármegye]] és [[Közép-Szolnok vármegye]] egyesítésével, kiegészülve [[Doboka vármegye]] [[Felsőegregy|Egregyi]] járásával.
 +
A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől [[Zilah]].
 +
 +
W rzeczywistości jest częścią Rumunii od 1919 roku i oficjalnie od 1920 roku. Zgodnie z drugą decyzją wiedeńską terytorium powiatu zwrócono Węgrom w 1940 r. I istniało ono ponownie do 1944 r. Z nieznacznie zmodyfikowanym obszarem.
 +
 +
[[1919]]-től ténylegesen, majd [[1920]]-tól hivatalosan is [[Románia]] része. A [[második bécsi döntés]] értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
 +
 +
Po drugiej wojnie światowej ponownie stał się częścią Rumunii. W 1960 roku jego terytorium zostało podzielone między okręgi Szilágy, Satu Mare i Marmarosz w Rumunii.
 +
 +
A [[második világháború]] után újra [[Románia]] része lett. [[1960]]-ban területét a [[románia]]i [[Szilágy megye]], [[Szatmár megye]] és [[Máramaros megye]] között osztották fel.
 +
 +
==Lakosság==
 +
[[1910]]-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:
 +
* 136 087 (59,13%) [[Románok|román]]
 +
* 87 312 (37,94%) [[Magyarok|magyar]]
 +
* 3727 (1,62%) [[Szlovákok|szlovák]]
 +
 +
==Közigazgatás==
 +
A vármegye hat járásra volt felosztva:
 +
* Krasznai járás, székhelye [[Kraszna (település)|Kraszna]]
 +
* Szilágycsehi járás, székhelye [[Szilágycseh]]
 +
* Szilágysomlyói járás, székhelye [[Szilágysomlyó]] (rendezett tanácsú város)
 +
* Tasnádi járás, székhelye [[Tasnád]]
 +
* Zilahi járás, székhelye [[Zilah]] (rendezett tanácsú város)
 +
* Zsibói járás, székhelye [[Zsibó]]
 +
 +
== Források ==
 +
*{{Petri|ALL}}
 +
 +
|
 +
{{Komitaty w Rumunii}}
 +
{|
 +
|
 +
|}
 +
 +
|}
  
 
{{SORTUJ:Komitaty, Szilágy}}
 
{{SORTUJ:Komitaty, Szilágy}}

Aktualna wersja na dzień 17:18, 11 kwi 2021

Strona Autorzy Nota
[1] [2] Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Coa Hungary Country History Venczel (1301-1305).svg Coa Hungary Country History Otto (1305-1307).svg Coa Hungary Country History Charles I (1310-1342).svg Blason Louis Ier de Hongrie.svg Tiercé en pal de Hongrie, Jérusalem et Anjou.svg Sigismund Arms.svg Armoiries Albert II de Habsbourg.svg Coa Hungary Country History Vladislaus I (1440–1444).svg Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Coa Hungary Country History Vladislas II (1490–1516).jpg Węgierskie komitaty

 ♦  Abaúj-Torna  ♦  Alsó-Fehér  ♦  Arad  ♦  Árva  ♦  Bács-Bodrog  ♦  Baranya  ♦  Bars  ♦  Békés  ♦  Bereg  ♦  Beszterce-Naszód  ♦  Bihar  ♦  Borsod  ♦  Brassó  ♦  Csanád  ♦  Csík  ♦  Csongrád  ♦  Esztergom  ♦  Fejér  ♦  Fogaras  ♦  Gömör és Kishont  ♦  Győr  ♦  Hajdú  ♦  Háromszék  ♦  Heves  ♦  Hont  ♦  Hunyad  ♦  Jász-Nagykun-Szolnok  ♦  Kis-Küküllő  ♦  Kolozs  ♦  Komárom  ♦  Krassó-Szörény  ♦  Liptó  ♦  Máramaros  ♦  Maros-Torda  ♦  Moson  ♦  Nagy-Küküllő  ♦  Nógrád  ♦  Nyitra  ♦  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  ♦  Pozsony  ♦  Sáros  ♦  Somogy  ♦  Sopron  ♦  Szabolcs  ♦  Szatmár  ♦  Szeben  ♦  Szepes  ♦  Szilágy  ♦  Szolnok-Doboka  ♦  Temes  ♦  Tolna  ♦  Torda-Aranyos  ♦  Torontál  ♦  Trencsén  ♦  Turóc  ♦  Udvarhely  ♦  Ugocsa  ♦  Ung  ♦  Vas  ♦  Veszprém  ♦  Zala  ♦  Zemplén  ♦  Zólyom

Szablon:MagyarVármegye Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Plik:Hungary 1490.jpg
Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel
Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg
Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85
Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg
Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen
Plik:Szilágy county administrative map.jpg
Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz

Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.

Története

Powiat powstał w 1876 r. Z połączenia powiatu Kraszna i środkowego Szolnok, uzupełnionego o powiat Egregy z powiatu dobokańskiego. Powiat w 1910 r. Zajmował powierzchnię 3815 km², a jego siedzibą od początku była Żila. 

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával.

A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

W rzeczywistości jest częścią Rumunii od 1919 roku i oficjalnie od 1920 roku. Zgodnie z drugą decyzją wiedeńską terytorium powiatu zwrócono Węgrom w 1940 r. I istniało ono ponownie do 1944 r. Z nieznacznie zmodyfikowanym obszarem. 

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

Po drugiej wojnie światowej ponownie stał się częścią Rumunii. W 1960 roku jego terytorium zostało podzielone między okręgi Szilágy, Satu Mare i Marmarosz w Rumunii. 

A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

Közigazgatás

A vármegye hat járásra volt felosztva:

  • Krasznai járás, székhelye Kraszna
  • Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
  • Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
  • Tasnádi járás, székhelye Tasnád
  • Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
  • Zsibói járás, székhelye Zsibó

Források
Hungary Arms.svg Blason Louis Ier de Hongrie.svg Coa Hungary Country History Mathias Corvinus 3(1458-1490).svg Węgierskie komitaty
w Rumunii Coat of arms of Romania.svg

♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Szilágy&oldid=55130”