| Strona |
Autorzy |
Nota
|
| [1] |
[2] |
Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
|
| Strona |
Autorzy |
Nota
|
| [3] |
[4] |
Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.
|
Lista ispánów Seklerów
Pierwszą pełną listę opracował Miklós Lázár.[1]
XIII wiek
XIV wiek
| Nazwisko
|
Okres
|
Władca
|
Uwagi
|
Źródła
|
| wakat
|
1301
|
1314
|
| Losonci I. István
|
1315
|
I. Károly
|
później Ban Severin
|
[3][4]
|
| Losonci Tamás
|
1319 (1315–1320)
|
brat Stefana I Losonciego
|
[3][4]
|
| Kacsics IV. Simon
|
1321-1322 (1321–1327)
|
Michael, syn varnagy Solymosi; także ispán z komitatów: Krassó i Somlyó (obecnie ?emlacu Mare w Rumunii), Mediasch i Bistritz]]
|
[3][4]
|
| Szécsényi I. Tamás
|
1322
|
w tym roku także wojewoda Siedmiogrodu
|
| Hermán Lack
|
1329-1343 (1328–1343)
|
I. Károly, I. Lajos
|
hrabia trzech klanów Seklerów; także ispán Mediasch i Bistritz oraz komitatu Csanád
|
[5][6][4][7]
|
| Lackfi András
|
1342-1351 (1343–1350)
|
I. Lajos
|
Lachk ispán Seklerów; wojewoda Siedmiogrodu, także ispán komitatów: Szatmár i Máramaros oraz Mediasch, Bistritz, Kronstadt od 1350 do 1402
|
[8] [7][9]
|
| Bereczk
|
1351
|
|
| Nicholas Báthor
|
1350–1352
|
Louis I
|
| Raholcai Lőkös
|
1353-1355 (1352–1356)
|
także ispán Kronstadt i stolnik królewski i podczaszy królewski; hrabia administrujący Kronstadtem, bez powoływania się na tytuł ispána od 1355 roku
|
[7][4]
|
| Zsámboky János
|
1356-1360
|
I. Lajos
|
[7][4]
|
| Gilétfi János
|
1358
|
Syn palatyna Miklósa
|
| Lackfi Dénes
|
1360
|
W 1359 roku był już wojewodą siedmiogrodzkim
|
| Lackfi II. Miklós
|
1361/63-1367 ??? (1363–1367)
|
brat Denisa Lackfi, ispán komitatów: Szatmár, Máramaros, Ugocsa i Kraszna
|
[7][4]
|
| Lackfi II. István
|
1367-1371
|
|
[7][4]
|
| Losonci I. László
|
1372-1375 (1373–1376)
|
później wojewoda Siedmiogrodu
|
[7][4]
|
| Derencsényi Miklós
|
1377-1380
|
|
[4][10]
|
| Perényi I. Miklós
|
1380-1382
|
|
[4][10]
|
| Losonci Miklós
|
1383-1385 (1382–1385)
|
I. Mária
|
brat Władysława Losonci
|
[11][10]
|
| Bélteki Balk
|
1385-1390
|
I. Mária, Zsigmond
|
Szász wicewojewoda razem z bratem Dragiem
|
[11][12]
|
| Bélteki Drag
|
1385-1390
|
razem z bratem Balkiem
|
| Bélteki János
|
1390
|
|
[11][12]
|
| Simon Szécsén
|
1390–1391
|
|
[11][12]
|
| Kanizsai II. István
|
1390-1395
|
|
Osl
|
[11][13]
|
| Bebek III. Ferenc
|
1395-1397
|
|
|
[11][13][14]
|
| Perényi Péter
|
1397-1398 (1397–1401)
|
Zsigmond
|
Syn Szymona Perényi razem z Jánosem Maróti (1397–1398); także ispán komitatów: Szatmár i Ugocsa i (od 1398) Ung
|
[15] [13]
|
| Maróti János
|
1398 (1397–1398)
|
razem z Péterem Perényi (1397–1398)
|
[16] [11][13]
|
XV wiek
| Nazwisko
|
Okres
|
Władca
|
Uwagi
|
Źródła
|
| Perényi Péter
|
1401
|
Zsigmond (1387-1437)
|
|
Csáky György Mácsai György
|
1401-1403 (1402–1403 )
|
Georgius filius Stephani de Macha (Mácsai György) razem
|
[13][17]
|
Haraszti János Monostori László
|
1404
|
razem z Monostori László
|
[11][13]
|
| Marcali Dénes
|
1404
|
Brat Miklósa Marcali wojewody Siedmiogrodu
|
|
| Nádasi Mihály
|
1405-1419 (1405–1422)
|
członek Sárkány-rend
|
[11][13]
|
| wakat
|
1420-1422
|
|
|
| Bebek Péter
|
1423-1426 (1422–1426)
|
syn palatyna Bebek Detrego
|
[11][13]
|
| Kusalyi Jakcs János
|
1427-1432 (1426–1432)
|
|
Syn skarbnika królewskiego Kusalyi Jakcs György
|
[18][19]
|
| Kusalyi Jakcs Mihály
|
1427-1438 (1426–1438 )
|
Zsigmond (1387-1437) Albert (1438-1439)
|
Syn Stefana; później wojewoda Siedmiogrodu
|
[18][19]
|
| Tamási Henrik Mihály
|
1437-1438
|
Kusalyi Jakcs Mihállyal; syn wojewody Tamási János
|
[18][20]
|
| Bebek II. Imre ??
|
1438-1440 (1438–1441)
|
Albert (1438-1439) I. Ulászló (1434-1444)
|
wnuk I. Imre (wojewody); później wojewoda Siedmiogrodu
|
[18][20]
|
| Csáky Ferenc
|
1438-1441
|
Albert (1438-1439) Alžběta (1437-1439) I. Ulászló (1434-1444)
|
Csáky György fia
|
[18][21]
|
| Zoltáni Lőrinc
|
1439
|
Albert (1438-1439)
|
|
|
| Kusalyi Jakcs Mihály
|
1439
|
Alžběta (1437-1439)
|
Csáky Fereccel
|
|
| Losonci II. Dezső
|
1441
|
przed tym wojewoda Siedmiogrodu
|
|
| Bánfi István
|
1441 (1440–1441)
|
Losonci Dezsővel; wnuk bana Bánfi Dénes
|
[18][20]
|
| Hunyadi János
|
1441–1446
|
I. Ulászló (1434-1444)
|
także wojewoda Siedmiogrodu, Ban Maczwy, commier Nándorfehérvár (Beograd, Serbia), ispán komiatów: Arad, Csanád, Csongrád, Keve, Közép-Szolnok, Krassó, Temes (1441–1446); ispán komitatu Máramaros – (1443–1445), Bihar – (1443–1446), Szabolcs i Ugocsa – (1444–1446), Kraszna — (1445), Szatmár – (1445–1446)
|
[22][23]
|
| Újlaki V. Miklós
|
1441–1446
|
także wojewoda Siedmiogrodu, ban Severin, commier Nándorfehérvár, ispán komitatów: Arad, Bács, Baranya, Bodrog, Csongrád, Keve, Máramaros, Szerém, Temes, Tolna i Valkó – (1441–1446); ispán Fejér – (1441–1443), Torontál – (1444–1446), Somogy – (1444–1446)
|
[23][24]
|
| Csáky Ferenc
|
1446–1448
|
|
Po raz trzeci
|
[20][23]
|
| Rozgonyi II. János
|
1449
|
|
|
[20][23]
|
| Rozgonyi Rénold
|
1449–1453 ?
|
|
Po raz pierwszy; razem z Rozgonyi Rénoldem i Rozgonyi Oszvaldem
|
|
| Rozgonyi Oszvald
|
1449–1453 ?
|
|
Po raz pierwszy; razem z Rozgonyi II. Jánosem (1449)
|
|
| Hédervári Imre
|
1454
|
V. László (1453-1457)
|
razem z Ország Jánosem (1454)
|
[20][23]
|
| Ország János
|
1454–1457
|
V. László (1453-1457)
|
razem z Hédervári Imrem (1454), z Rozgonyi Oszvaldem (1454–1457), z Rozgonyi Rénoldem (1455), i z Rozgonyi II. Jánosem (1457)
|
[20][23]
|
| Rozgonyi Oszvald
|
1454–1458
|
V. László (1453-1457)
|
Po raz drugi; razem z Ország Jánosem (1454–1457), z Rozgonyi Rénoldem (1455), z Rozgonyi II. Jánosem (1457)
|
[20][25]
|
| Rozgonyi Rénold
|
1455 ?
|
V. László (1453-1457)
|
Po raz drugi; razem Ország Jánosem i Rozgonyi Oszvaldem (1455)
|
?
|
| Rozgonyi II. János
|
1457
|
V. László (1453-1457)
|
Po raz drugi; razem z Ország Jánosem i Rozgonyi Oszvaldem (1457); także wojewoda Siedmiogrodu
|
[20][25]
|
| Paksi László
|
1458–1459
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
razem z Lábatlan Jánosem (1458–1459)
|
[25][26]
|
| Lábatlan János
|
1458–1460
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
takżeispánTemes County (1459–1460); razem z Paksi Lászlóm (1458–1459)
|
[25][27]
|
| Rozgonyi Oszvald
|
1460–1461
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
Po raz trzeci; razem z Losonci III. László (1460–1461), i z Sebestyén i Rénold Rozgonyi (1461); także ispán komitatu Abaúj (1460–1461)
|
[25][26]
|
| Losonci III. László
|
1460–1461
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
razem z Rozgonyi Oszvaldem (1460–1461)
|
[25][26]
|
| Rozgonyi Sebestyén
|
1461
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
razem z Rozgonyi Oszvaldem i Rozgonyi Rénoldem (1461); także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatu Temes
|
[25][26]
|
| Rozgonyi Rénold
|
1461–1463
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
razem zRozgonyi Oszvaldem i Rozgonyi Sebestyénem (1461); także ispán komitatów: Abaúj i Zemplén
|
[26][28]
|
| Dengelegi Pongrác János ??
|
1462–1465
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
Po raz pierwszy; także wojewoda Siedmiogrodu, ban Severin, i ispán komitatu Közép-Szolnok
|
[26][28]
|
Szentgyörgyi Sigismund Szentgyörgyi János Ellerbach Bertold
|
1465–1467
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
|
[26][28]
|
| Daróci János
|
1467
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
|
[28][29]
|
| Dengelegi Pongrác János
|
1467–1472
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
Po raz drugi; razem z Monoszlói Csupor Miklós (1468–1472); także wojewoda Siedmiogrodu, ispán komitatów Közép-Szolnok i Temes – (1470–1472)
|
[30]
|
| Monoszlói Csupor Miklós
|
1468–1472
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
razem Dengelegi Pongrác János (1468–1472); także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatu Verőce
|
[30]
|
| Magyar Balázs
|
1472–1475
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
także wojewoda Siedmiogrodu, ispán komitatów: Közép-Szolnok i Temes (1473–1475)
|
[30]
|
| Dengelegi Pongrác János
|
1475–1476
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
Po raz trzeci; także wojewoda Siedmiogrodu
|
[30]
|
| Geréb Péter
|
1477–1479
|
I. Mátyás (1458-1490)
|
także wojewoda Siedmiogrodu
|
[30]
|
| Báthori V. István
|
1479–1493
|
I. Mátyás (1458-1490) II. Ulászló (1490-1516)
|
także judge royal, także wojewoda Siedmiogrodu i ispán komitatów: Somogy, Zala i Zaránd
|
[31]
|
| Losonci III. László
|
1493–1495
|
II. Ulászló (1490-1516)
|
razem z Drágfi Bartholomew Béltek (1493–1495); także wojewoda Siedmiogrodu i skarbnik królewski
|
[31]
|
| Drágffy Bertalan
|
1493–1498
|
II. Ulászló (1490-1516)
|
razem z Losonci III. Lászlóm (1493–1494); także wojewoda Siedmiogrodu oraz ispán komitatów: Közép-Szolnok, Kraszna, Szabolcs, Szatmár i Ugocsa
|
[31]
|
| Szentgyörgyi Péter
|
1498–1504
|
II. Ulászló (1490-1516)
|
Po raz pierwszy; także sędzia królewski i wojewoda Siedmiogrodu
|
[32]
|
XVI wiek
Źródła
- C. Tóth, Norbert; Horváth, Richárd; Neumann, Tibor; Pálosfalvi, Tamás (2016). Magyarország világi archontológiája, 1458–1526, I. Főpapok és bárók [Świecka archontologia Węgier, 1458–1526, Volume I: Prałaci i baronowie]. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. ISBN 978-963-416-035-9.
- Dörner, Anton E. (2005). "Transylvania between stability and crisis (1457–1541)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (eds.). The History of Transylvania, Vol. I. (until 1541). Romanian Cultural Institute. str. 299–348. ISBN 973-7784-04-9.
- Engel, Pál (1996). Magyarország világi archontológiája, 1301–1457, I. [Świecka archontologia Węgier, 1301–1457, Volume I]. História, MTA Történettudományi Intézete. ISBN 963-8312-44-0.
- Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3.
- Kontler, László (1999). Millennium in Central Europe: A History of Hungary. Atlantisz Publishing House. ISBN 963-9165-37-9.
- Kordé, Zoltán (2013). A székely ispáni méltóság kezdeteiről [O powstaniu urzędu hrabiego Szeklerów]. W: Tüdős S., Kinga (red.). Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. Székely Nemzeti Múzeum. str. 64–72. ISBN 978-973-0-15187-9.
- Kordé, Zoltán (2016). "Közigazgatás [Administration]; Katonáskodó székelyek az írott forrásokban [Żołnierze Seklerzy w źródłach pisanych]". W: Benkő, Elek; Oborni, Teréz (red.). Székelyföld története, I. kötet: A kezdetektől 1562-ig. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Haáz Rezső Múzeum. pp. 168–180, 305–320. ISBN 978-606-739-040-7.
- Kordé, Zoltán (2019). A székely ispáni méltóság története a kezdetektől 1467-ig [Historia godności hrabiego Szeklerów od początku do 1467 roku]. Szeged: Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. ISBN 978-615-80398-7-1.
- Kristó, Gyula (2003). Early Transylvania (895-1324). Lucidus Kiadó. ISBN 963-9465-12-7.
- Makkai, László (1994). "The Emergence of the Estates (1172–1526)". W: Köpeczi, Béla; Barta, Gábor; Bóna, István; Makkai, László; Szász, Zoltán; Borus, Judit (red.). History of Transylvania. Akadémiai Kiadó. str. 178–243. ISBN 963-05-6703-2.
- Pop, Ioan-Aurel (2005). "Transylvania in the 14th century and the first half of the 15th century (1300–1456)". In Pop, Ioan-Aurel; Nägler, Thomas (red.). The History of Transylvania, Vol. I. (until 1541). Romanian Cultural Institute. str. 246–298. ISBN 973-7784-04-9.
- Stipta, István (1997). A magyar bírósági rendszer története [Historia systemu sądownictwa na Węgrzech]. Multiplex Media – Debrecen University Press. ISBN 963-04-9197-4.
- Zsoldos, Attila (2011). Magyarország világi archontológiája, 1000–1301 [Świecka archontologia Węgier, 1000–1301]. História, MTA Történettudományi Intézete. Budapest. ISBN978-963-9627-38-3.
Przypisy
- ↑ gróf Lázár Miklós Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. — Az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája — Budapest 1881.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 Zsoldos 2011, str. 239.
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Kordé 2019, str. 38.
- ↑ 4,00 4,01 4,02 4,03 4,04 4,05 4,06 4,07 4,08 4,09 4,10 Engel 1996, str. 192.
- ↑ Engel 2001, str. 116.
- ↑ Kordé 2016, str. 176.
- ↑ 7,0 7,1 7,2 7,3 7,4 7,5 7,6 Kordé 2019, str. 59.
- ↑ Engel 1996, str. 155, 192
- ↑ Engel 1996, str. 155,192.
- ↑ 10,0 10,1 10,2 Kordé 2019, str. 60.
- ↑ 11,0 11,1 11,2 11,3 11,4 11,5 11,6 11,7 11,8 11,9 Engel 1996, str. 193.
- ↑ 12,0 12,1 12,2 Kordé 2019, str. 107.
- ↑ 13,0 13,1 13,2 13,3 13,4 13,5 13,6 13,7 Kordé 2019, str. 108.
- ↑ Engel, Pál (2001). The Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. I.B. Tauris Publishers. ISBN 1-86064-061-3. str. 193
- ↑ Engel 1996, str. 189, 193, 218, 220.
- ↑ Engel 1996, str. 193.
- ↑ Engel 1996, str. 189, 193, 218.
- ↑ 18,0 18,1 18,2 18,3 18,4 18,5 Kordé 2019, str. 109.
- ↑ 19,0 19,1 Engel 1996, str. 193–194.
- ↑ 20,0 20,1 20,2 20,3 20,4 20,5 20,6 20,7 20,8 Engel 1996, str. 194.
- ↑ Engel 1996, str. 48, 194.
- ↑ Engel 1996, str. 15, 34, 98, 114, 123, 125, 140, 145–146, 154, 186, 190, 201, 205.
- ↑ 23,0 23,1 23,2 23,3 23,4 23,5 Kordé 2019, str. 166.
- ↑ Engel 1996, str. 15, 30, 34, 98, 100, 105, 117, 125, 128, 140, 154, 177, 199, 205, 208, 210, 222, 194.
- ↑ 25,0 25,1 25,2 25,3 25,4 25,5 25,6 Kordé 2019, str. 167.
- ↑ 26,0 26,1 26,2 26,3 26,4 26,5 26,6 C.Tóth i inni 2016, str. 122.
- ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 121.
- ↑ 28,0 28,1 28,2 28,3 Kordé 2019, str. 168.
- ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 123.
- ↑ 30,0 30,1 30,2 30,3 30,4 C.Tóth i inni 2016, str. 86, 123.
- ↑ 31,0 31,1 31,2 C.Tóth i inni 2016, str. 87, 123.
- ↑ 32,0 32,1 32,2 C.Tóth i inni 2016, str. 88, 123.
- ↑ C.Tóth i inni 2016, str. 123.
{{#invoke:Check for unknown parameters|check|unknown=|preview=Page using Template:Reflist with unknown parameter "_VALUE_"|ignoreblank=y| 1 | colwidth | group | liststyle | refs }}