Lista Comes Siculorum

Z Felczak story
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania

Lista ispánów Seklerów

Pierwszą pełną listę opracował Miklós Lázár.[1]

XIII wiek

Nazwisko Okres Władca Uwagi Źródła
Ludány Bogomer
syn Szoboszló I 		przed 1235 IV. Béla już w 1228 jako: seklerski comes et ductor [2]

[3]

Ákos I. Mojs 1291 III. András Albert (chychety bán), syn Moysa [2][3]
Bő Péter 1294-1399 według nieautentycznego dokumentu również w 1300 roku [2][3]

XIV wiek

Nazwisko Okres Władca Uwagi Źródła
wakat 1301 1314
Losonci I. István 1315 I. Károly później Ban Severin [3][4]
Losonci Tamás 1319 (1315–1320) brat Stefana I Losonciego [3][4]
Kacsics IV. Simon 1321-1322 (1321–1327)?? Michael, syn varnagy Solymosi; także ispán z komitatów: Krassó i Somlyó (obecnie ?emlacu Mare w Rumunii), Mediasch i Bistritz]] [3][4]
Szécsényi I. Tamás 1322 w tym roku także wojewoda Siedmiogrodu
Hermán Lack 1329-1343 (1328–1343) I. Károly, I. Lajos hrabia trzech klanów Seklerów; także ispán Mediasch i Bistritz oraz komitatu Csanád [5][6][4][7]
Lackfi András 1342-1351 (1343–1350) I. Lajos Lachk ispán Seklerów; wojewoda Siedmiogrodu, także ispán komitatów: Szatmár i Máramaros oraz Mediasch, Bistritz, Kronstadt od 1350 do 1402 [8] [7][9]
Bereczk 1351
Nicholas Báthor 1350–1352 Louis I
Raholcai Lőkös 1353-1355 (1352–1356) także ispán Kronstadt i stolnik królewski i podczaszy królewski; hrabia administrujący Kronstadtem, bez powoływania się na tytuł ispána od 1355 roku [7][4]
Zsámboky János 1356-1360 I. Lajos [7][4]
Gilétfi János 1358 Syn palatyna Miklósa
Lackfi Dénes 1360 W 1359 roku był już wojewodą siedmiogrodzkim
Lackfi II. Miklós 1361/63-1367 ??? (1363–1367) brat Denisa Lackfi, ispán komitatów: Szatmár, Máramaros, Ugocsa i Kraszna [7][4]
Lackfi II. István 1367-1371 [7][4]
Losonci I. László 1372-1375 (1373–1376) później wojewoda Siedmiogrodu [7][4]
Derencsényi Miklós 1377-1380 [4][10]
Perényi I. Miklós 1380-1382 [4][10]
Losonci Miklós 1383-1385 (1382–1385) I. Mária brat Władysława Losonci [11][10]
Bélteki Balk 1385-1390 I. Mária, Zsigmond Szász wicewojewoda razem z bratem Dragiem [11][12]
Bélteki Drag 1385-1390 razem z bratem Balkiem
Bélteki János 1390 [11][12]
Simon Szécsén 1390–1391 [11][12]
Kanizsai II. István 1390-1395 Osl [11][13]
Bebek III. Ferenc 1395-1397 [11][13][14]
Perényi Péter 1397-1398 (1397–1401) Zsigmond Syn Szymona Perényi razem z Jánosem Maróti (1397–1398); także ispán komitatów: Szatmár i Ugocsa i (od 1398) Ung [15] [13]
Maróti János 1398 (1397–1398) razem z Péterem Perényi (1397–1398) [16] [11][13]

XV wiek

Nazwisko Okres Władca Uwagi Źródła
Perényi Péter 1401 Zsigmond
(1387-1437)
Csáky György
Mácsai György 		1401-1403 (1402–1403 ) Georgius filius Stephani de Macha (Mácsai György) razem [13][17]
Haraszti János
Monostori László 		1404 razem z Monostori László [11][13]
Marcali Dénes 1404 Brat Miklósa Marcali wojewody Siedmiogrodu
Nádasi Mihály 1405-1419 (1405–1422) członek Sárkány-rend [11][13]
wakat 1420-1422
Bebek Péter 1423-1426 (1422–1426) syn palatyna Bebek Detrego [11][13]
Kusalyi Jakcs János 1427-1432 (1426–1432) Syn skarbnika królewskiego Kusalyi Jakcs György [18][19]
Kusalyi Jakcs Mihály 1427-1438 (1426–1438 ) Zsigmond
(1387-1437)
Albert
(1438-1439) 		Syn Stefana; później wojewoda Siedmiogrodu [18][19]
Tamási Henrik Mihály 1437-1438 Kusalyi Jakcs Mihállyal; syn wojewody Tamási János [18][20]
Bebek II. Imre ?? 1438-1440 (1438–1441) Albert
(1438-1439)
I. Ulászló
(1434-1444) 		wnuk I. Imre (wojewody); później wojewoda Siedmiogrodu [18][20]
Csáky Ferenc 1438-1441 Albert
(1438-1439)
Alžběta
(1437-1439)
I. Ulászló
(1434-1444) 		Csáky György fia [18][21]
Zoltáni Lőrinc 1439 Albert
(1438-1439)
Kusalyi Jakcs Mihály 1439 Alžběta
(1437-1439) 		Csáky Fereccel
Losonci II. Dezső 1441 przed tym wojewoda Siedmiogrodu
Bánfi István 1441 (1440–1441) Losonci Dezsővel; wnuk bana Bánfi Dénes [18][20]
Hunyadi János 1441–1446 I. Ulászló
(1434-1444) 		także wojewoda Siedmiogrodu, Ban Maczwy, commier Nándorfehérvár (Beograd, Serbia), ispán komiatów: Arad, Csanád, Csongrád, Keve, Közép-Szolnok, Krassó, Temes (1441–1446); ispán komitatu Máramaros – (1443–1445), Bihar – (1443–1446), Szabolcs i Ugocsa – (1444–1446), Kraszna — (1445), Szatmár – (1445–1446) [22][23]
Újlaki V. Miklós 1441–1446 także wojewoda Siedmiogrodu, ban Severin, commier Nándorfehérvár, ispán komitatów: Arad, Bács, Baranya, Bodrog, Csongrád, Keve, Máramaros, Szerém, Temes, Tolna i Valkó – (1441–1446); ispán Fejér – (1441–1443), Torontál – (1444–1446), Somogy – (1444–1446) [23][24]
Csáky Ferenc 1446–1448 Po raz trzeci [20][23]
Rozgonyi II. János 1449 [20][23]
Rozgonyi Rénold 1449–1453 ? Po raz pierwszy; razem z Rozgonyi Rénoldem i Rozgonyi Oszvaldem
Rozgonyi Oszvald 1449–1453 ? Po raz pierwszy; razem z Rozgonyi II. Jánosem (1449)
Hédervári Imre 1454 V. László
(1453-1457) 		razem z Ország Jánosem (1454) [20][23]
Ország János 1454–1457 V. László
(1453-1457) 		razem z Hédervári Imrem (1454), z [Rozgonyi Oszvald]]em (1454–1457), z Rozgonyi Rénoldem (1455), i z Rozgonyi II. Jánosem (1457) [20][23]
Rozgonyi Oszvald 1454–1458 V. László
(1453-1457) 		Po raz drugi; razem z Ország Jánosem (1454–1457), z Rozgonyi Rénoldem (1455), z Rozgonyi II. Jánosem (1457) [20][25]
Rozgonyi Rénold 1455 ? V. László
(1453-1457) 		Po raz drugi; razem Ország Jánosem i Rozgonyi Oszvaldem (1455) ?
Rozgonyi II. János 1457 V. László
(1453-1457) 		Po raz drugi; razem z Ország Jánosem i Rozgonyi Oszvaldem (1457); także wojewoda Siedmiogrodu [20][25]
Paksi László 1458–1459 I. Mátyás
(1458-1490) 		razem z Lábatlan Jánosem (1458–1459) [25][26]
Lábatlan János 1458–1460 I. Mátyás
(1458-1490) 		takżeispánTemes County (1459–1460); razem z Paksi Lászlóm (1458–1459) [25][27]
Rozgonyi Oszvald 1460–1461 I. Mátyás
(1458-1490) 		Po raz trzeci; razem z Losonci III. László (1460–1461), i z Sebestyén i Rénold Rozgonyi (1461); także ispán komitatu Abaúj (1460–1461) [25][26]
Losonci III. László 1460–1461 I. Mátyás
(1458-1490) 		razem z Rozgonyi Oszvaldem (1460–1461) [25][26]
Rozgonyi Sebestyén 1461 I. Mátyás
(1458-1490) 		razem z Rozgonyi Oszvaldem i Rozgonyi Rénoldem (1461); także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatu Temes [25][26]
Rozgonyi Rénold 1461–1463 I. Mátyás
(1458-1490) 		razem zRozgonyi Oszvaldem i Rozgonyi Sebestyénem (1461); także ispán komitatów: Abaúj i Zemplén [26][28]
Dengelegi Pongrác János ?? 1462–1465 I. Mátyás
(1458-1490) 		Po raz pierwszy; także wojewoda Siedmiogrodu, ban Severin, i ispán komitatu Közép-Szolnok [26][28]
Szentgyörgyi Sigismund
Szentgyörgyi János
Ellerbach Bertold 		1465–1467 I. Mátyás
(1458-1490) 		[26][28]
Daróci János 1467 I. Mátyás
(1458-1490) 		[28][29]
Dengelegi Pongrác János 1467–1472 I. Mátyás
(1458-1490) 		Po raz drugi; razem z Monoszlói Csupor Miklós (1468–1472); także wojewoda Siedmiogrodu, ispán komitatów Közép-Szolnok i Temes – (1470–1472) [30]
Monoszlói Csupor Miklós 1468–1472 I. Mátyás
(1458-1490) 		razem Dengelegi Pongrác János (1468–1472); także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatu Verőce [30]
Magyar Balázs 1472–1475 I. Mátyás
(1458-1490) 		także wojewoda Siedmiogrodu, ispán komitatów: Közép-Szolnok i Temes (1473–1475) [30]
Dengelegi Pongrác János 1475–1476 I. Mátyás
(1458-1490) 		Po raz trzeci; także wojewoda Siedmiogrodu [30]
Geréb Péter 1477–1479 I. Mátyás
(1458-1490) 		także wojewoda Siedmiogrodu [30]
Báthori V. István 1479–1493 I. Mátyás
(1458-1490)
II. Ulászló
(1490-1516) 		także judge royal, także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatów: Somogy, Zala i Zaránd [31]
Losonci III. László 1493–1495 II. Ulászló
(1490-1516) 		razem z Drágfi Bartholomew Béltek (1493–1495); także wojewoda Siedmiogrodu i skarbnik królewski [31]
Drágffy Bertalan 1493–1498 Ulászló II
(1490-1516) 		razem z Losonci III. Lászlóm (1493–1494); także wojewoda Siedmiogrodu oraz ispán komitatów: Közép-Szolnok, Kraszna, Szabolcs, Szatmár i Ugocsa [31]
Szentgyörgyi Péter 1498–1504 Ulászló II
(1490-1516) 		Po raz pierwszy; także sędzia królewski i wojewoda Siedmiogrodu [32]

XVI wiek

Nazwisko Okres Władca Uwagi Źródła
Tárcai János 1504–1507 Ulászló II [33]
Szentgyörgyi Péter 1507–1510 II. Ulászló po raz drugi, także sędzia królewski i wojewoda Siedmiogrodu [32]
Szapolyai I. János 1510–1526 II. Ulászló
II. Lajos 		także wojewoda Siedmiogrodu, ispán komitatów: Liptó, Sáros, Sopron, Torna i Trencsén, ban Severin (1513–1516) [32]

Źródła

  • C. Tóth, Norbert; Horváth, Richárd; Neumann, Tibor; Pálosfalvi, Tamás (2016). Magyarország világi archontológiája, 1458–1526, I. Főpapok és bárók [Świecka archontologia Węgier, 1458–1526, Volume I: Prałaci i baronowie]. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. ISBN 978-963-416-035-9.
  • Dörner, Anton E. (2005). "Transylvania between stability and crisis (1457–1541)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (eds.). The History of Transylvania, Vol. I. (until 1541). Romanian Cultural Institute. str. 299–348. ISBN 973-7784-04-9.
  • Engel, Pál (1996). Magyarország világi archontológiája, 1301–1457, I. [Świecka archontologia Węgier, 1301–1457, Volume I]. História, MTA Történettudományi Intézete. ISBN 963-8312-44-0.
  • Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3.
  • Kontler, László (1999). Millennium in Central Europe: A History of Hungary. Atlantisz Publishing House. ISBN 963-9165-37-9.
  • Kordé, Zoltán (2013). A székely ispáni méltóság kezdeteiről [O powstaniu urzędu hrabiego Szeklerów]. W: Tüdős S., Kinga (red.). Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. Székely Nemzeti Múzeum. str. 64–72. ISBN 978-973-0-15187-9.
  • Kordé, Zoltán (2016). "Közigazgatás [Administration]; Katonáskodó székelyek az írott forrásokban [Żołnierze Seklerzy w źródłach pisanych]". W: Benkő, Elek; Oborni, Teréz (red.). Székelyföld története, I. kötet: A kezdetektől 1562-ig. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Haáz Rezső Múzeum. pp. 168–180, 305–320. ISBN 978-606-739-040-7.
  • Kordé, Zoltán (2019). A székely ispáni méltóság története a kezdetektől 1467-ig [Historia godności hrabiego Szeklerów od początku do 1467 roku]. Szeged: Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. ISBN 978-615-80398-7-1.
  • Kristó, Gyula (2003). Early Transylvania (895-1324). Lucidus Kiadó. ISBN 963-9465-12-7.
  • Makkai, László (1994). "The Emergence of the Estates (1172–1526)". W: Köpeczi, Béla; Barta, Gábor; Bóna, István; Makkai, László; Szász, Zoltán; Borus, Judit (red.). History of Transylvania. Akadémiai Kiadó. str. 178–243. ISBN 963-05-6703-2.
  • Pop, Ioan-Aurel (2005). "Transylvania in the 14th century and the first half of the 15th century (1300–1456)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (red.). The History of Transylvania, Vol. I. (until 1541). Romanian Cultural Institute. str. 246–298. ISBN 973-7784-04-9.
  • Stipta, István (1997). A magyar bírósági rendszer története [Historia systemu sądownictwa na Węgrzech]. Multiplex Media – Debrecen University Press. ISBN 963-04-9197-4.
  • Zsoldos, Attila (2011). Magyarország világi archontológiája, 1000–1301 [Świecka archontologia Węgier, 1000–1301]. História, MTA Történettudományi Intézete. Budapest. ISBN978-963-9627-38-3.

Przypisy

  1. ↑ gróf Lázár Miklós Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. — Az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája — Budapest 1881.
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 Zsoldos 2011, str. 239.
  3. ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Kordé 2019, str. 38.
  4. ↑ 4,00 4,01 4,02 4,03 4,04 4,05 4,06 4,07 4,08 4,09 4,10 Engel 1996, str. 192.
  5. ↑ Engel 2001, str. 116.
  6. ↑ Kordé 2016, str. 176.
  7. ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 7,5 7,6 Kordé 2019, str. 59.
  8. ↑ Engel 1996, str. 155, 192
  9. ↑ Engel 1996, str. 155,192.
  10. ↑ 10,0 10,1 10,2 Kordé 2019, str. 60.
  11. ↑ 11,0 11,1 11,2 11,3 11,4 11,5 11,6 11,7 11,8 11,9 Engel 1996, str. 193.
  12. ↑ 12,0 12,1 12,2 Kordé 2019, str. 107.
  13. ↑ 13,0 13,1 13,2 13,3 13,4 13,5 13,6 13,7 Kordé 2019, str. 108.
  14. ↑ Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3. str. 193
  15. ↑ Engel 1996, str. 189, 193, 218, 220.
  16. ↑ Engel 1996, str. 193.
  17. ↑ Engel 1996, str. 189, 193, 218.
  18. ↑ 18,0 18,1 18,2 18,3 18,4 18,5 Kordé 2019, str. 109.
  19. ↑ 19,0 19,1 Engel 1996, str. 193–194.
  20. ↑ 20,0 20,1 20,2 20,3 20,4 20,5 20,6 20,7 20,8 Engel 1996, str. 194.
  21. ↑ Engel 1996, str. 48, 194.
  22. ↑ Engel 1996, str. 15, 34, 98, 114, 123, 125, 140, 145–146, 154, 186, 190, 201, 205.
  23. ↑ 23,0 23,1 23,2 23,3 23,4 23,5 Kordé 2019, str. 166.
  24. ↑ Engel 1996, str. 15, 30, 34, 98, 100, 105, 117, 125, 128, 140, 154, 177, 199, 205, 208, 210, 222, 194.
  25. ↑ 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,5 25,6 Kordé 2019, str. 167.
  26. ↑ 26,0 26,1 26,2 26,3 26,4 26,5 26,6 C.Tóth i inni 2016, str. 122.
  27. ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 121.
  28. ↑ 28,0 28,1 28,2 28,3 Kordé 2019, str. 168.
  29. ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 123.
  30. ↑ 30,0 30,1 30,2 30,3 30,4 C.Tóth i inni 2016, str. 86, 123.
  31. ↑ 31,0 31,1 31,2 C.Tóth i inni 2016, str. 87, 123.
  32. ↑ 32,0 32,1 32,2 C.Tóth i inni 2016, str. 88, 123.
  33. ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 123.

{{#invoke:Check for unknown parameters|check|unknown=|preview=Page using Template:Reflist with unknown parameter "_VALUE_"|ignoreblank=y| 1 | colwidth | group | liststyle | refs }}

Źródło: „http://natusiewicz.pl/felczak/index.php?title=Lista_Comes_Siculorum&oldid=41756”