Szilágy

Strona	Autorzy	Nota
[1]	[2]	Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach.

18px Komitaty króla Stefana I ♦ Abaúj ♦ Bács ♦ Baranya ♦ Békés ♦ Bihar ♦ Bodrog ♦ Borsod ♦ Csanád ♦ Csongrád ♦ Doboka ♦ Esztergom ♦ Fehér ♦ Fejér ♦ Gömör ♦ Győr ♦ Háromszék ♦ Heves ♦ Hunyad ♦ (Karakó) ♦ Keve ♦ Kolozs ♦ Komárom ♦ Kovinska ♦ Krassó ♦ Küküllő ♦ Moson ♦ Nógrád ♦ Nyitra ♦ Pest ♦ Pilis ♦ Pozsony ♦ Somogy ♦ Sopron ♦ Szabolcs ♦ Szatmár ♦ Szepes ♦ Szerém ♦ Szolnok ♦ Temes ♦ Tolna ♦ Torda ♦ Újvár ♦ Ung ♦ Valkó ♦ Varasd ♦ Vas ♦ Verőce ♦ Veszprém ♦ Visegrád ♦ Zala ♦ Zaránd ♦ Zemplén ♦ Zólyom Szablon:MagyarVármegye Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része. Plik:Hungary 1490.jpg Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel Plik:BihorSolnocCrasnaCountyJosephinischeLandesaufnahme.jpg Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Plik:Hungary, Galicia and Transylvania.jpg Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Plik:Szilágy county administrative map.jpg Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Földrajz Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta. Története Powiat powstał w 1876 r. Z połączenia powiatu Kraszna i środkowego Szolnok, uzupełnionego o powiat Egregy z powiatu dobokańskiego. Powiat w 1910 r. Zajmował powierzchnię 3815 km², a jego siedzibą od początku była Żila. A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah. W rzeczywistości jest częścią Rumunii od 1919 roku i oficjalnie od 1920 roku. Zgodnie z drugą decyzją wiedeńską terytorium powiatu zwrócono Węgrom w 1940 r. I istniało ono ponownie do 1944 r. Z nieznacznie zmodyfikowanym obszarem. 1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt. Po drugiej wojnie światowej ponownie stał się częścią Rumunii. W 1960 roku jego terytorium zostało podzielone między okręgi Szilágy, Satu Mare i Marmarosz w Rumunii. A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel. Lakosság 1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből: 136 087 (59,13%) román 87 312 (37,94%) magyar 3727 (1,62%) szlovák Közigazgatás A vármegye hat járásra volt felosztva: Krasznai járás, székhelye Kraszna Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város) Tasnádi járás, székhelye Tasnád Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város) Zsibói járás, székhelye Zsibó Források Szablon:Petri

Plik:Hungary Arms.svg 21px 18px Węgierskie komitaty w Rumunii 20px ♦ Alba Inferioară ♦ Arad ♦ Bichiș ♦ Bihor ♦ Bistrița-Năsăud ♦ Brașov ♦ Caraș-Severin ♦ Cenad ♦ Ciuc ♦ Cluj ♦ Făgăraș ♦ Hunedoara ♦ Maramureș ♦ Mureș-Turda ♦ Odorhei ♦ Sălaj ♦ Sătmar ♦ Sibiu ♦ Solnoc-Dăbâca ♦ Timiș ♦ Târnava Mare ♦ Târnava Mică ♦ Torontal ♦ Trei Scaune ♦ Turda-Arieș ♦ Ugocea