Węgierscy oligarchowie: Różnice pomiędzy wersjami
| Linia 54: | Linia 54: | ||
[[Kategória:Magyar feudalizmus]] | [[Kategória:Magyar feudalizmus]] | ||
[[Kategória:Társadalmi rétegek]] | [[Kategória:Társadalmi rétegek]] | ||
| + | |||
| + | [[Kategoria:50%]] | ||
| + | {{Uwaga| | ||
| + | |strona = https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1k_Ugrin_(orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3) | ||
| + | |autorzy = https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cs%C3%A1k_Ugrin_(orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3)&action=history | ||
| + | |nota = węgierski | ||
| + | }} | ||
| + | {| | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| + | {| | ||
| + | |-style="vertical-align:top;" | ||
| + | | | ||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[brak informacji]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Ban Severin]]<br>(ok.1268) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[brak informacji]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Monoszló III. Miklós]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Koniuszy królewski]]<br>(1273) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[brak informacji]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Gutkeled Pál]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Ban Severin]]<br>(ok.1274-1275) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Gutkeled Pál]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Csák II. Máté]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Wojewoda Siedmiogrodu]]<br>(1275) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Kán II. László]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Geregye Miklós]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Sędzia królewski]]<br>(1275-1276) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Mojs, syn Mojsa]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Kán II. László]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Wojewoda Siedmiogrodu]]<br>(1276) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Csák II. Máté]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Kökényes-Radnót II. Mikod]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Ban Severin]]<br>(1276) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Gutkeled Pál]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Kőszegi Iván]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Skarbnik królewski]]<br>(1277-1279) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Aba II. Lőrinc]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[brak informacji]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Ban Maczwy]]<br>(1279) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Kun Erzsébet]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Péter (podczaszy)]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Sędzia królewski]]<br>(1304?-1311?) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Csák János]] | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | {{Redoslijed| | ||
| + | |poprzednik = [[Kőszegi III. Miklós]] | ||
| + | |gl_članak_funkcija = [[Skarbnik królewski]]<br>(1307-1309) | ||
| + | |współrządzący = | ||
| + | |następca = [[Csák III. Máté]] | ||
| + | }} | ||
| + | {| | ||
| + | | | ||
| + | |} | ||
| + | [[Gutkeled II. Miklós|II Miklós/Nikola II.]]<br>[[Gutkeled Joakim|Joakim Pektar]]<br>I. István/Stjepan II.<br>Pál <br> | ||
| + | Miklós Gutkeled (hu) (†1288), juge suprême du Royaume de Hongrie, voïvode de Transylvanie.<br> | ||
| + | Joakim Gutkeled (hu) (†1277), ban de Slavonie, maître du trésor.<br> | ||
| + | István Gutkeled (hu) (†1280), juge suprême de Hongrie. | ||
| + | |||
| + | '''Csák III. Ugrin''' Ugrin (*Ugron przed 1240, † 1311), węgierski szlachcic z rodu [[Csák]]ów, [[Ban Severin]] (1268) za panowania króla Węgier [[IV. Béla| Béli IV], Nie sprawował urzędu krajowego za panowania [[V. István magyar király|Stefana V]]. Za panowania [[IV. László|Władysława IV]] był [[koniuszy|koniuszym królewskim]] (1272–1274), [[ispán]]em komitatu [[Szerém]] (1272–1273), '''banem tytularnym''', [[sędzia|sędzią królewskim]] (1275), [[wojewoda|wojewodą Siedmiogrodu]] (1275–1276), [[ispán]] komitatu [[Bánya]] (1277), [[Ban Maczwy|banem Maczwy]] i [[Ban Bośni|banem Bośni]] (1278–1279). Za panowania [[III. András|Andrzeja III]] był [[ispán]]em komitatu [[Pozsega]] (1293). W 1298 r. król nazwał go „najbardziej '''zaproszonym'''” baronem. Podczas ''[[interregnum]]'' był „strażnikiem” i „najwierniejszym baronem” [[Karol Robert|Karola Roberta]]. Ponownie został [[ispán]]em komitatu [[Szerém]] i [[tárnokmester]] (1306–1309). | ||
| + | |||
| + | <small><small>''Tekst pochyłą czcionką'''''Csák nembeli Ugrin''' (''Ugron''; [[1240]] előtt – [[1311]]) országbáró (– ''barones regni''), a [[Csák nemzetség]] tagja. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] uralkodása alatt [[Szörényi bánság|szörényi bán]] (1268). [[V. István magyar király|V. István]] alatt nem töltött be országos tisztséget. [[IV. László magyar király|IV. László]] alatt [[lovászmester]] (1272–1274), [[Szerém vármegye|szerémi]] [[ispán]] (1272–1273), címzetes bán, [[országbíró]] (1275), [[erdélyi vajda]] (1275–1276), [[Bánya várispánság|bányai]] ''(banai)'' ispán (1277), [[tárnokmester]] (1277–1279), majd [[Macsói bánság|macsói]] és [[Boszniai bánság|boszniai]] bán (1278–1279). [[III. András magyar király|III. András]] alatt [[Pozsega vármegye|pozsegai]] ispán (1293). 1298-ban a király a „leghívebb” bárójának nevezte. Az interregnum idejében Károly Róbert „gyámja” és „leghűségesebb bárója”, ismét szerémi ispán és tárnokmester (1306–1309). </small></small> | ||
| + | |||
| + | Współczesne mu zapisy obejmują nazwiska ''Ugrinius'', ''Ugrinus'', ''Wgrinus'', ''Wgrino'', ''Vgrini'', dla których przez resztę życia stosował przedrostek ''filius Pous''. | ||
| + | |||
| + | <small><small>A korabeli iratokban ''Ugrinius'', ''Ugrinus'', ''Wgrinus'', ''Wgrino'', ''Vgrini'' neveken fordul elő, melyhez élete végéig a ''filius Pous'' előnevet használta. </small></small> | ||
| + | |||
| + | == Pochodzenie, krewni == | ||
| + | |||
| + | Na podstawie jego własnego imienia ''magister Ugrinius filius Pous de genere Chaak'' można wyciągnąć wniosek, że „pan Ugrian” był synem Pousa (Pózs) z '''rodziny''' [[Csák]]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>Származására saját névhasználata ''magister Ugrinius filius Pous de genere Chaak'' adja az első támpontot, amely szerint „Ugrin mester” a [[Csák nemzetség]]ből származó Pous (Pózs) fia volt.</small></small> | ||
| + | |||
| + | [[Plik:Csák Ugrin 1274. évi névhasználata.JPG|thumb|left|500px|Ugrin, syn Pousa (Csák Ugrin), [[koniuszy królewski]] w roku 1274]] | ||
| + | |||
| + | Analiza warunków własności stwarza okazję do dalszego '''postępu'''. W 1284 r. Ugrin Csák podarował swoją starodawną posiadłość Kenéz (Keniz), położoną w pobliżu rzeki Gyöngyös w komitacie [[Vas]], jako nagrodę za zasługi dla bana Tivadar z rodziny Gyovad [m 1]. Imię Pous zostało po raz pierwszy wspomniane w 1240 r. w Kenéz - 20 grudnia tego roku sędzia [[Andor, Szerafin fia|Andrzej, syn Serafina]] [m 3] zeznaje, że z powodu niektórych posiadłości wcześniejszy proces przeciwko Csákowi został założony przez małoletnie dzieci Pousa i małżonka Baasa (Bázs). podlegał jurysdykcji sędziego krajowego. W pozwie nienazwani małoletni synowie Pousa - ich najbliżsi krewni - byli reprezentowani przez arcybiskupa Ugrina z Kalocsa, za pośrednictwem jego prawnika, kapelana [[Csák Demeter|Demetriusza Csáka]], [[ispán]]a z komitatu [[Csanád]] [1]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>Továbblépésre a birtokviszonyok vizsgálata nyújt lehetőséget. Csák Ugrin 1284-ben a [[Vas vármegye|Vas megyei]] [[Gyöngyös (Rába)|Gyöngyös folyó]] mellett fekvő ősi birtokát, [[Kenéz (település)|Kenéz]] ''(Keniz)'' helységet, szolgálatai jutalmául a Gyovad<ref group=m>A korabeli iratokban ''Gowad'', ''Gyowad'', ''Gywad'', ''Guagh'' néven előforduló nemzetség.</ref> nembeli Tivadar bánnak<ref group=m>Tivadar, Csák Ugrin macsói albánja (vicebánja) volt.</ref> adományozta. Pous nevét 1240-ben említik először Kenéz helységről szólva — ez év december 20-án [[Andor, Szerafin fia|András]]<ref group=m>Szerafin fia András (1239–1241), a muhi csatában esett el.</ref> országbíró tanúsítja, hogy az itt lévő bizonyos birtokok miatt a [[vasvár]]i káptalan Pous kiskorú fiai és ''Baas'' (Bázs) ispán fia Csák ellen régebben indított pere az országbíró döntése alá került. A birtokperben Pous meg nem nevezett kiskorú fiait – legközelebbi rokonai – a [[Csák nembeli Demeter]] [[Csanád vármegye|csanádi]] ispán és ügyvédje révén [[Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin]] kalocsai érsek képviselték.<ref name="Wertner">{{cite journal | last=Wertner | first=Mór |authorlink=Wertner Mór | title= Adalékok a csák nemzetség történetéhez| journal=Turul | year=1900. ; 4. szám| pages= }}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | [[Csák Pósa|Pous]], uważany za '''brata''' [[Csák Demeter|Demetriusza]] '''i''' [[Csák Ugrin|Ugrina]] [[Arcybiskup Kalocsa|arcybiskupa Kalocsa]], był już [[ispán]]em komitatu [[Vas]] w 1225 roku. W 1227 r. był [[ispán]]em komitatu [[Fejér]] i zastępcą skarbnika księcia Beli i [[skarbnik|skarbnika królewskiego]], gdy [[IV. Béla|Bela IV]] wstąpił na tron; obok tego jest [[ispán]] komitatu [[Bács]]. Po 1235 roku nie ma go już na liście, prawdopodobnie zmarł w 1235 lub 1236 roku. Starodawne posiadłości Pousa znajdowały się w komitatach [[Vas]] i [[Nógrád]]]. Jego ojcem, podobnie jak Demetriusza, był [[Csák Luka|Łukasz]]. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>A [[Csák nembeli Demeter]] és [[Csák nembeli Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin]] testvérének tartott Pous 1225-ben már [[Vas vármegye|Vas megye]] ispánja volt. 1227-ben [[Fejér vármegye|Fejér megye]] ispánja és [[IV. Béla magyar király|Béla herceg]] [[tárnokmester]]e. 1233-ban még tárnokmester és ezen tisztsége alatt [[Szörényi bánság|szörényi bán]] is. IV. Béla trónra lépésekor is tárnokmester volt; mellette [[Bács vármegye|Bács megye]] ispánja. 1235 után már nem szerepel, valószínűleg 1235-ben vagy 1236-ban halhatott meg. Pous ősi birtokai Vas és [[Nógrád vármegye|Nógrád megyében]] feküdtek. Az ő apja, akárcsak Demeteré a [[Csák nembeli Luka]] ''(Lukács)'' lehetett.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | '''Pous z pewnością nie żył w 1240 roku, więc nie może być tym samym co Pous, syn Pétera Csáka, który pochodzi z 1267 roku i jest tej samej płci. Syn Piotra, Dominik, nabył Ujlak (Ilok) w komitacie [[Valkó]] w 1268 r., który później stał się, ale nie był spokrewniony, własnością rodziny Ugrinów Csáka i nazwany jego imieniem [1].''' | ||
| + | |||
| + | <small><small>Pous 1240-ben már biztosan nem élt, így nem lehet azonos az 1267-ben szereplő és ugyancsak [[Csák nembeli Péter]] fia [[Csák nembeli Domonkos|Domonkos]] testvérével, [[Csák nembeli Pous|Poussal]]. Péter fia Domonkos 1268-ban szerezte meg a [[Valkó vármegye|Valkó megyei]] [[Újlak (Horvátország)|Ujlakot]] ''(Ilok)'', amely később – de nem rokonság révén – Csák Ugrin családjának is birtokközpontja és névadója lett.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | == Pályája, birtokügyei == | ||
| + | == Twoja kariera, majątek ma znaczenie == | ||
| + | |||
| + | Ugrina spotykamy po 1240 r., a w pierwszym przypadku w 1268 r. jako [[Ban Severin|bana Severin]]. W tym czasie miał dwóch synów, a jeden z jego oficerów przekazał dwa majątki Denisa, syna Arnata Zsadány, komitatowi [[Nógrád]] (obecnie Felső i Alsópetény), '''w granicach dziadka i ojca'''. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Ugrinnal 1240 után, első esetben 1268-ban szörényi bánként találkozunk. Ekkor már két fia is van, és egyik tisztjének a Zsadány nembeli Arnat fia Dénesnek a Nógrád megyében lévő Petény (jelenleg [[Felsőpetény|c]]- és [[Alsópetény]]) nevű két birtokát azokkal a határokkal adományozta el, amelyekben nagyatyja és atyja is bírta.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Po śmierci Beli IV, Ugrin nie pełnił żadnego urzędu państwowego za panowania [[V. István|Stefana V]]. Prawdopodobnie było to spowodowane jego stanowiskiem podczas konfliktu dwóch królów [1]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>IV. Béla halála után [[V. István magyar király|V. István]] alatt nem viselt országos hivatalt, ennek oka valószínűleg a két király szembenállása idején képviselt pártállása lehetett.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Po objęciu tronu przez [[IV. László|Władysława IV]] ponownie był [[sędzia|sędzią królewskim]], od 27 listopada 1272 r. do 1274 r., a od 1 grudnia 1272 r. do 27 września 1273 r. [[ispán]]em komitatu [[Szerém]]. Jako lovászmester potwierdza swoją nadaną w 1268 r. '''posiadłość osmańską''', w której po raz pierwszy nazywa siebie jako ''Mistrz Ugrin, syn Pousa z rodziny Csáków'' [1]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[IV. László magyar király|IV. László]] trónra lépésekor újra országnagy, 1272. november 27-től 1274-ig lovászmester és mellette 1272. december 1-től, 1273 szeptember 27-ig szerémi ispán is. Mint lovászmester erősíti meg a petényi birtokról szóló 1268. évi adományozását, ezen oklevélben nevezi magát először a Csák nembeli Pous fia Ugrin mesternek.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Jesienią 1273 r. '''[M 5]''' Mojs był z palatynem, a później Simon zastępcą sędziego Börd '''(kto)?''' zbuntował się przeciwko Władysławowi IV. [1] [2] 17 października 1273 r. w Budzie król nazywa '''Ugrina''' niewiernym i przekazuje '''jego''' pałac w Ostrzyhomiu jako '''biskup''' Budy za '''jego''' długi [3]. Niemniej jednak w 1275 r. Ugrin nadal był [[sędzia|sędzią królewskim]] i tytularnym banem, a pałac Ostrzyhom '''pozostał'''. 2 grudnia 1275 r. otrzymał funkcję [[wojewoda|wojewody Siedmiogrodu]], które pełnił tylko do pierwszej połowy 1276 r. Od 10 listopada 1277 r. do 29 marca 1279 r. był '''porucznikiem królewskim''', a w 1277 r. był '''małżonkiem''' komitatu [[Bánya]] ''(Bana)''. W latach 1278–1279 był [[Ban Maczwy|banem Maczwy]] i [[Ban Bośni|banem Bośni]]. Pod koniec marca 1278 roku sprzedał swój pałac w Ostrzyhomiu miejscowej kapitule, a wiosną 1280 roku sprzedał pozostałą część swojej posiadłości w Petény [[ispán]]owi Erdő z rodziny [[Zsombor]] [1]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>1273 őszén<ref group=m>Wertner az eseményt 1275 első felére tette (a korábbi Moys nádorról írt tanulmányában foglaltakkal egyezően).</ref> Mojs volt nádorral és bördi Simon későbbi alországbíróval együtt IV. László ellen fellázadt.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/> 1273. október 17-én Budán, a király hűtlennek nevezi és esztergomi palotáját tartozásai fejében Walter budai ispánnak adományozza.<ref>{{cite book |author= Csánky Dezső |authorlink= Gárdonyi Albert |title= Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest, I. (1148-1301). |publisher= Budapest |year= 1936.}}</ref> Ennek ellenére 1275-ben mégis országbíró és címzetes bán, és az esztergomi palota is a birtokában maradt. 1275. december 2-án megkapta az erdélyi vajdaságot, amelyet csak rövid ideig, 1276 első feléig töltött be. 1277. november 10-től, 1279. március 29-ig királyi tárnokmester, és mellette 1277-ben Bánya ''(Bana)'' megye ispánja is. 1278-tól, 1279-ig [[Macsói bánság|macsói és boszniai bán]]. 1278. március végén adta el az Esztergomban lévő palotáját az esztergomi káptalannak, 1280 tavaszán pedig a petényi birtokának még meglévő részét értékesítette a [[Zsombor nemzetség|Gyula-Zsombor nembeli]] Erdő ispánnak.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Po 1279 roku, Władysław IV odwołał go ze wszystkich funkcji, jego nazwisko pojawia się tylko w sprawach majątkowych. | ||
| + | |||
| + | <small><small>1279 után, IV. László alatt már nem viselt országos tisztséget, neve csak birtokügyekben fordul elő. </small></small> | ||
| + | |||
| + | Latem 1280 r. król László wspomina o [[Kacsics Miklósie|Mikołaju Kacsics]], syna Eustachego (Leustáka), którego przodkowie byli zaangażowani w zabójstwo królowej [[Gertruda|Gertrud]] i stracili majątek w komitacie [[Nógrád]] w Losonc. Według króla Mikołaj odrestaurował majątek Losonc na prośbę Ugrina (syna Pousa). W 1284 r., '''jako syn mistrza Pousa mistrza Csáka''', Ugrin oświadczył, że starodawna posiadłość Kenéza, położona wzdłuż Gyöngyös w komitacie [[Vas]], zostanie przekazana banowi Tivadar jako nagroda za jego usługi, a król Władysław '''opuścił''' darowiznę 27 maja. W 1287 r. osiągnięto porozumienie między Ugrinem a '''Kutami''' komitatu [[Zala]] w sprawie niektórych posiadłości w pobliżu Drawy, co jest znane z ''certyfikacji Kapituły Pozsega''. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>1280 nyarán említi meg László király, mint a [[Kacsics nemzetség|Kacsics nembeli]] Lesták fia Miklós pártfogóját, akinek ősei [[Gertrúd magyar királyné|Gertrúd királyné]] meggyilkoltatásában részt vettek és azért a Nógrád megyei losonci birtokukat elvesztették. A király szerint, Miklós a losonci birtokot Ugrin (Pous fia) kérésére kapta vissza. 1284-ben mint a Csák nembeli Pous mester fia Ugrin mester kinyilatkoztatta, hogy a Vas megyében a Gyöngyös mentén fekvő Kenéz nevű ősi birtokát szolgálatai jutalmazásául Tivadar bánnak adományozza, az adományozást László király május 27-én hagyta helyben. 1287-ben Ugrin és a Zala megyei Kutasiak között, bizonyos Dráva-melletti birtokokat érintően megegyezés jött létre, melyről a pozsegai káptalan tanúsításából szerezhetünk tudomást.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Ugrin nie od razu otrzymał urząd państwowy za czasów [[III. András|Andrzeja III]], ale 11 lipca 1293 r. został [[ispán]]em komitatu [[Pozsega]]. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[III. András magyar király|III. András]] alatt nem kapott ugyan rögtön országos méltóságot, de 1293. július 11-én már [[Pozsega vármegye|Pozsega megye]] ispánja.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Zgodnie z listem Andrzeja III z dnia 11 lipca 1293 r .: [4] | ||
| + | |||
| + | <small><small>III. András 1293. július 11-én kelt levele szerint:<ref>{{cite journal | last=Szabó | first=Károly |authorlink=Szabó Károly (történész)|Szabó Károly | title= III. Endre fogsága | journal=Századok | year=1884. | pages= 97-113}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | „... kiedy wysłał Mistrza Ugrina, swojego ukochanego '''wielbiciela''', nad morze przed swoją matką, a niektórzy z nich zostali schwytani przez niewiernych. | ||
| + | |||
| + | - Komunikat dr Károly Szabó | ||
| + | |||
| + | <small><small>{{idézet|'' … midőn kedvelt hívét Ugrin mestert édesanyja elébe a tengerpartra küldötte, és azt némely hűtlenek foglyul ejtették, Radiszló bán az ő parancsára a hűtlenekkel megütközött, azokat egy rokona és öt szolgája halálával s többek megsebesültével legyőzte, Ugrint kiszabadította … ''|Dr. Szabó Károly közlése}} </small></small> | ||
| + | |||
| + | Potem prawdopodobnie był już w południowej części kraju, w regionie [[Valkó-Szerém]]. 13 lipca 1298 r. Ugrin uzyskał certyfikat Andrzej a III, gdy Tatarzy zostali zaatakowani i zniszczeni w [[Banat Maczwy|banacie Maczwy]], '''mistrz''' Ugrin (syn Pousa) przekroczył Sawę, pokonał wroga i wysłał dwie zabite głowy Tatarów do Budy na dwór królewski. Król podarował Pabart w komitacie [[Valkó]] [[ispán]]owi '''Csák nembeli Orbán ''(Wrbanus)''''', który brał udział w kampanii pod hasłem „zwycięskiego” barona Ugrina, nominowanego do zwycięstwa. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Ezt követően valószínűleg már főként az ország déli részén, a valkó-szerémi vidéken tartózkodott. 1298. július 13-án tanúsította III. András, hogy amikor a tatárok [[Macsói bánság|Macsó vidékét]] megrohanták és pusztították, Ugrin mester (Pous fia) a [[Száva|Száván]] átkelt, az ellenséget legyőzte és két megölt tatár fejét [[Buda (történelmi település)|Budára]] a királyi udvarhoz küldte. A Király a győzelem kapcsán „leghívebb bárója“ Ugrin előterjesztésére, a zászlója alatt a hadjáratban részt vett Csák nembeli Orbán ''(Wrbanus)'' ispán fiainak a Valkó megyében fekvő Pabart adományozta.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Po śmierci Andrzeja III Ugrin stał się wiernym stronnikiem [[Karol Robert|Karola Roberta]]. 24 sierpnia 1304 r. uczestniczył w zgromadzeniu węgierskich kościelnych i świeckich dostojników ku czci ich króla Karola w Pozsony. | ||
| + | |||
| + | <small><small>III. András halála után [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] rendíthetetlen híve lett. 1304. augusztus 24-én [[Pozsony]]ban részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok összejövetelén- </small></small> | ||
| + | |||
| + | Ugrin był [[ispán]]em komitatu [[Szerém]] na czas nieokreślony, a od 15 czerwca 1309 r. do 15 czerwca 1309 r. [1] '''[m 6]''' Ponieważ '''zdeprecjonowany''' palatyn nie był w stanie pełnić funkcji pierwszego barona w pierwszej dekadzie XIV wieku, skarbnik tymczasowo wspiął się na szczyt hierarchii. W 1307 król Karol nazwał Ugrina „najbardziej lojalnym baronem swojego kraju” [5] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Nem meghatározott időszakban volt [[Szerém vármegye|szerémi]] ispán, 1306-tól 1309. június 15-ig pedig [[tárnokmester]].<ref name="Wertner"/><ref group=m>A Wertner által hivatkozott oklevél keltezése: 1307. szeptember 3. ; Engel Pál archontológiája szerint Ugrin 1307-től töltöttbe be a tárnokmesteri méltóságot. Engel Pál: ''Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I.'' MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1996, (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.). 36. o.</ref> Mivel a leértékelődött nádori poszt a 14. század első évtizedében nem tölthette be az első bárói tisztség funkcióját, Csák Ugrin méltósága, a tárnokmesterség emelkedett ideiglenesen a hierarchia élére. Károly király 1307-ben „országa leghűségesebb bárójaként" nevezete meg Ugrint.<ref name="Kristó-1">{{cite journal | last=Kristó | first=Gyula |authorlink=Kristó Gyula | title= I. Károly főúri elitje (1301 – 1309) | journal=Századok | year=1999. | pages= 41-62}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | == 1 == | ||
| + | |||
| + | Według [[Domanovszky Sándor|Sándora Domanovszkyego]] nie wiemy, kiedy dokładnie Ugrin dołączył do Andegawenów. '''[6] [m 7]''' Według [[Karácsonyi János|Jánosa Karácsonyiego]] natychmiast po śmierci Andrzeja III. [7] Po śmierci andrzeja (14 stycznia 1301 r.) Karol przejął Zagrzeb jako '''konserwator''', a [[Garai Pál|Paweł Garai]] oddał '''księciu''' zamek [[Pozsega]] na jego polecenie. [2] | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Domanovszky Sándor]] szerint az Anjoukhoz csatlakozásának idejét pontosan nem tudjuk.<ref name="Domanovszky">{{cite journal | last=Domanovszky | first=Sándor |authorlink=Domanovszky Sándor | title= A pozsonyi krónika | journal=Századok | year=1905. | pages= 518-547}}</ref><ref group=m>Domanovszky Sándor a pozsonyi krónika Csákokra vonatkozó betoldásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy a krónika délvidéki, valószínűleg szláv írója Csák Ugrinnal is összeköttetésben állt.</ref> Károly Róbert a szlavóniai [[Zágráb]]ban értesült III. András haláláról.<ref name="Csukovits">{{cite book |author= Csukovits Enikő |authorlink= Csukovits Enikő |title= Az Anjouk Magyarországon I. rész ; I. Károly és uralkodása (1301 – 1342) |publisher= MTA Történetudományi Intézet - Budapest |year= 2012.}}</ref> [[Karácsonyi János]] szerint Csák Ugrin rögtön III. András halála (1301. január 14.) után Károly Róbert mellé állt. Károlyt Zágrábban gyámjaként ''(conservator)'' vette át, és [[Garai Pál]] is az ő utasítására adta át a hercegnek [[Pozsega]] várát.<ref name="Karácsonyi"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | '''Dyplom''' króla [[Wacław]]a z 26 września 1302 r. po raz pierwszy wspomina Ugrina (syna Pousa) po stronie Karola Roberta, gdy relacjonuje nieudane oblężenie Budy we wrześniu. Karol Robert zawarł sojusz z księciem Austrii [[Rudolf III|Rudolfem Habsburgiem]] w Pozsony 24 sierpnia 1304 r., a na specjalnym dyplomie kościelnej i świeckiej szlachty imię Ugrina '''było również pierwsze''' [8]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Vencel magyar király|Vencel (László)]] király 1302. szeptember 26-án kelt oklevele Ugrint (Pous fiát) elsőként említi Károly Róbert oldalán, amikor beszámol Buda eredménytelen szeptemberi ostromáról. Károly Róbert 1304. augusztus 24-én Pozsonyban szövetségre lépett Habsburg Rudolf osztrák herceggel, az egyházi és világi előkelők ezt tanúsító külön oklevelében Ugrin neve ugyancsak az első helyen áll.<ref>{{cite book |author= Kristó Gyula |authorlink= Kristó Gyula |title= Anjou–kori Oklevéltár. I. 1301-1305. |publisher= Budapest – Szeged|year= 1990.}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | 24 sierpnia 1304 r. Ugrin uczestniczył w spotkaniu węgierskich kościelnych i świeckich dostojników na cześć ich króla Karola w Pozsony [9]. Zgromadzeni panowie zawarli traktat o wzajemnej pomocy z księciem Austrii Rudolfem III przeciwko księciu Czech Wacławowi. [10] | ||
| + | |||
| + | <small><small>1304. augusztus 24-én Ugrin részt vett a királyuknak Károlyt elismerő magyar egyházi és világi méltóságok gyűlésén [[Pozsony]]ban.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/KozMagyOkmanytarak_Pozsony_tortenete_3_kotet/?pg=88&layout=s&query=Borsa%20%20Tam%C3%A1s Pozsony város története III., 75–76. old.]</ref> Az összegyűlt főurak kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttek a cseh trónra ácsingózó [[I. Rudolf cseh király|III. Rudolf osztrák herceggel]] [[Vencel magyar király|III. Vencel]] cseh király ellen.<ref>{{MNL|1|10}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Prawdopodobnie w 1305 r. zbuntował się Jan, syn Ajnarda Zsámbokiego. Zaatakował Ugrina, „Wysokiego Barona Króla” w [[Szerém]]. János Zsámboki został pokonany i przekazany Ugrinowi przez jego prawą rękę, Pawła Garai. [1] [2] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Valószínűleg 1305-ben lázadt fel [[Zsámboki Ajnárd fia János]]. Ő a [[Szerémség]]ben támadta meg Ugrint, „a király legfőbb báróját”. Zsámboki Jánost Ugrin jobbkeze, [[Garai Pál]] győzte le és adta át Ugrinnak.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | W 1307 r. wojewoda Siedmiogrodu [[Kán III. László|Władysław III Kán]] przekazał królowi węgierskiemu [[Otto]]nowi Szeged [6]. Dzięki '''swojej''' interwencji [[arcybiskup Kalocsa]] odwołał wygnanie biskupa [[Monoszló Péter|Piotra Monoszlo]] z Siedmiogrodu na początku tego roku. [2] | ||
| + | |||
| + | <small><small>1307-ben Szegeden [[Kán László]] erdélyi vajda is neki adta át a fogoly [[Ottó magyar király]]t.<ref name="Domanovszky"/> Közbenjárására a kalocsai érsek még ez évben visszavonta [[Monoszló Péter]] erdélyi püspök kiközösítését.<ref name="Karácsonyi"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Ugrin zajmuje również pierwsze miejsce w dwóch 1307 listach darowizny oraz w protokole zjazdu 10 października 1307 r. W Rákos, jako ''Chaak nembeli Pous fia Ugrinus''. Nadal utrzymywał swój pierwszy tytuł w karcie Karola Roberta z 22 września 1308 r. [11] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Két 1307. évi adománylevélben és az 1307. október 10-én Rákoson tartott országgyűlés ''(congregatio)'' jegyzőkönyvében is az első helyen szerepel, ''Chaak nembeli Pous fia Ugrinus'' -ként. Elsőségét még 1308. szeptember 22-én, Károly Róbertnek a budai egyházra vonatkozó oklevelében is tartotta.<ref name="Kristó-3">{{cite book |author= Kristó Gyula |authorlink= Kristó Gyula |title= Anjou–kori Oklevéltár. II. 1306-1310. |publisher= Budapest – Szeged|year= 1992.}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | == 2 == | ||
| + | |||
| + | Kardynał [[Gentile Portino da Montefiore]] miał tylko przedstawiciela w radzie z dnia 27 listopada 1308 r. i podczas koronacji Budy 15 czerwca 1309 r., Prawdopodobnie z powodu jego '''zgiętego''' wieku [11]. 4 września 1310 r. Działał jako '''mistrz''' wśród naśladowców króla, a w 1311 r. spotykamy go po raz ostatni, gdy '''wujek''' zaprasza kapitułę do włączenia pewnego dziekana do niektórych posiadłości [1]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Gentile da Montefiore|Gentilis bíboros]] 1308. november 27-i oklevele szerinti zsinaton, és az 1309. június 15-i budai koronázáson – valószínűleg hajlott kora miatt – már csak képviselője volt jelen.<ref name="Kristó-3"/> 1310. szeptember 4-én mint mester szerepelt a király hívei között, 1311-ben találkozunk vele utoljára, amikor a bácsi káptalant felkéri, hogy bizonyos Dénest néhány birtokba iktasson be.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Jego syn [[Csák Miklós|Mikołaj]] zmarł w 1311 r., zgodnie z dyplomem wydanym w 1317 r., „W szóstym roku po śmierci ojca” [11]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>Fia, [[Csák Miklós]] 1317. évi, „apja halála után 6. évben” kiadott oklevele alapján 1311-ben halt meg.<ref name="Kristó-3"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | === Ugrin tylko jako władca prowincji === | ||
| + | |||
| + | [[Plik:Kiskirályok uralmi területei.jpg|bélyegkép|jobb|Csák Ugrin feltételezett tartományurasága [[Hóman Bálint]] térképe nyomán]] | ||
| + | |||
| + | Kulminacja władzy prowincji na Węgrzech przypadła na pierwszą dekadę XIV wieku, charakteryzującą się także anarchią rządową, ostatnią dekadą życia Ugrina. | ||
| + | |||
| + | <small><small>A [[tartományúr]]i hatalom csúcspontja Magyarországon a kormányzati anarchiával is jellemezhető 14. század első évtizedére, Csák Ugrin életének utolsó évtizedére esett. </small></small> | ||
| + | |||
| + | [[Képes krónika]] pamięta Ugrina, który wraz z innymi, takimi jak[[Csák III. Máté|Mateusz III Csák]] i [[Aba Amadé|Amadeusz Aba]], „przyłączył dziecko do Karola i nazwał go królem, ale tylko słowem, a nie czynem”. [12] [m 8] | ||
| + | |||
| + | <small><small>A [[Képes krónika]] úgy emlékezik meg Ugrinról, mint aki másokkal, így [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Mátéval]] és [[Aba Amadé]]val együtt, „a gyermek Károlyhoz csatlakozott és királynak nevezte őt, de csak szóval, nem tettel”.<ref name="Képes-krónika">{{cite book |author= Kálti Márk |translator=Geréb László |title= Képes Krónika |publisher= Magyar Helikon Könyvkiadó - Budapest |year= 1964.}}</ref><ref group=m>Történettudományi állásfoglások szerint: „Az elbeszélő források, köztük a krónikák is, kétségtelenül csak oklevélben szegény korokra nézve elsődleges fontosságú kútfői történelmünknek." Gerics József: ''Domanovszky Sándor; az Árpád-kori krónikakutatás úttörője.'' Századok, 1978. 236-250. o. ; Kristó Gyula "''a Képes krónika szövegét történettudományunk egyik legfontosabb középkori kútfőjeként tartja számon. Ezt az értékítéletet nem szabad úgy értelmezni, mintha minden sorát, minden adatát és ítéletét valóságnak fognánk fel.'' [...] ''A Képes krónika a[z a] múlt, amely azt szerzője a királyi udvar szemléletében megjeleníti.''" Kristó Gyula: ''A Képes Krónika és kora''. In: Képes Krónika (II. kötet), Helikon, Bp. 1987. 92–93. o.</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | [[Hóman Bálint|Bálint Hóman]] jest współautorem pięciotomowej węgierskiej opowieści z Gyulą Szekfű. W swoim streszczeniu opublikował mapę „oligarchicznego” podziału Królestwa Węgier na początku XIV wieku, w tym widział Ugrinta Csáka wśród oligarchów [9], ale nie uzasadnił tego założenia. Według mapy Hómana Ugrin zdominował [[Szerém]] na północ od Sawy, mniejsze części Slawonii i dzisiejszą [[Bácska|Baczkę]], Banat. W rozdziale zatytułowanym „Walka o tron i władzę” Ugrin wspomina o swoim „ojcostwie” jako '''prekursorze''' wśród tych, „którzy wraz z uzbrojonymi krewnymi i rodzinami przybyli, aby służyć królowi” [13]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Hóman Bálint]] a [[Szekfű Gyula|Szekfű Gyulával]] közösen írt ötkötetes ''Magyar történet'' c. összefoglaló munkájában térképet közölt a Magyar Királyság 14. század eleji „oligarchikus” felosztásáról, amelyen Csák Ugrint is az oligarchák<ref group=m>Oligarcha (görög szó): hatalmaskodó főúr, kevesedmagával a nép felett uralkodó főnemes, kiskirály. Bakos Ferenc: ''Idegen szavak és kifejezések szótára.'' [[Akadémiai Kiadó]]; Budapest, 1976. ; Hagyományos értelemben használt megfelelője a tartományúr.</ref> között szerepeltette, de feltételezését nem igazolta forrásokkal. Hóman térképe szerint Ugrin a Szávától északra eső [[Szerémség]]et, valamint [[Szlavónia]] és a mai [[Bácska]], [[Bánság|Bánát]] kisebb részeit uralta. A „Küzdelem a trónért és hatalomért” fejezetben Csák Ugrin „atyafiságát” élenjáróként említi azok között „akik seregestől tódultak fegyveres rokonaikkal és familiárisaikkal a király szolgálatára”.<ref>[http://mek.oszk.hu/07100/07139/html/0002/0002/0004-19f.html Hóman Bálint: Magyar történet - OLIGARCHIA], mek.oszk.hu</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | |||
| + | Według [[Engel Pál|Pawła Engela]] „Ugrin był jednym z władców prowincji, o którym historycy często zapominają” [14], prawdopodobnie z powodu niesprawdzonego charakteru roszczenia. [[Gyula Kristó|Kristó Gyula]] podsumował cechy władzy prowincji [m 10], ale Ugrin nie jest uwzględniony w przykładach przedstawionych w tym badaniu. [15] Mapa dołączona do opracowania Pawła Engela odróżnia prowincję Ugrin od „hipotetycznej” [14]. Gyula Kristó przejął mapę z tą samą zawartością w późniejszym dziele. [15] Engel nadal wspominał Ugrina wśród '''Lordów''' w swojej późniejszej monografii z 2001 roku [16] | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Engel Pál]] szerint „arról, hogy Ugrin is a tartományurak egyike volt, a történetírók meg szoktak feledkezni“<ref name="Engel">{{cite journal | last=Engel | first=Pál |authorlink=Engel Pál | title= Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310 – 1323). | journal=Századok | year=1988. | pages= 89-146}}</ref> – ennek oka valószínűleg az állítás bizonyítatlansága. A tartományúri hatalom jellemzőit<ref group=m>Kristó Gyula szerint ezek a következők: tartomány méretű magánbirtok, saját külpolitika, szuverén hatalomra törekvés, saját udvartartás, intenzív várépítés, törekvés összefüggő birtoktömb kialakítására, a címhasználat a királyi szándéktól független (mindig a valaha elért legmagasabb), rablógazdálkodás jellegű gazdaságpolitika, az árutermelés és pénzgazdálkodás folyamatával ellentétes belpolitika, városellenesség, erőszakos famíliabővítés, erőszakos (teljes behódolást követelő) egyházpolitika, fokozott jobbágysérelmek.</ref> [[Kristó Gyula]] foglalta össze, de ezen tanulmányában felhozott példák között Csák Ugrin nem szerepel.<ref name="Engel-Kristó-Kubinyi">{{cite book |author= Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András |authorlink= Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András |title= Magyarország története 1301-1526 |publisher= Osiris Kiadó - Budapest |year= 1998.}}</ref> Az Engel Pál tanulmányához mellékelt térképen Csák Ugrin tartományát a „feltevésszerűen“ jelzővel különbözteti meg.<ref name="Engel"/> A térképet Kristó Gyula azonos tartalommal vette át későbbi munkájában.<ref name="Engel-Kristó-Kubinyi"/> Engel későbbi, 2001-es monográfiájában korábbi álláspontját fenntartva továbbra is a tartományurak között említette Ugrint.<ref name="Engel-2">{{cite book |author= Engel Pál |authorlink= Engel Pál |title= Szent István birodalma |publisher= MTA Történetudományi Intézet - Budapest |year= 2001 |pages=109}}</ref> </small></small> | ||
| + | |||
| + | [[Bertényi Iván|Iván Bertényi]] nie klasyfikuje Ugrina jako władcy prowincji w swoich książkach z 1987 r. [17] lub 2000 r. - chociaż tekst tych dwóch dzieł jest prawie identyczny [18]. Według Bertényi obszar między rzekami Drawą i Sawą, wraz z [[Zadunaje|Zadunajem]], był również własnością rodu [[Kőszegi]] w XIII-XIV wieku. wieku. [17] | ||
| + | |||
| + | <small><small>[[Bertényi Iván (történész, 1939)|Bertényi Iván]] sem 1987-es,<ref name="Bertényi-1">{{cite book |author= Bertényi Iván |authorlink=Bertényi Iván (történész, 1939)|title= Magyarország az Anjouk korában |publisher= Gondolat - Budapest |year= 1987 |pages=28}}</ref> sem 2000-es könyvében nem sorolja Ugrint a tartományurak közé — igaz, a két mű szövegrészlete szinte teljesen azonos.<ref name="Bertényi-2">{{cite book |author= Bertényi Iván |authorlink=Bertényi Iván (történész, 1939)|title= A tizennegyedik század története |publisher= Pannonica - Budapest |year= 2000}}</ref> Bertényi szerint a Dráva és Száva folyók közti területet a [[Dunántúl]] mellett szintén a [[Kőszegi család]] birtokolta a 13–14. század fordulóján.<ref name="Bertényi-1"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | [[soldos Attila|Attila Zsoldos]] w ''Hűséges oligarchák'' pPo raz pierwszy w badaniu z 2012 r. rozróżnił „'''oligarchę'''” od „'''prowincjonalnego'''”. Według niego Ugrin należy do kategorii '''prowincji''', ponieważ w swojej prowincji od Temesvár do Pozsega zezwolił na władzę króla (np. sprawiedliwość królewską; darowizny majątku, cła, zwolnienia podatkowe i przypadki, w których zmarł bez spadkobiercy w prowincji Ugrin). ziemie jego posiadacza spoczywały na koronie). Oparł swoje ustalenia na źródłach pierwotnych ('''dyplomach'''). Ale w tym oświadczeniu Zsoldosa „władca prowincji” nie jest już synonimem dotychczas używanego oligarchy, ale nową koncepcją. W nowym sensie władca prowincji: „w średniowiecznym królestwie węgierskim jest to zinstytucjonalizowana władza, która jest jedynym przedstawicielem woli królewskiej na terytoriach wielu okręgów”, podczas gdy skonfrontowany z nią oligarcha jest „władcą prowincji, który wyłącza władzę królewską ze swojej prowincji. Według Zsoldosa rządy prowincji harmonijnie wpisują się w tradycyjny porządek '''państwowy''' w tym kraju. Stało się dysharmonią, a zatem elementem, który należy wyeliminować, '''gdy władca prowincji zostanie oligarchą'''. Według niego potwierdza to również fakt, że po śmierci Ugrina w 1311 r. jego syn [[Csák Miklós|Mikołaj]], w przeciwieństwie do synów innych oligarchów, nie zbuntował się przeciwko Karolowi Robertowi. Po 1311 r. prowincji Ugrina Csáka nie przeszkadzali nowi królewscy [[ispán]]owie [19]. | ||
| + | |||
| + | <small><small>Zsoldos Attila ''Hűséges oligarchák'' c. 2012-es tanulmányában első ízben tett különbséget "oligarcha" és "tartományúr" között. Szerinte Csák Ugrin azért tartozik a tartományúr kategóriába, mert az általa uralt, [[Temesvár]]tól [[Pozsega|Pozsegáig]] terjedő tartományában teret engedett a király hatalmi jogainak (pl. királyi igazságszolgáltatás; birtokok, vámok, adómentességek adományozása, és olyan esetek is ismertek, amikor az Ugrin tartományában örökös nélkül elhunyt birtokos földjei a koronára háramlottak). Megállapításait elsődleges forrásokkal (oklevelekkel) igazolta. De Zsoldos ezen állításában a „tartományúr” már nem az eddig használt oligarcha szinonimája, hanem új fogalom. Az új értelemben a '''tartományúr''': „a középkori Magyar Királyságban olyan intézményesült hatalom, mely többmegyényi területen a királyi akarat egyetlen képviselője”, az ezzel szembeállított '''oligarcha''' viszont „az a tartományúr, aki a királyi hatalmat kizárja a tartományából és funkcióit önkényesen gyakorolja”.<ref name="Zsoldos">{{cite book |last=Zsoldos |first=Attila |editor1-last=Baráth |editor1-first=Magdolna |editor2-last=Molnár |editor2-first=Antal |title=A történettudomány szolgálatában: Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére |publisher=[[Magyar Országos Levéltár]] |year=2012 |pages=347–354 |chapter=Hűséges oligarchák|isbn=978-963-7228-34-6|ref=harv|language=}}</ref> Zsoldos szerint a tartományuraság harmonikusan illeszkedett az ország kormányzásának hagyományos rendjébe. Diszharmonikus és ezért kiiktatandó elemmé akkor vált, amikor a tartományúrból oligarcha lett. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy Ugrin 1311. évi halála után fia, Miklós – más oligarchák fiaitól eltérően – nem lázadt fel Károly Róbert ellen. Csák Ugrin tartománya 1311 után akadálytalanul került új királyi ispánok irányítása alá.<ref name="Zsoldos"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | W swojej pracy w 2012 r. [[Csukovits Enikő|Enikő Csukovits]] wspomina także o prowincji Ugrina z siedzibą w Újlaku. [7] | ||
| + | |||
| + | <small><small>2012. évi munkájában [[Csukovits Enikő]] is megemlíti Csák Ugrin tartományát, Újlak központtal.<ref name="Csukovits"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | == Rodzina == | ||
| + | |||
| + | <small><small>W 1268 r. wspomniano o dwóch synach Ugrina, ale nie wiemy więcej o nich i ich matce. [1] [2] | ||
| + | |||
| + | 1268-ban Ugrinnak két fiát említik, de róluk és anyjukról nem tudunk meg további részleteket.<ref name="Wertner"/><ref name="Karácsonyi"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | W 1317 r. jego syn [[Csák Miklós|Mikołaj]], w akcie poświadczonym pieczęcią pierścieniową, przekazał majątek Wilio (Villyó), dwór Raholca, niedaleko Drawy, Andrzejowi i jego synom. Darowizny dokonano po spotkaniu Mikołaja, jego, '''który nazywał siebie mistrzem,''' György Durus, nowy mąż jego matki, i bardziej zamożnych obywateli Novoka (Wilok). Darowizna została przekazana synowi Marána, Andrzejowi, Raholce - w życiu Ugrina - za utratę jego przywileju oraz za jego drugą ofiarną i wierną służbę [1] [11] | ||
| + | |||
| + | <small><small>1317-ben fia Miklós, gyűrűspecsétjével megerősített oklevelében a [[raholca]]i uradalom [[Dráva]] mellett fekvő ''Wilio'' ([[Villyó]]) nevű birtokát ''Maranus'' fia Andrásnak és fiainak adományozza. Az adományozásra az önmagát mesternek nevező Miklós, Miklós édesanyja, édesanyjának új férje ''Durus'' György, és a tehetősebb újlaki ''(Wilok)'' polgárok közötti tanácskozást követően került sor. Az adományt Marán fia András, Raholca – még Ugrin életében – elveszett privilégiumának visszaszerzése, valamint más áldozatos és hű szolgálatai miatt kapta.<ref name="Wertner"/><ref name="Kristó-3"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | <gallery class="center"> | ||
| + | plik: Ilok-2.JPG|Újlak történelmi részlete | ||
| + | plik: Ružica5.JPG|A raholcai várrom | ||
| + | </gallery> | ||
| + | |||
| + | Zgodnie z zaświadczeniem w 1317 r. Mikołaj był już właścicielem Újlaku, a jego matka musiała być znacznie młodsza od ojca - wiek Ugrina to według Karácsonyi Jánosa około 81 r. Zobaczymy Mikołaja jako sędziego w 1338 r., jako właściciela okręgu Valkó. Na początku 1345 r. przed kapitułą posługiwał się imieniem odnoszącym się do jego pochodzenia (syn Pózsa Csáka, syna Ugrina, syna Miklósa), a jedna trzecia majątku Kulpini [m 11] w komitacie [[Bács]] została przyznana jego sędziemu Stefanowi Újlakowi. Jego darowizna została potwierdzona 9 stycznia 1348 roku, gdy synem Ugrina był Mikołaj Ujlaki. [1] | ||
| + | |||
| + | <small><small>Az oklevélből kitűnik, hogy Miklós 1317-ben már Újlak tulajdonosa, édesanyja pedig jóval fiatalabb kellett, hogy legyen apjánál – Ugrin életkorát Karácsonyi János „körülbelül 81” évre tette. Miklóssal ezt követően 1338-ban találkozunk ítélőbíróként, mint Valkó megyei birtokossal. 1345 elején még a származására utaló előnevet használta (Csák nembeli Pózs fia Ugrin fia Miklós mester) a [[Kevevára|kevei]] káptalan előtt, ekkor a Bács megyében fekvő [[Kölpény|kulpini]]<ref group=m>''Kurpee'' falut Csák Ugrin elődei még IV. Bélától kapták.</ref> birtoka egyharmadát komájának István újlaki bírónak adományozza. Adományát 1348. január 9-én erősíti meg, ekkor már Ugrin fia Ujlaki Miklósként.<ref name="Wertner"/> </small></small> | ||
| + | |||
| + | Mikołaj wziął udział w [[Neapolitańska kampania Ludwika Wielkiego|drugiej kampanii neapolitańskiej Ludwika I]] w lipcu 1350 r., '''podczas której''' został poważnie ranny podczas oblężenia Aversy [2]. Po wyzdrowieniu Ludwik mianował go jednym z sędziów kraju. Mikołaj zmarł pod koniec 1359 r. lub na początku 1360 r. | ||
| + | |||
| + | <small><small>Miklós részt vett [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] második nápolyi hadjáratában, 1350 júliusában [[Aversa]] ostrománál olyan súlyosan megsebesült, hogy az életben maradása is kétségessé vált.<ref name="Karácsonyi"/> Felépülése után Nagy Lajos országbárói közé emelkedett, mint országbíró halt meg 1359 végén, vagy 1360 elején. </small></small> | ||
| + | |||
| + | Rodzina '''koronowała''' swoje posiadłości, Újlak i Raholca, otrzymane w 1364 r. przez [[palatyn]]a [[Miklós Kont]] jako nową darowiznę królewską '''[m 12]''' [20] Z listu darowizny wiemy, że syn Mikołaja Władysław był ostatnim potomkiem Ugrina III Csáka: | ||
| + | |||
| + | <small><small>A család koronára szállt birtokait, Újlakot és Raholcát, 1364-ben [[Kont Miklós]] nádor kapta meg új királyi adományként<ref group=m>''Nova donatio'': a rokonok kizárásával adott birtok.</ref><ref>{{cite journal | last=Botka | first=Tivadar |authorlink=Botka Tivadar | title= Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán | journal=Századok | year=1870. | pages= 139-154}}</ref> Az adománylevélből tudjuk, hogy Csák Ugrin utolsó leszármazottja Miklós fia, László volt: </small></small> | ||
| + | |||
| + | '' ... item eivitatem Wylak vocatam in Comitatu de Walkow existentem, olim viri magnifici Comitis Nicolai filii Ugrini de eadem Wylak Judicis Curie nostre et Ladislai filii sui ... '' | ||
| + | |||
| + | - Z ogłoszenia Arnolda Ipolyi | ||
| + | |||
| + | <small><small>{{idézet|'' ... item eivitatem Wylak vocatam in Comitatu de Walkow existentem, olim viri magnifici Comitis Nicolai filii Ugrini de eadem Wylak Judicis Curie nostre et Ladislai filii sui ... ''|[[Ipolyi Arnold]] közléséből}} </small></small> | ||
| + | |||
| + | == Przypisy == | ||
| + | {{izvori}} | ||
| + | |||
| + | == Megjegyzések == | ||
| + | {{megjegyzések}} | ||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == | ||
| + | {{források}} | ||
| + | |||
| + | == További információk == | ||
| + | |||
| + | | | ||
| + | {{Urzędnik infobox | ||
| + | |urzędnik = Csák III. Ugrin | ||
| + | |imiona = | ||
| + | |tytulatura = Ban Severin<br>Koniuszy królewski<br>Wojewoda Siedmiogrodu<br>Sędzia królewski<br>Skarbnik królewski<br>Ban Maczwy | ||
| + | |grafika = | ||
| + | |opis grafiki = | ||
| + | |herb = | ||
| + | |opis herbu = | ||
| + | |faksymile = Csák_Ugrin_1274._évi_névhasználata.JPG | ||
| + | |opis faksymile = Podpis sędziego Csáka III Ugrin | ||
| + | |dewiza = | ||
| + | |||
| + | |1. tytuł = [[Ban Severin]] | ||
| + | |1. od = <small><small><small>(1) </small>ok.1268, <small>(2) </small>ok.1274, <small>(3) </small>1276</small></small> | ||
| + | |1. do = <small><small>(1) </small>1268, <small>(2) </small>1275, <small>, <small>(3) </small>1276</small> | ||
| + | |1. powołanie = | ||
| + | |1. poprzednik = <small>1. </small>[[brak informacji]]<br><small>2. </small>[[Gutkeled Pál]]<br><small>3. </small>[[Kökényes-Radnót II. Mikod]] | ||
| + | |1. następca = <small>1. </small>[[brak informacji]]<br><small>2. </small>[[Gutkeled Pál]]<br><small>3. </small>[[Gutkeled Pál]] | ||
| + | |||
| + | |2. tytuł = [[Koniuszy królewski]] | ||
| + | |2. od = 1273 | ||
| + | |2. do = | ||
| + | |2. powołanie = | ||
| + | |2. poprzednik = [[Monoszló III. Miklós]] | ||
| + | |2. następca = [[brak informacji]] | ||
| + | |||
| + | |3. tytuł = [[Wojewoda Siedmiogrodu]] | ||
| + | |3. od = <small>(1) </small>1275, <small>(2) </small>1276 | ||
| + | |3. do = <small>(1) </small>1275, <small>(2) </small>1276 | ||
| + | |3. powołanie = | ||
| + | |3. poprzednik = <small>1. </small>[[Csák II. Máté]]<br><small>2. </small>[[Kán II. László]] | ||
| + | |3. następca = <small>1. </small>[[Kán II. László]]<br><small>2. </small>[[Csák II. Máté]] | ||
| + | |||
| + | |4. tytuł = [[Sędzia królewski]] | ||
| + | |4. od = <small>(1) </small>1275, <small>(2) </small>1304? | ||
| + | |4. do = <small>(1) </small>1276, <small>(2) </small>1311? | ||
| + | |4. powołanie = | ||
| + | |4. poprzednik = <small>1. </small>[[Geregye Miklós]]<br><small>2. </small>[[Péter (podczaszy)]] | ||
| + | |4. następca = <small>1. </small>[[Mojs, syn Mojsa]]<br><small>2. </small>[[Csák János]] | ||
| + | |||
| + | |5. tytuł = [[Skarbnik królewski]] | ||
| + | |5. od = <small>(1) </small>1277, <small>(2) </small>1307 | ||
| + | |5. do = <small>(1) </small>1279, <small>(2) </small>1309 | ||
| + | |5. powołanie = | ||
| + | |5. poprzednik = <small>1. </small>[[Kőszegi Iván]]<br><small>2. </small>[[Kőszegi III. Miklós]] | ||
| + | |5. następca = <small>1. </small>[[Aba II. Lőrinc]]<br><small>1. </small>[[Csák III. Máté]] | ||
| + | |||
| + | |6. tytuł = [[Ban Maczwy]] | ||
| + | |6. od = 1279 | ||
| + | |6. do = | ||
| + | |6. powołanie = | ||
| + | |6. poprzednik = [[brak informacji]] | ||
| + | |6. następca = [[Kun Erzsébet]] | ||
| + | |||
| + | |klan = [[Csák]] | ||
| + | |ród = [[Csák]] | ||
| + | |rodzina = [[Ugodi]] '''protoplasta''' | ||
| + | |pochodzenie = niemieckie (Szwabia) | ||
| + | |państwo = [[Królestwo Węgier]]<br>w unii personalnej<br>z [[Królestwem Chorwacji]] | ||
| + | |data urodzenia = przed 1240 | ||
| + | |miejsce urodzenia = | ||
| + | |data śmierci = 1311 | ||
| + | |miejsce śmierci = | ||
| + | |przyczyna śmierci = | ||
| + | |miejsce spoczynku = | ||
| + | |ojciec = [[Szák Pósa]]/[[Csák Pósa]] ?? | ||
| + | |matka = nieznana | ||
| + | |rodzeństwo = | ||
| + | |1. związek = | ||
| + | |1. związek z = | ||
| + | |1. związek od = | ||
| + | |1. związek do = | ||
| + | |1. dzieci = | ||
| + | |dokonania = | ||
| + | |odznaczenia = | ||
| + | |commons = | ||
| + | |wikiźródła = | ||
| + | |wikicytaty = | ||
| + | }} | ||
| + | |} | ||
| + | |||
| + | {{SORTUJ:Csak, Ugrin 03}} | ||
| + | |||
| + | [[Kategoria:Banowie Maczwy]] | ||
| + | [[Kategoria:Banowie Severin]] | ||
| + | [[Kategoria:Klan Csák]] | ||
| + | [[Kategoria:Klany]] | ||
| + | [[Kategoria:Koniuszy królewscy]] | ||
| + | [[Kategoria:Nieznana data urodzenia]] | ||
| + | [[Kategoria:Sędziowie królewscy]] | ||
| + | [[Kategoria:Skarbnicy królewscy]] | ||
| + | [[Kategoria:Urodzeni w XIII wieku]] | ||
| + | [[Kategoria:Urzędnicy Królestwa Węgier]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy dygnitarze historyczni]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy oligarchowie]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy szlachcice]] | ||
| + | [[Kategoria:Węgierscy urzędnicy królewscy]] | ||
| + | [[Kategoria:Władcy ery Andegawenów]] | ||
| + | [[Kategoria:Wojewodowie Siedmiogrodu]] | ||
| + | [[Kategoria:Zmarli w 1311]] | ||
| + | [[Kategoria:Zmarli w XIII wieku]] | ||
Wersja z 04:51, 11 kwi 2020
| Strona | Autorzy | Nota |
| [1] | [2] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku węgierskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku węgierskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
| Strona | Autorzy | Nota |
| [3] | [4] | Ten artykuł został przetłumaczony z Wikipedii w języku angielskim. Treści pochodzące z Wikipedii w języku angielskim są oparte na licencji Creative Commons 3.0 – Uznanie Autorstwa – Na tych samych warunkach. Kopiując je lub tłumacząc, należy podać ich autorów i udostępnić na tych samych warunkach. |
|
Błąd przy generowaniu miniatury: Suwerenne terytoria królewiąt na Węgrzech na początku XIV wieku A tartományúr (vagy oligarcha) szó egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodó főnemest, kiskirályt jelent. Rendszerint királyi privilégiumokat is használt, függetlenül a király jóváhagyásától. Magyarországon az oligarchák fénykora a tatárjárás és Csák Máté halála közötti időszakban volt. Ezt a korszakot néha "feudális anarchiának" is nevezik, utalva a központi (királyi) hatalom meggyengülésére. Spis treściKözépkori magyar oligarchák
PrzypisyForrások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Błąd rozszerzenia cite: Istnieje znacznik <ref> dla grupy o nazwie „m”, ale nie odnaleziono odpowiedniego znacznika <references group="m"/> lub brakuje znacznika zamykającego </ref>
- Strony z zepsutymi przypisami
- 50%
- Strony z odwołaniami do nieistniejących plików
- Banowie Maczwy
- Banowie Severin
- Klan Csák
- Klany
- Koniuszy królewscy
- Nieznana data urodzenia
- Sędziowie królewscy
- Skarbnicy królewscy
- Urodzeni w XIII wieku
- Urzędnicy Królestwa Węgier
- Węgierscy dygnitarze historyczni
- Węgierscy oligarchowie
- Węgierscy szlachcice
- Węgierscy urzędnicy królewscy
- Władcy ery Andegawenów
- Wojewodowie Siedmiogrodu
- Zmarli w 1311
- Zmarli w XIII wieku