Szilágy
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
Szablon:MagyarVármegye Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része. Plik:Hungary 1490.jpg Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Plik:Szilágy county administrative map.jpg Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Spis treściFöldrajzAz egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta. TörténetePowiat powstał w 1876 r. Z połączenia powiatu Kraszna i środkowego Szolnok, uzupełnionego o powiat Egregy z powiatu dobokańskiego. Powiat w 1910 r. Zajmował powierzchnię 3815 km², a jego siedzibą od początku była Żila. A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah. W rzeczywistości jest częścią Rumunii od 1919 roku i oficjalnie od 1920 roku. Zgodnie z drugą decyzją wiedeńską terytorium powiatu zwrócono Węgrom w 1940 r. I istniało ono ponownie do 1944 r. Z nieznacznie zmodyfikowanym obszarem. 1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt. Po drugiej wojnie światowej ponownie stał się częścią Rumunii. W 1960 roku jego terytorium zostało podzielone między okręgi Szilágy, Satu Mare i Marmarosz w Rumunii. A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel. Lakosság1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből: KözigazgatásA vármegye hat járásra volt felosztva:
Források |
|